Hitel, 2019. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 3. szám - Arató György: „Magyarok Mózessé” és a „Felszabadító Cár” (Időszerű gondolatok egy sajátos Kossuth-kultuszról)

jelentős alakja: a Néprajzi Múzeum igazgatója, a nemzeti könyvtár igazgatója, a Bolgár írószövetség elnöke - szavának tehát súlya volt. Aligha túlzás azt ál­lítani, hogy Kossuth­ könyvei a kultusz történetében döntő szerepet játszottak: a hagyományos pánszláv komplexusoktól megszabadult, európai műveltségű szerzőként gátlások nélkül tette mérlegre a kivételes múlt századi találkozás gyümölcsét, s kínálta fel az érdeklődő közönségének. S e közönségnek a XX. század harmincas-negyvenes éveiben már volt olyan rétege, amely készen állt az elfogulatlan befogadásra. Bulgária az elveszített Balkán-háborúk és a számára is tragikusan végződött I. világháború után óvatosan, de határozottan folytatta európai orientációjú politikáját. A magyar származását is számon tartó I. Ferdinánd és III. Borisz uralkodása alatt a nagyhatalmak által megcsúfolt, szomszédai által meg­csonkított ország fél évszázad alatt olyan civilizációs fejlődést ért el, aminek eredményét szigorú statisztikák alapján 1945-ben így lehetett összegezni: „A Balkán-félsziget kivételes népe a bolgár. Gazdasági kultúrájával, társadalmi berendezkedésével, iskolázottságával egyaránt kiválik a többi balkáni népek közül."27 A Közép-Európához fölzárkózni igyekvő ország a magyar kultúra és gazdaság iránt is érdeklődött, a kapcsolatok látványosan fejlődtek. Kiemelkedő szerepet játszott ebben a turkológus-bizantinológus Fehér Géza, a honfoglaló bolgár-törökök kutatásával foglalkozó „prabulgarisztika" megalapítója, aki két évtizedes bulgáriai tartózkodása alatt a madarai szikladombormű kutatása mi­att hosszú időt töltött Sumenban. Alapító alelnökként 1930-ban részt vett a fő­városi Magyar-Bolgár Társasaság létrehozásában, amelynek már ugyanabban az évben megalakult a sumeri tagozata is­­ tagjai között a hajdani emigránsok­kal érintkező sumeniak leszármazottaival.28 A társaság fő célja a két nép köze­lítése, az igazságtalan párizsi békerendszer (a neuillyi és trianoni szerződés) elleni felvilágosító tevékenység és a Kossuth-emigráció helyi emlékeinek felku­tatása és ápolása volt. 1931. március 16-án nyilvános városi ünnepséget tartottak a forradalom emlékére, 1933-ban pedig a magyar nagykövet, az MTA és a Magyar Történelmi Társulat és a szófiai, várnai, lomi, ruszei Magyar-Bolgár Társaságok képviselőinek jelenlétében emléktáblával jelölték meg a kormányzó egykori lakhelyét. A társaság tagjai általuk gyűjtött anyaggal járultak hozzá Csilingkrov fenti műveinek születéséhez. A forradalom és szabadságharc centenáriuma 1948-ban Magyarországot és Bulgáriát alaposan megváltozott körülmények között, de ismét egy szövetségi rendszerben találta. A szovjet birodalom árnyékában szövődő új barátság je­ 27 Rónai András: Közép-Európa atlasz. Hasonmás kiadás. Balatonfüred-Budapest, 1945, Szent István Társulat-Püski Kiadó, 411. 28 EeTa XapanaHOBa: CnoMemm 3a ymapcKume eMuepaumu u deüHocmma na EiAzapo-ymapcKomo dpyMecmßo 6 IllyMen. Cryavm 3a yHrapcxaTa BOÜHa 3a He3aBwcnMOCT n HeÜHwa BtjirapcKW KOHTeKCT. Cocjma, 1999, tlanarejiCKa mma „Oraenano", ynrapcKn KyjnypeH mhctiitvt. GbCTaBMTen: Thopn Apara. Szofija, 1999,111. 1848-1850. Tanulmányok a magyar független­ségi háborúról és bolgár összefüggéseiről. 2019. március 49

Next