Hitel, 2019. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)
2019 / 1. szám - Marié Tamás: Erdély román kézre kerülése: bevándorlás, népirtás, politika
Marie Tamás Erdély román kézre kerülése: bevándorlás, népirtás, politika Száz esztendeje, 1918. december 1-jén mondták ki a románok Gyulafehérváron Erdély, a Körösök vidéke, Bánság és Máramaros csatlakozását a Román Királysághoz, hogy aztán ezt 1920. június 4-én Trianonban a győztes nagyhatalmak szentesítsék. Hogyan jutottunk el idáig? Hogyan került az ezer éves Magyarország szerves része, a török időkben kultúránk zászlóvivője, Sarolt fejedelemaszszony, Hunyadi János és Mátyás, Arany János, Kölcsey Ferenc, Wesselényi Miklós, Wass Albert és Kányádi Sándor szülőföldje román kézre? Hogyan jutunk el odáig, hogy amíg Szent István korában egy román sem lakta ezt a vidéket, addig 1918-ban már komoly többséget alkottak? Mikor vándorolt be az első román? Miért van az, hogy az erdélyi szászokkal ki tudott egyezni a magyar kormány a XIX. században, de a románokkal ekkor már esélye sem volt? Ki volt valójában Avram lánca, akinek szobraiba úton útfélen belebotlunk Erdélyt járva, vagy Horea, akiről nem egy és nem két utcát neveztek el ugyanott? Milyen nemzetiségi politikát folytatott Rákóczi, Széchenyi, Kossuth, a Tiszák és Károlyi? A bukaresti bevonulás után két évvel miért nem sikerült megtartani Erdélyt? Erdélyt nem egyik napról a másikra, Trianonban vagy Gyulafehérváron veszítette el Magyarország. Hosszú évszázadok eseménysorozata vezetett idáig, és ahhoz, hogy jobban megértsük nemzetünk jelenét és múltját, érdemes elmélyednünk Erdély etnikai és demográfiai történetében. Már csak azért is, mert ennek a történetnek számos tanulsága van, amelyek ismerete még hasznunkra válhat. Erdőelve országa Mikor Árpád vezér és a vele tartó törzsek átkeltek a Kárpátokon, gyéren lakott területre leltek, ami különösen igaz volt a javarészt erdőségekkel borított Erdélyre, ahol az elszórtan elhelyezkedő bolgár-szláv szigetek között letelepedtek Marle Tamás (1988) latin-történelem szakos tanár.