Hitel, 2019. július-december (32. évfolyam, 7-12. szám)

2019 / 10. szám - Taxner-Tóth Ernő: Andalgások egy utcanév körül

Taxner-Tóth Ernő Andalgások egy utcanév körül „...hej, van számos utca...” Zerkovitz híres operettjében, a Csókos asszonyban azt éneklik: „Van a Bajza utca sarkán egy kis palota..." Szemem előtt a MÚOSZ (régi) székháza jelenik meg, ahová a hetvenes években nem jutottam be, de sokszor elmentem mellette: nem messze volt az az óvoda, ahová a fiamat kísérgettem. Valójában több „kis palota" van a Bajza utcában. Az említett (a mellette ál­lóval együtt) ma a Magyar Művészeti Akadémia székháza. Paloták? Inkább villák: ezt például építtetőjéről a Schanzer-villának nevezték. A Hitel olvasói biztosan tudják, hogy az utca végén található az írószövetség székháza. A város központjával összekötő (belső részén a város legdrágább üzleteivel hivalkodó) Andrássy út másik sarkán sokáig a szovjet nagykövetség terpeszkedett. Vajon itt volt a magyar hódoltság tényleges központja? Vagy innen csak a moszkvai parancsokat továbbították? Az orosz diplomaták ma is ebben és a szemben levő épületben dolgoznak. Egy kis séta, és az Epreskertben vagyunk, ahol Stróbl Alajos késői - és leendő - utódai dolgoznak. Ez a palota (vagy villa?) hivatalosan a Képzőművészeti Egyetem részlege, de számtalan anekdotában „titkos hely­ként" emlegetik. Nem messze innen áll a meglehetősen lepusztult Feszty-villa, ahol néhány évig Jókai is lakott, és ahol a Petőfi Múzeumot eredetileg létrehoz­ták. Valaha ez a jellegzetes épület is az Epreskertnek nevezett területen épült, ahová a várostervezők művész­negyedet álmodtak, amiből azonban csak ez a - kortársi sajtóban „velencei palotaként" emlegetett - nevezetesség valósult meg. Itt rendezte be Feszty Árpád közönségvonzóan látványos műtermét, egy emelettel följebb meg Jókai még híresebb dolgozószobája nyerte el kiváltságos látogatói csodálatát. A nagy műgonddal berendezett termekben fogadta magas társadalmi, közéleti és művészi rangú vendégeit a Jókai-Feszty-szalon.­ Lehet, TAXNER-TÓTH Ernő (1935) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, professzor emeritus. Kölcsey, Vörösmarty, Eötvös életművének kutatója. Vérmező - A gillotine évei Magyarországon (Bp., 2016) című könyve középpontjában Kazinczy Ferenc áll.­­ Részletesen lásd Császtvay Tünde: Erő Tér Erő- Élet- és társadalomformáló kapcsolatok a 19. század utolsó harmadának irodalmi életében. Budapest, 2017, Ráció Kiadó, 48 HITEL

Next