Hitel, 2010. július-december (27. évfolyam, 7-12. szám)
2014 / 9. szám - Lengyel György: "Utazás Németh László színházában (Emlékezés Németh László-rendezéseimre, drámáinak előadásaira, és arra is, ami közben az életemben történt)
JEGYZETEK 1 Apáthi Imre (1909-1960) a legkiválóbb magyar színházi emberek egyike. Színész, rendező, filmrendező. A Németh Antal vezette Nemzeti Színházban kezdte pályáját, kortársai között ő volt a legsikeresebb és legsokoldalúbb. Művész Színház névvel (a Paulay Ede utcában) Várkonyi Zoltánnal együtt vezette 1945-49-ig, az államosításig a legjobb magánszínházat. Ezután az Operett Színházba helyezték, majd a Petőfi és Jókai Színház főrendezője lett, végül - nagyon korai haláláig - a Nemzetiben dolgozott. Kiemelkedő rendezései: Tartuffe, Don Carlos, Sasfiók, Vízkereszt, Kőszívű ember fiai. Jobb időkben a magyar színházi élet kiemelkedő alkotója lehetett volna. Dr. Németh Antal (1903-1968) színjátszásunk egyik legmeghatározóbb színházi embere, rendező, elméleti szakember, kritikus, pedagógus. Fiatalkori álmait előbb kisebb budapesti társulatoknál, majd Szegeden mint főrendező valósíthatta meg. 1930-ban jelent meg szerkesztésében az enciklopédikus értékű Színészlexikon. Feldolgozta a Bánk bán és Az ember tragédiája színpadi történetét. 1935-ben előbb a Magyar Rádió főrendezője, majd a Nemzeti Színház igazgatója lett, nagyszerű színházat teremtett. 1945 után, bár minden fórum igazolta őt - feltehetően Major Tamás személyi féltékenysége miatt -, 1956-ig nem rendezhetett, az életkörülményei válságossá váltak. 1956 után több vidéki színházban, utoljára Pécsett rendezett eseményszámba menő előadásokat, de igazgatója szakmai féltékenysége idő előtt nyugdíjazta. (Életéről, munkásságáról „A teatralitás magyar főpapja" címmel jelent meg a Színházi emberek című kötetben írásom [Corvina, 2008]). Minél többet szerettem volna megismerni az 1949-től az 1960-as évekig tiltott gyümölcsnek számító magyar és külföldi darabokból, amelyek javarészt a második világháború előtti Nemzeti, Víg és Madách Színház műsorán szerepeltek, így ismertem meg többek között a magyar drámairodalomból Márai Sándor, Németh László, Tamási Áron, Illyés Gyula, Remenyik Zsigmond, Kodolányi János, Szép Ernő, Szomory Dezső és Zilahy Lajos műveit, ezen kívül fontos tanulmányokat, kritikákat, rendezőpéldányokat. Örök hálával tartozom a Keresztúry Dezső vezette Széchenyi Könyvtár Színháztörténeti Osztályának, Bercellyné Monori Lolly osztályvezetőnek tanácsaikért, segítségükért. 4 Török Tamás (1925-1993) író, rendező, dramaturg. 1948-tól a Magyar Rádió rendezője, 1956-1957 között a dramaturgia vezetője. A rádiórendezés és dramaturgia kiemelkedő alkotója, aki a legnehezebb időkben is „csak" tehetségének köszönhette megbecsülését. 1956-ban a Szabad Kossuth Rádió munkatársa, ezért 1970-ig nem rendezhetett a rádióban. 1970-1985 között ismét a Magyar Rádió rendezője lett. Drámai művei: Az eltüsszentett birodalom (1953); Dél Keresztje (1955); Esperanza (1957). Kiemelkedő hangjátéka: Krúdy-fantázia (1974), főszerepben: Latinovits Zoltán. A Petőfi Mezőberényben című dráma fordulópontjának szövege: SOMA S az most azt mondja: rohanj vesztedbe? PETŐFI Az most azt mondja: aki aláírta az adóslevelet, ha mindjárt a halálnak is, menjen és váltsa be. EGRESSY odalép az utolsó szavaknál Úgy van, Sándor, a hősdalok költőjének ott van a helye, ahol a szabadság fénye csillog az utolsó szablyaélen. S ez a Bem seregében van. SOMA Kockáztatnád az ugrató irigység szavára, most, mikor úgyis hiába már azt, amiről magad mondtad reggel, hogy nem is a tied, a népé, amely most mindenét veszti. PETŐFI Nem az ugratok szavára, Soma. SOMA halkan. Fiát a Gáboréra. PETŐFI Nem is a Gáboréra. Ők csak a súlyt vetették be, a mérleg én vagyok. S én azt érzem: ha egy Shakespeare-t vesztene bennem a magyarság, pedig őt a természet felének tartom, az még fontosabb, hogy a nép legalább egy fia erkölcsében a hitét el ne vessze. A Petőfi Mezőberényben - rádiófelvétel főszerepeit: Horváth Ferenc (Petőfi), Várady Hédy (Szendrey Júlia), Bessenyei Ferenc (Egressy Gábor), Peéry Piri (Orlayné) játszották. A Feltámadott a tenger című film eredetileg Illyés Gyula Két férfi című kisregénye filmváltozatának készült Petőfiről és Bemről. A forgatókönyvet azonban többszörösen átíratta a kultúrpolitikai vezetés, elsősorban annak irányítója, Révai József, majd a tanácsadónak meghívott - egykor kiváló -, de nálunk a zsdanovista dogmatikus koncepciót erőszakoló V. Pudovkin 201. szeptember 11.