Hitel, 2019. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 3. szám - Arató György: „Magyarok Mózessé” és a „Felszabadító Cár” (Időszerű gondolatok egy sajátos Kossuth-kultuszról)

Ami Sáfrányt i2 illeti, jól ismerem, mert gitározni tanított. Magyar zsidó volt, a ma­gyarok közül nincstelenül maradt itt, megélhetésére összegyűjtötte az akkori ifjúságot, többnyire tanítókat, s bandát [így! - A. Gy.] alakított belőlük. Érthetően beszélt bolgárul, egy félreeső városrészben, magányos házban élt, ahol félelem nélkül, gyakran összegyűltünk tanulni. Szabadságszerető volt, tüzesen beszélt az elnyomók ellen, mi pedig tátott szájjal hallgattuk. Elmondhatom, hogy igencsak hatással volt a mi alvó lelkünkre... A tekintélyes Sismanov biztatása azután nem maradt eredménytelen, egy má­sik levélben Blaszkov már általánosítva is összefoglalta a sumeni öregektől idő­közben összegyűjtött részleteket: A magyarokra és lengyelekre vonatkozó kérdésével kapcsolatban sietek közölni Ön­nel a kielégítő értesüléseket; amennyire tájékozódtam, a tanúságok érdekesek, mint­hogy kiderült, hogy őutánuk [ti. a magyarok és lengyelek tartózkodása után - A. Gy.] az itteni bolgár lakosság fölemelte a fejét, s megtudta, hogy szabadság is van a világon.23 A levelezésben számos apró mozzanat tanúsítja, hogy a rövid együttélés során a tudásvágyó sumeniak számtalan érdekes és hasznos dolgot lestek el a váro­sukba került európai tömegtől: a nyugati viselettől a disznóhús feldolgozásának mesterfogásain át a "kulturális rendezvényekig' és a nyilvános fürdőzésig. Leg­inkább azonban a keresztény ember törökökkel szembeni öntudatos, bátor vi­selkedése hatott rájuk, amilyet ők - különösen Sumenban, az európai Török­ország legnagyobb erődjévé alakított városban - korábban nemigen láthattak, a katonai fegyelemből kiesett emigránsok viszont a kelleténél is gyakrabban demonstráltak. Sismanov után a sumeni születésű Sztilijan Csilingirov24 nyúlt a témához, amely őt valószínűleg gyermekkora óta foglalkoztatta, feldolgozását azonban sumeni kezdeményezésre vállalta. Az idős szemtanúk - részben saját családja­­ emlékeit is fölhasználó Meddig még, Uram című regénye 25 1936-ban jelent meg, 1943-ban pedig Magyarok és lengyelek Sumenban - Adalék a bolgár civilizáció törté­netéhez című kötetében foglalta össze a Kossuth-emigráció bolgárokra gyakorolt hatását.26 Csilingkrov az 1920-as évektől a bolgár szellemi és társadalmi élet 22 Sáfrány Mihály, a Kossuth-emigráció tagja, a hagyomány szerint az első bolgár „klasszikus zenekar" megalakítója, a sumeni Emigráns-polka szerzője. 23 Blaszkov Sismanovnak 1892. január 5-én. 24 Sztilijan Csilingirov (1882-1961) tanár, néprajzkutató, politikus. 25 OnumaH HnjinurnpoB: JJo KOAe, o Focnodu. BnojruoreKa „EuirapcKM wcropvmecKn poMann". Cocsm­a, 1936. I­lena Tfinna „upenna Btjirapna", 180. 26 OmjiuaH HnjiMHrwpoB: Madwapu u noAnyu 6 UlyMen. ripunoc kim ucmopunma na ShAzapcKama u,uGuAU3au,m. IIIyMeH, 1943. Sztilijan Csilingirov: A Kossuth-emigráció Sumenban. Fordította: Arató György. Budapest, 2008, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, 130.

Next