Hitel, 2019. január-június (32. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 4. szám - N. Szabó József: A diktatúra kiépülése és a közigazgatás (1946 ősze-1948)

A polgári demokráciát megvalósítani szándékozó erők tisztában voltak azzal, hogy politikai és hivatali pozícióikat csak akkor tudják tartani, ha a szakelemet preferálják. A közigazgatási értelmiség körüli probléma tisztázását a baloldal kezdeményezte a nemzetgyűlésben. Mivel a Magyar Kommunista Párt nagy fontosságot tulajdonított a közigazgatás átalakításának, ezért a pénzügyi érvek mellett elsősorban a politikai kérdéseket állította a vita előterébe. A baloldal a régi közhivatalnoki karral szemben szigorú tisztogatást kívánt megvalósítani. Az igazoló bizottságoknak azonban nem sikerült a közigazgatást úgy megtisz­títani a „fasizmus" maradványaitól, ahogy azt az MKP elképzelte 1945-ben. A 21523 megyei, városi és községi köztisztviselő közül mindösszesen 415 sze­mélyt távolítottak el.­ A közigazgatás „megtisztításának" sikertelenségét a bal­oldal vereségként értékelte, ezért úgy ítélte meg, hogy az államigazgatásban levő antidemokratikus elemek befolyása továbbra is megmaradt. A régi közigazgatás elleni baloldali fellépésnek nem kedvezett, hogy az 1945-ös őszi parlamenti választásokat 57%-os többséggel az az FKGP nyerte, az a párt, amely a réteg patrónusa lett a baloldal támadásaival szemben. A baloldal fellé­pésének az sem tett jót, hogy az igazolások alatt igen sok igazságtalan intézke­dés történt. A kommunisták számára eredménytelen eljárás után az MKP el­sődleges fontosságot tulajdonított a közigazgatás átalakításának. Nagy Imre kommunista belügyminiszter hivatalának elfoglalása után ezért leglényegesebb feladatának a szervezet megtisztítását tartotta.­ A választások után létrejött kisgazda-vezetésű Tildy-kormány programja is tartalmazta a közigazgatás átalakítását, de a kormányprogram nemzetgyűlési vitájában nyilvánvalóvá tette, hogy a polgári demokrácia talaján álló Kisgazda Párt másként gondolkodik a kérdésről, mint a baloldal. Jól érzékelteti a koncep­cióbeli különbséget, hogy még a Magyar Szociáldemokrata Párt (SZDP) jobbszár­nyához tartozó Szeder Imre is azt fejtegette 1945. december 1-jei nemzetgyűlési felszólalásában, hogy az egész magyar közigazgatást újjá kell szervezni, és a de­mokratikus közigazgatás érdekében a kormánynak kíméletlennek és erősnek kell lennie.10 Rajk László a Magyar Kommunista Párt vezérszónokaként azt emelte ki, hogy a demokratikus rend védelmének elengedhetetlen feltétele a közigazgatás megtisztítása azoktól az elemektől, akik ellenségesen állnak a népi demokrá­ciához. A közigazgatás átalakítását Rajk a politikai szempontok mellett gazda­sági érdekekkel is magyarázta.11­ 8 Jakab Miklós: Társadalmi változás és a magyar értelmiség, 1945-1948. Budapest, 1979, Kossuth Könyvkiadó, 118. 9 Szabad Nép, 1945. november 18. 10 Nemzetgyűlés Naplója, I. köt. Hiteles kiadás, Budapest, 1946, Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat Könyvkiadója, 66. 11 Nemzetgyűlés Naplója, I. köt., 1946, 79. 2019- április 93

Next