Hitel, 2016. július-december (29. évfolyam, 7-12. szám)
2016 / 8. szám - Imre László: A kisebbségi sors és a „melancholia hypocondriaca" végzetdrámája (Jókai Anna: Szegény Sudár Anna)
Imre László A kisebbségi sors és a „melancholia hypocondriaca" végzetdrámája Jókai Anna: Szegény Sudár Anna Grezsa Ferencnek még a megjelenés évében, 1989-ben született elemzése szerint a címszereplő „huszadik századi Bethlen Kata, aki süllyedő világban, egyre sűrűbb magányra ítélten a példa szerepét vállalja magára". Az analógia azonban nem a kritikus ötlete, Jókai Anna tudatosan építi bele Sudár Anna naplójába. A ritka műveltségű erdélyi asszony maga is utal erre, nyilvánvaló hatással is van rá az első magyar írónő, aki legszemélyesebb titkait is papírra vetette. Ez a mozzanat egyébként a Szegény Sudár Anna irodalomtörténeti jelentőségének is egyik forrása, mert ennek révén tekinthető a „90-es évekbeli, posztmodern hangolású történelmi regény előd"-jének, főképpen „azon újraalkotott folytonosság alapján, amelyet ez a későbbi típus az erdélyi emlékirat-hagyománnyal tart". Sudár Anna is árva, egészen pontosan: elárvul a regény végére, mert kisebbik fiának román asszonytól született fia, Balázs, akinek szellemi fejlődéséért, magyarnak maradásáért oly átgondoltan és szenvedélyesen küzd, végül is szüleivel Bukarestbe kerül, s minden jel szerint románná válik. Bethlen Kata és Sudár Anna számára is a vallás, a keresztény hit jelenti a legfontosabb támaszt. Bethlen Kata Pál apostol nyomán nemcsak elfogadja, de szinte elkerülhetetlennek tartja a sok szenvedést: „Akit szeret az Úr, megdorgálja, megostorozza pedig mindazt, akit fiává fogad." Páratlanul őszinte, sokszor önkínzó vallomása, akárcsak Sudár Annáé, tudatosan vállalt küldetés, mert jól tudja, hogy „sok háborúságok által kellene nekünk az Isten országába mennünk." Nem ok nélkül tekintették Bethlen Katát a modern lélekelemző írásmód elődjének. Beszámol életsorsa sok-sok körülményéről, neveltetéséről, házasságairól, gyermekeiről, családi és anyagi helyzetéről. Sudár Anna ebben is követi: Imre László (1944) irodalomtörténész, akadémikus, egyetemi tanár. Debrecenben él. 2016. augusztus 1 Grezsa Ferenc: Jókai Anna: Sudár Anna in Grezsa Ferenc: Vonzások és vallomások (Tanulmányok, kritikák). 1993, Tiszatáj könyvek, 237. 2 Bárdos László: Önismeret és beavatás (Közelítések Jókai Anna életművéhez). Bp., 2002, Széphalom Könyvműhely, 1673 Itt és a továbbiakban Bethlen Katát Bitskey István kiadásából idézzük: Bethlen Kata Önéletírása. (A szöveget gondozta, az utószót és a jegyzeteket írta Bitskey István.) Bp., 1984, Olcsó Könyvtár, 111