Hitel, 2019. július-december (32. évfolyam, 7-12. szám)
2019 / 10. szám - Sebők Melinda: Remény és csalódás (Babits művészi-emberi útjának stációi 1918-1920 között)
ezekben az izgalmas napokban, mikor csak úgy zúdultak az események, bajos is volt időt és nyugalmat találni arra. Pesten már teljes rend van, remélem Szekszárdon is. Itt különben nem is volt veszedelmes felfordulás, a forradalom napja is gyönyörűen folyt le, igazán szép nap volt, és egy csöppet sem félelmes."31920 februárjában pedig az özvegy Ady Endréné Boncza Bertának már védtelenségéről és kiszolgáltatottságáról panaszkodik szekszárdi magányában: „Újságot nem olvasok, s a pesti élettől egészen elmaradtam. Barátaim ugyan voltak oly kedvesek, s értesítettek a Petőfi társaságból való kidobatásomról. [...] Képzelem, Pesten is azóta mennyit mocskoltak, gúnyoltak, lesajnáltak. [...] Én vagyok az az ember, aki csupa seb, és éppen azért már érzéketlen. Harcolni nem tudok evvel a csőcselékkel, és védtelenül vagyok kiszolgáltatva barátaimnak akik nem tudják, ki vagyok, és ellenségeimnek, akik nagyon is tudják." A levelezés gazdag dokumentumaiból e két kiragadott példa is világosan tükrözi a reményteli költő politikai csalódását, lelkiállapotának változását, személyének hullámzó megítélést. De hogyan és miért került politikailag lehetetlen helyzetbe a Magyar költő kilencszáztizenkilencben? • Babits, aki kora egyik legműveltebb és legsokoldalúbb gondolkodója volt, a háború ellen tiltakozó szellemi elit képviselőjeként az „etikai abszolútumot" tekintette alapelvének. Lukács György biztató szavai ellenére nem lépett be a Kommunista Pártba, semmilyen politikai funkciót nem vállalt. Három önálló verseskötet, két regény és számos esszé, tanulmány és műfordítás sikere után az irodalomnak próbálta szentelni minden idejét. Tagja lett a Petőfi Társaságnak, bár irodalomszervező tevékenységét Kosztolányi, Hatvany, Schöpflin, Karinthy és saját kezdeményezésére az újonnan megalakult Vörösmarty Akadémiában próbálta érvényesíteni. Célul tűzték ki a politikamentes nemzeti kultúra ápolását, 1919. január 27-én elhunyt Ady Endre emlékére és a tehetséges fiatal költők jutalmazására Ady-díjat alapítottak. Babits Ady halálát követően, 1919 januárjától a lap tényleges szerkesztője lett: műveinek és Dante-, Verlaine-, Baudelaireműfordításainak egy része a Nyugatban jelent meg, de a Pesti Naplóban, az Esztendőben, az Új Időben, az Életben, az Új Világban, a Magyar Diákban, az Áprilisban és a Vasárnapi Újságban is publikált. A Nyugat szerkesztőségi tagjai közül Földi Mihállyal került szorosabb kapcsolatba, Osváttal azonban - a köztük lappangó feszültség miatt - nem levelezett. Szorosabb barátságot alakított ki azonban Rédey Tivadarral, Schöpflin Aladárral, Jászi Oszkárral, Dienes Pállal és felesé g Babits Mihály levele Babits Mihályné Kelemen Aurórának Budapest, 1918. november 15. Babits Mihály levelezése. Kritikai kiadás, 1918-1919. S. a. r. Sipos Lajos. Budapest, 2011, Argumentum Kiadó, 1934 Babits Mihály levele Ady Endréné Boncza Bertának Szekszárd, 1920. február 22. után. Babits Mihály levelezése. Kritikai kiadás, 1919-1921. S. a. r. Majoros Györgyi - Tompa Zsófia. Budapest, 2012, Argumentum Kiadó, 62. 2019. október 9.