Hitel, 2019. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 3. szám - Lukács László: Ha még egyszer azt üzeni... (A Kossuth-nóta és időszerűsége)

ott veszünk, csak ön vezessen, s ne hagyjon el bennünket!" (Mihálka 1854, 157-158). A Kossuth-nóta idézett versszaka arról árulkodik, hogy a Kossuth apánk kifejezés honvédeinktől származik, de később más foglalkozási csoportok, első­sorban a parasztság is átvette, használta. Demeter Zsófia említi Pákozdi győzelem című könyvében: ,,»A nemzeti mitológia« sok apró jellel szövi át gondolkozá­sunkat. Nem felejtem el, hogy apai nagyanyám, Slezák Mária, kevés iskolát járt balassagyarmati parasztasszony, soha másképpen ki nem ejtette Kossuth nevét, csak úgy, Kossuth apánk« (1998, 7). Kossuth Lajos pénzügyminiszterként a hon­védsereg felállításához szükséges pénz előteremtésével, majd az Országos Honvé­delmi Bizottmány elnökeként sikeres toborzó-körútjaival, a honvédő hadsereg gondjainak enyhítésével kiérdemelte katonáinktól a megbecsült parancsnokok­nak járó titulust (Hermann 2006,138-172.). Terjesztették, erősítették a nép körében a Kossuth apánk kifejezést a vásári ponyvairodalom termékei, majd a népkönyvtári füzetek sorozat Kossuthot nép­szerűsítő számai is. Közvetlenül halála után jelent meg Reim Lajos Kossuth Lajos: A szabadság megteremtője című népkönyvtári füzete, amelyben olvashatjuk: „A magyar nép hálával emlegeti Kossuth nevét, s nem is szólítja másképp mint apjának... Szépen nyilatkozik meg a nép érzelme a következő versszakban: Esik eső karikára, Kossuth apánk kalapjára. Amennyi csepp hullik rája: Annyi áldás szálljon rája... De számtalan ily nóta van, mely Kossuthot úgy dicsőíti, mint a nép apját. És tényleg Kossuth apja volt a népnek" (Reim é. n., 30). Juhász Gyula így jellemez­te őt a reformkori triászban: „Széchenyi csak a legnagyobb, Deák csak bölcs, de ő a mi édes­apánk" (Juhász 1929,147). Kossuth Lajos hazai kultuszának csúcsa kétségtelenül a Kossuth-nóta, nem­zeti szimbólummá vált népdalunk, amelynek refrénje (Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!) a Magyar Rádió Kossuth adójának közismert szignálja volt. Ezt a szünetjelet Tamássy Zdenkó (1921-1987) zeneszerző, a Magyar Rádió Zenei Osztályának a munkatársa készítette. A Kossuth-nótával a néprajzkutatók közül korábban Ortutay Gyula foglalkozott (1952, 263-307). Kimutatta, hogy szöve­gében és dallamában kuruc kori elemek, a XVIII. századi verbuválásokat idéző részletek találhatók. Egyes visszaemlékezések szerint már a forradalom kitöré­sét követően, 1848 tavaszán új, időszerű szöveggel énekelték: Magyarország, édes hazám, Neked szült és nevelt anyám. Négy esztendő nem a világ. Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! 24 HITEL

Next