Hitel, 2019. július-december (32. évfolyam, 7-12. szám)

2019 / 10. szám - Sebők Melinda: Remény és csalódás (Babits művészi-emberi útjának stációi 1918-1920 között)

gével, Dienes Valériával, Szilasi Vilmossal, Reményik Sándorral, továbbá egy­kori tanítványával, Komjáthy Aladárral, majd az óráit is látogató Szabó Lőrinccel. Ők voltak a leggyakoribb vendégek Reviczky utcai lakásán. Ugyanakkor Horvát Henrik és Stefan I. Klein, akik fáradhatatlanul dolgoztak lírai és prózai műve­inek németországi népszerűsítésén, folyamatosan ostromolták leveleikkel. Ba­bits a magyar irodalom egyik legelismertebb képviselője lett. Számos irodalmi estre hívták: Kolozsvárra, Nagyváradra, Marosvásárhelyre, Pozsonyba, de a fő­városban is részt vett a Zeneakadémia és a Társadalomtudományi Társaság rendezvényein. Babits 1918-1919-ben számos tisztséget töltött be: egyik vezetője volt az írók Direktóriumának és a Nyelvtudományi és Irodalomtörténeti Kuta­tók Szakszövetségének, alelnöke lett a Vörösmarty Akadémiának és az Írók Szak­­szervezetének, tagja volt a Közoktatásügyi Szaktanács Irodalmi és Művészeti Szakbizottságának, a Középiskolák Kulturális Egyesületének és a Petőfi Társa­ságnak. Ady halála után a Nyugat szerkesztője és a pesti Egyetem Bölcsészeti Karának professzora lett. Mikor Kunfi Zsigmond Berinkey Dénes kormányában átvette a közoktatási tárcát, akkor többek között Babitsot is felkérte egyetemi rendes tanárnak a mo­dern magyar irodalmi és a világirodalmi tanszékre. Babits az egyetemen 1919. április 1-jétől „Az irodalom elmélete" című előadást és Ady-szemináriumot hirdetett meg. Mivel óráit bárki hallgathatta, igen nagy volt az érdeklődők szá­ma: Szabó Lőrinc a Műegyetemről Babits kedvéért iratkozott át a Bölcsészet­tudományi Karra, s az Ady-szemináriumon többször megjelent az özvegy Ady Endréné Boncza Berta is. Mivel Babits Ady halála után részt vett a temetési előkészületekben, a temetési szertartáson búcsúbeszéddel emlékezett egykori költőtársára, így különösen jelentős Ady költészetével foglalkozó szeminá­riuma. Ma már Szabó Lőrinc gyorsírásos feljegyzéseiből ismeretesek Babits Adyról tartott egyetemi előadásai, melyben költőtársa magyarságát, zsenialitá­sát méltatta: „Az erkölcsi hűség az, ami a zsenit jellemzi. [...] Ady egészen és teljesen magyar, és egészen a magyarságból nő ki."­ Később, 1920 februárjában, a Nyugat Ady-számában saját nézeteihez hasonlóan Ady pacifizmusát, háború­ellenességét, életigenlését hangsúlyozta: „Szeret minden kultúrát, haladást, szabadságot, mindent ami az Életet gazdagíthatja, színesítheti, elevenítheti. És gyűlöl minden elnyomást, minden szegénységet, minden maradiságot, mindent ami az élet kiélését akadályozza vagy lehetetlenné teszi. [...] Pacifizmusának is ez a kulcsa. A háború rossz, mert az életet pusztítja, korlátozza, rabbá teszi. [...] Egyszóval: Ady az Emberiség nagy vallásának híve, amely annyira egyszerű, igaz és magától értetődő, hogy talán éppen azért csak a zsenik tudják ma látni és vallani. [...] Ady nemzeti költő, éppen azért mert az Élet költője, s semmi . Lipa Tímea: Babits Mihály egyetemi előadásai Ady Endréről Szabó Lőrinc gyorsírásos lejegy­zésében­­ (szerk. Nédli Balázs, Pienták Attila, Sipos Lajos): Közelítések... Babits Mihály élet­művéről születésének 125. évfordulóján. Szombathely, 2008, Savaria University Press, 261. 94 HITEL műhely

Next