Hitel, 2019. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)
2019 / 3. szám - Arató György: „Magyarok Mózessé” és a „Felszabadító Cár” (Időszerű gondolatok egy sajátos Kossuth-kultuszról)
Eltekintve annak mérlegelésétől, hogy ha Karavelovból a pesti börtönviszonyok ilyen indulatot váltottak ki, vajon miért nem várta meg, hogy a belgrádi kazamatákba kerüljön, publicisztikájában beszédes bizonyítékát látjuk Wesselényi harminc évvel korábbi állításának: a pánszláv propaganda külföldön együtt virágzik a szent Oroszországban üldözött demokrata eszmékkel,15 a Moszkvában iskolázott kertész pedig alkalomadtán tánclépésben tiporja a liberalizmus szellemét. ...a szófiai zsidó sem jobb illatú, mint az utcája. Szófiában önök olyan zsidó alakokkal találkoznak, amilyenek még a varsói zsidó múzeumban sincsenek. Természetes, hogy Rotschild, Beaconsfield [Benjamin Disraeli - A. Gy.] és a szófiai zsidó között akkora különbség van, amilyet Quatrefages [Jean Louis Armand de Quatrefages francia zoológus és antropológus - A. Gy.] a legnagyobb erőfeszítéssel sem találhatott a gorilla és Stuart Mária között. Nem tudom, hogy a Pester Lloyd és a Wiener Neue Presse szerkesztőinek van-e saját szaguk, csak azt tudom, hogy ha a szófiai zsidó közel megy önökhöz, akkor kénytelenek lesznek fölkeresni egy fürdőt és kovafölddel lesúrolni magukat.16 Nem szorul tehát különösebb bizonyításra, hogy az újkori Bulgária értelmiségének és részben belőle kinövő politikusrétegének első nemzedékét nemigen érinthette meg Kossuth és a nevével összekapcsolódott magyar függetlenségi hagyomány, a polgárosulás nemzeti kísérletének hatása. Ellenkezőleg: Bulgária sorsának jobbrafordulását az orosz birodalomtól remélve, majd részben megkapva, „Ausztriában", illetve az Osztrák-Magyar Monarchiában a szlávok ellenségét, közép-európai testvéreik elnyomóját látták, ebből a szempontból pedig a függetlenségi hagyományt zászlajukra tűző magyar ellenzéki politikusok nemzetiségi kérdésről vallott álláspontja számukra csak még ellenszenvesebb lehetett. Amit azonban politikai számítások, elvek és velük összenőtt kulturális sztereotípiák a „magas műveltségben", az intézményes keretekben és fórumokon akadályoztak, az a mindennapi életben, majd ennek szellemi leképeződésében lassacskán mégis kialakult. Ennek kiindulópontja és központja Sumen volt, az 15 .,A' minden kormányok' leghatártalabb- 's legönkényiebbike, vagy annak pártolói, nem csak hogy a' szabadszellembeni - 's tehát vele leghomlokgyenestebb ellenkező irányú 's jellemű, sőt forrongásokat czélzó - ama másik propaganda ellen fel nem lépnek, azt legalább önbirtokain kívül nemcsak nem üldözi, sőt pártolja 's messze elágazott munkálatait elősegíti. A forradalmi szláv propaganda pedig az olly veszélyesnek kikiáltott 's annyira üldözött franczia propagandától legkisebbnyire sem különbözik; 's azzal nem csak egy elvű 's szellemű, de közös munkássága is. Sőt az amannál külnemzetekre nézve annyival veszélyesebb, mennyivel inkább lehet és kell titkos és kebelbeni, mint idegen ellenségtől félni." Wesselényi: i. m. 53-54. 16 JlioSen KapaisejiOB: 3anucu 3a EbAeapun u öbAeapume. CböpaHW CBHWHeHua, IV. CtwxotbopeHmi, ;ipaMw, MeMoapw. Pefl. U,BeTa ymoKwcBa, /Jón no JleKOB, ITeTKO ToTeB. Coápnsi, 1966, M3fl.aTe.ncKa K biua „BtnrapcKu nncaxeu", 407-408. 46 HITEL