Hitel, 2019. július-december (32. évfolyam, 7-12. szám)
2019 / 9. szám - Rév Júlia: Kádár lemeze
Az ön által felsorolt személyek, Nagy Imre, Münnich Ferenc, Rákosi mindegyike tudott németül, a dokumentumok szerint ott tartózkodó magyarok is tudtak, hiszen eredetileg az osztrák-magyar hadsereg katonái voltak, s talán olyan is volt köztük, aki az irodalomban is jártas volt, nota bene túl nagy irodalmi jártasság nem kellett a Heine-vers ismeretéhez. Heinét jól ismerték Magyarországon is, magyar nevet is kapott, Heine Henrikként emlegették, sokan próbálták követni, olyannyira, hogy Petőfit néha „magyar Heinének" is titulálták, sőt magának Heinének is fölhívták a figyelmét Petőfire. Mondjuk, nagyon nem lelkesedett Petőfiért, ami nem csoda, mert elég pocsék fordítást kapott. A XIX. században a Dalok könyvének népies, petőfis Heinéje volt a minta, ami aztán a századfordulón, Ady Endre föllépésével változott meg. A korai, a költőként saját hangot kereső Adyra Heine keserűbb hangú, cinikus, sőt gúnyos költészete - és persze prózája - hatalmas, ám az irodalomtörténet által még csak részben feldolgozott hatással volt. Az Egyház, a világi hatalmak, a kiürült tekintélyek elleni lázadót látta Heinében. Ha egy vörösök oldalára sodródó magyar hadifogoly ismerte Adyt, nagyon sokan lehettek ilyenek, akkor vele Heine is képbe kerülhetett. Egy szó, mint száz, Ady szívesen írt és beszélt Heinéről, példálózott vele, sőt tanított is róla. - Tanított? - Ó, igen, reméltem, hogy rákérdez a szóra. Ady tanított is. Kérdezze talán meg, hogy kinek... - Jó, máris megkérdem: kinek tanított? - A zilahi református kollégium kisdiákjaként különórákat vett a nyolc évvel idősebb nagydiák Adytól egy Kohn Béla nevű fiúcska. Igen, jól sejti, a későbbi Kun Béláról van szó. Úgy is mondhatni, a nagykamasz protestáns korrepetálta a kiskamasz zsidót. Nem volt ritka az ilyesmi, az iskola nevelési elvei szerint a zsidó diákokban ugyan a választott nép gyermekét kellett látni, de azért türelmes megtérítésükre is gondot kellett fordítani. De szépen van mondva! - A türelemről azért egy apróság eszembe jut: a tanítás eredményessége érdekében Ady a testi fenyítés alkalmazására is föl lett hatalmazva, Kohn Béla apukája és az iskola igazgatósága egyaránt felhatalmazta, bár hogy élt-e vele, arról nincs adatom. -Ah! - Azt nyilván nem lehet tudni, hogy Ady a tanítás során hova helyezte a hangsúlyokat, az irodalom történetének mely területeit preferálta, de az azért sejthető, hogy kezdő verselőként legszívesebben a költőkkel foglalkozott, ifjú tanítványára való tekintettel pedig a zsidó költőket is elővette. - Vagyis Heine biztosan szóba került köztük. - Igen, erre akartam kilyukadni. Később, amikor Kun a Budapesti Hírlap újságírója volt, Ady meg már a költők fejedelme, újra találkoztak. Összeborulásról talán nem volt szó, de vannak, akik úgy tudják, a pesti baloldali értelmiséggel s tán a szabadkőművesekkel is Ady hozta össze Kun Bélát. Ami viszont