Hitel, 2019. július-december (32. évfolyam, 7-12. szám)

2019 / 12. szám - Lukács László: Mindenki karácsonyfája

Lukács László Mindenki karácsonyfája Újsághír a közelmúltból: „A tüntetéssorozat legszégyenteljesebb pontja az volt, amikor a Parlamentnél felállított 130 szánkóból többet elloptak, megrongáltak és felgyújtottak. A szánkókat az Országgyűlés Hivatala vásárolta, és hátrányos helyzetű gyerekeknek ajándékozta volna azokat. Az agresszív tömegben a Kos­suth téri fenyőfa közelében többször elhangzott »gyújtsuk fel a fát!«, majd a fenyőt körülvevő kerítés feldöntése után valaki jól hallhatóan azt kiabálta: gyújtsuk fel a jászolt!" (Fejér Megyei Hírlap, 2018. december 17.) A karácsonyi szimbólumokat megrongáló ellenzéki tüntetők talán nem is sejtették, hogy a nemzet főterén felállított karácsonyfában az amerikai és európai művelődéstörténet évszázados képviselőjét gyalázták meg, a jászolállítás ha­gyománya Európában közel 800 éves. Utóbbiról 2008-ban, a Hitel XXI. évfolyama 12. számában írtam, az alábbiakban a mindenki karácsonyfáját mutatom be. Elzászban és Badenben, de Brémában is karácsonyfát először a városokban, a céhházakban állítottak a XVII. században. Az iparos polgárok közösségi ka­rácsonyának szimbólumaként indult, majd meggyökeresedett a fejedelmi udva­rokban, kastélyokban, udvarházakban, uradalmakban, paplakokban, a családi otthonokban, az óvodákban, iskolákban, árvaházakban, kórházakban, temp­lomokban, kaszárnyákban is. Terjedésének diadalútján egyre inkább a bensősé­ges családi karácsony jelképévé vált. A XIX. század végétől az Amerikai Egyesült Államok nagyvárosaihoz köthető az a kezdeményezés, amely a karácsonyfának újra közösségi, sőt üzleti, reklám funkciót is adott. A közösségi intézményekben a karácsonyfát csak egy kisebb csoport (óvodások, iskolások, betegek) számára állították. Nagyobb közösség figyelmét vonta magára a nagyvárosok fontos te­rein, a városháza, a templom előtt vagy a piactéren állított mindenki karácsony­fája. Rendszerint már advent elején felállították, színes villanyégőkkel szerelték fel. Jótékonysági cél is vezérelte állítóit: a szegényeknek, otthontalanoknak, ide­genből szakadtaknak, a városon átutazóknak is legyen egy közös, nagy kará­csonyfájuk. Lukács László (1950) néprajzkutató, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, 2019. december

Next