Hitel, 2019. július-december (32. évfolyam, 7-12. szám)

2019 / 12. szám - Lukács László: Mindenki karácsonyfája

14 Végül a nagyvilágból egy igazán egyedülálló helyen állított karácsonyfáról szól a Magyar Távirati Iroda jelentése 2004-ből: víz alatt állított fel karácsonyfát a világ legmélyebb tavában, a Bajkál-tóban harminc orosz búvár. Egy irkutszki búváregyesület tagjai vállalkoztak a szokatlan akcióra: a parttól mintegy száz méterre buktak le a mélybe - természetesen nem a legnagyobb, 1637 méteres mélységbe, hanem csak 15 méterre, és ott állították fel a fát. A búvárok, akiknek egyike Télapónak öltözött, pezsgőt is bontottak a vízben, és szívószállal hör­­pintették fel az üveg tartalmát. Maga a vállalkozás nem előzmények nélküli: a felső-ausztriai Gmunden vízi mentői 1966 óta a Traun-tóban állítanak kará­csonyfát a vízbefúltak emlékére (Gaigg 2001,3). Szintén az MTI tudósított 2004-ben Kínából egy szokatlan anyagból, sörösüvegekből készült mindenki karácsony­fájáról. Sanghajban az idő terén sörösüvegekből építettek karácsonyfát. Az üvegfa talapzatának átmérője 4,5, magassága 6,5 méter, súlya 5,5 tonna. Kínában évente több mint 5 százalékkal növekszik a söripari vállalatok forgalma. A 2005. évben a növekedéshez a sörösüveg-karácsonyfa is hozzájárulhatott. Ugyancsak az MTI adott hírt 2010-ben Abu-Dzabi (Egyesült Arab Emírségek) az Emirates Palace Hotel előtt állított karácsonyfájáról: 13 méteres fenyő, 131, összesen 11 millió dollár értékű arany-, gyémánt-, zafír- és más drágakő díszekkel ékesítették. Magyarországon már az első világháború idején ismerték, használták „az ország karácsonyfája" kifejezést. Tormay Cécile Bujdosó könyvének 1918. decem­ber 23-24-ei bejegyzésében említette: „Ennél szomorúbb karácsonya még nem volt Magyarországnak! Nem ég világ az ország karácsonyfáján, bitófa lett a fából, és hozzákötözve áll a mi nemzedékünk, melyet minden magyar nemzedéknél jobban megsebzett a végzet" (Tormay 2015,164). Budapesten már a két világháború közötti időszakban a Rókus Kórház előtti terecskén állítottak a szegényeknek, hajléktalanoknak, családnélkülieknek vi­gaszul szánt mindenki karácsonyfáját (Békés 1973, 117). Villanygyertyákkal kivilágított karácsonyfa az 1940-es évek első felében Budán, a Gellért-hegy lábá­nál, Pesten, a Keleti pályaudvar főbejárata előtt is állt (Bárczy 1981, 343). 1954-től az 1989/90-es rendszerváltásig a Parlamentben várta feldíszített fenyőfa az egész országból kiválasztott úttörőket. Parlamenti fenyőünnepről készült felvé­telek köszönnek ránk a korszakot bemutató fotóalbumok lapjairól (Gál 2005, 177; Valuci 2006,162). A rendszerváltás után a Parlament elé is került mindenki karácsonyfája. 1999-ben helikopter hozta a Pilisből azt a 18 méter magas, mint­egy másfél tonna súlyú fenyőfát, amit a Parlament főbejárata elé állítottak. 2004-ben a Fejér megyei Velencén vágták ki a szintén 18 méteres fenyőfát, amit egy magán­­személy ajánlott fel Kossuth téri karácsonyfának. 2007-ben az erdélyi Szovátáról (Maros-Torda m.) érkezett. 2008-ban pedig az Északerdő Zrt. ajánlotta fel. A Bükki Nemzeti Park közepén megbúvó Répáshuta mellett vágták ki a lucfenyőt, amit éjszaka szállítottak különleges, 24 méteres honvédségi járművel a Kossuth térre. Több ezer bordó és arany gömbbel, 19 ezer apró égővel ékesítették fel. Az ország karácsonyfájaként a december 6-án megnyílt Parlament előtti Meseváros leg­látványosabb főszereplője volt. 2010-ben az árvízkárosult, de az elöntéstől meg- HITEL

Next