Hitel, 2019. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 3. szám - Arató György: „Magyarok Mózessé” és a „Felszabadító Cár” (Időszerű gondolatok egy sajátos Kossuth-kultuszról)

Eltekintve annak mérlegelésétől, hogy ha Karavelovból a pesti börtönviszonyok ilyen indulatot váltottak ki, vajon miért nem várta meg, hogy a belgrádi kaza­matákba kerüljön, publicisztikájában beszédes bizonyítékát látjuk Wesselényi harminc évvel korábbi állításának: a pánszláv propaganda külföldön együtt virágzik a szent Oroszországban üldözött demokrata eszmékkel,15 a Moszkvá­ban iskolázott kertész pedig alkalomadtán tánclépésben tiporja a liberalizmus szellemét. ...a szófiai zsidó sem jobb illatú, mint az utcája. Szófiában önök olyan zsidó alakokkal találkoznak, amilyenek még a varsói zsidó múzeumban sincsenek. Természetes, hogy Rotschild, Beaconsfield [Benjamin Disraeli - A. Gy.] és a szófiai zsidó között akkora különbség van, amilyet Quatrefages [Jean Louis Armand de Quatrefages francia zoológus és antropológus - A. Gy.] a legnagyobb erőfeszítéssel sem találhatott a gorilla és Stuart Mária között. Nem tudom, hogy a Pester Lloyd és a Wiener Neue Presse szerkesztőinek van-e saját szaguk, csak azt tudom, hogy ha a szófiai zsidó közel megy önökhöz, akkor kénytelenek lesznek fölkeresni egy fürdőt és kovafölddel lesúrolni magukat.16 Nem szorul tehát különösebb bizonyításra, hogy az újkori Bulgária értelmi­ségének és részben belőle kinövő politikusrétegének első nemzedékét nem­igen érinthette meg Kossuth és a nevével összekapcsolódott magyar független­ségi hagyomány, a polgárosulás nemzeti kísérletének hatása. Ellenkezőleg: Bulgária sorsának jobbrafordulását az orosz birodalomtól remélve, majd rész­ben megkapva, „Ausztriában", illetve az Osztrák-Magyar Monarchiában a szlá­vok ellenségét, közép-európai testvéreik elnyomóját látták, ebből a szempontból pedig a függetlenségi hagyományt zászlajukra tűző magyar ellenzéki politiku­sok nemzetiségi kérdésről vallott álláspontja számukra csak még ellenszenve­sebb lehetett. Amit azonban politikai számítások, elvek és velük összenőtt kulturális szte­reotípiák a „magas műveltségben", az intézményes keretekben és fórumokon akadályoztak, az a mindennapi életben, majd ennek szellemi leképeződésében lassacskán mégis kialakult. Ennek kiindulópontja és központja Sumen volt, az 15 .,A' minden kormányok' leghatártalabb- 's legönkényiebbike, vagy annak pártolói, nem csak hogy a' szabadszellembeni - 's tehát vele leghomlokgyenestebb ellenkező irányú 's jellemű, sőt forrongásokat czélzó - ama másik propaganda ellen fel nem lépnek, azt legalább ön­birtokain kívül nemcsak nem üldözi, sőt pártolja 's messze elágazott munkálatait elősegíti. A forradalmi szláv propaganda pedig az olly veszélyesnek kikiáltott­­ 's annyira üldözött franczia propagandától legkisebbnyire sem különbözik; 's azzal nem csak egy elvű 's szelle­mű, de közös munkássága is. Sőt az amannál külnemzetekre nézve annyival veszélyesebb, mennyivel inkább lehet és kell titkos és kebelbeni, mint idegen ellenségtől félni." Wesselényi: i. m. 53-54. 16 JlioSen KapaisejiOB: 3anucu 3a EbAeapun u öbAeapume. CböpaHW CBHWHeHua, IV. Ctwxotbo­­peHmi, ;ipaMw, MeMoapw. Pefl. U,BeTa ymoKwcBa, /Jón no JleKOB, ITeTKO ToTeB. Coápnsi, 1966, M3fl.aTe.ncKa K biua „BtnrapcKu nncaxeu", 407-408. 46 HITEL

Next