Hitel, 2019. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)
2019 / 3. szám - Lukács László: Ha még egyszer azt üzeni... (A Kossuth-nóta és időszerűsége)
ott veszünk, csak ön vezessen, s ne hagyjon el bennünket!" (Mihálka 1854, 157-158). A Kossuth-nóta idézett versszaka arról árulkodik, hogy a Kossuth apánk kifejezés honvédeinktől származik, de később más foglalkozási csoportok, elsősorban a parasztság is átvette, használta. Demeter Zsófia említi Pákozdi győzelem című könyvében: ,,»A nemzeti mitológia« sok apró jellel szövi át gondolkozásunkat. Nem felejtem el, hogy apai nagyanyám, Slezák Mária, kevés iskolát járt balassagyarmati parasztasszony, soha másképpen ki nem ejtette Kossuth nevét, csak úgy, Kossuth apánk« (1998, 7). Kossuth Lajos pénzügyminiszterként a honvédsereg felállításához szükséges pénz előteremtésével, majd az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként sikeres toborzó-körútjaival, a honvédő hadsereg gondjainak enyhítésével kiérdemelte katonáinktól a megbecsült parancsnokoknak járó titulust (Hermann 2006,138-172.). Terjesztették, erősítették a nép körében a Kossuth apánk kifejezést a vásári ponyvairodalom termékei, majd a népkönyvtári füzetek sorozat Kossuthot népszerűsítő számai is. Közvetlenül halála után jelent meg Reim Lajos Kossuth Lajos: A szabadság megteremtője című népkönyvtári füzete, amelyben olvashatjuk: „A magyar nép hálával emlegeti Kossuth nevét, s nem is szólítja másképp mint apjának... Szépen nyilatkozik meg a nép érzelme a következő versszakban: Esik eső karikára, Kossuth apánk kalapjára. Amennyi csepp hullik rája: Annyi áldás szálljon rája... De számtalan ily nóta van, mely Kossuthot úgy dicsőíti, mint a nép apját. És tényleg Kossuth apja volt a népnek" (Reim é. n., 30). Juhász Gyula így jellemezte őt a reformkori triászban: „Széchenyi csak a legnagyobb, Deák csak bölcs, de ő a mi édesapánk" (Juhász 1929,147). Kossuth Lajos hazai kultuszának csúcsa kétségtelenül a Kossuth-nóta, nemzeti szimbólummá vált népdalunk, amelynek refrénje (Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza!) a Magyar Rádió Kossuth adójának közismert szignálja volt. Ezt a szünetjelet Tamássy Zdenkó (1921-1987) zeneszerző, a Magyar Rádió Zenei Osztályának a munkatársa készítette. A Kossuth-nótával a néprajzkutatók közül korábban Ortutay Gyula foglalkozott (1952, 263-307). Kimutatta, hogy szövegében és dallamában kuruc kori elemek, a XVIII. századi verbuválásokat idéző részletek találhatók. Egyes visszaemlékezések szerint már a forradalom kitörését követően, 1848 tavaszán új, időszerű szöveggel énekelték: Magyarország, édes hazám, Neked szült és nevelt anyám. Négy esztendő nem a világ. Éljen a magyar szabadság! Éljen a haza! 24 HITEL