Hitel, 2019. július-december (32. évfolyam, 7-12. szám)
2019 / 12. szám - Lukács László: Mindenki karácsonyfája
14 Végül a nagyvilágból egy igazán egyedülálló helyen állított karácsonyfáról szól a Magyar Távirati Iroda jelentése 2004-ből: víz alatt állított fel karácsonyfát a világ legmélyebb tavában, a Bajkál-tóban harminc orosz búvár. Egy irkutszki búváregyesület tagjai vállalkoztak a szokatlan akcióra: a parttól mintegy száz méterre buktak le a mélybe - természetesen nem a legnagyobb, 1637 méteres mélységbe, hanem csak 15 méterre, és ott állították fel a fát. A búvárok, akiknek egyike Télapónak öltözött, pezsgőt is bontottak a vízben, és szívószállal hörpintették fel az üveg tartalmát. Maga a vállalkozás nem előzmények nélküli: a felső-ausztriai Gmunden vízi mentői 1966 óta a Traun-tóban állítanak karácsonyfát a vízbefúltak emlékére (Gaigg 2001,3). Szintén az MTI tudósított 2004-ben Kínából egy szokatlan anyagból, sörösüvegekből készült mindenki karácsonyfájáról. Sanghajban az idő terén sörösüvegekből építettek karácsonyfát. Az üvegfa talapzatának átmérője 4,5, magassága 6,5 méter, súlya 5,5 tonna. Kínában évente több mint 5 százalékkal növekszik a söripari vállalatok forgalma. A 2005. évben a növekedéshez a sörösüveg-karácsonyfa is hozzájárulhatott. Ugyancsak az MTI adott hírt 2010-ben Abu-Dzabi (Egyesült Arab Emírségek) az Emirates Palace Hotel előtt állított karácsonyfájáról: 13 méteres fenyő, 131, összesen 11 millió dollár értékű arany-, gyémánt-, zafír- és más drágakő díszekkel ékesítették. Magyarországon már az első világháború idején ismerték, használták „az ország karácsonyfája" kifejezést. Tormay Cécile Bujdosó könyvének 1918. december 23-24-ei bejegyzésében említette: „Ennél szomorúbb karácsonya még nem volt Magyarországnak! Nem ég világ az ország karácsonyfáján, bitófa lett a fából, és hozzákötözve áll a mi nemzedékünk, melyet minden magyar nemzedéknél jobban megsebzett a végzet" (Tormay 2015,164). Budapesten már a két világháború közötti időszakban a Rókus Kórház előtti terecskén állítottak a szegényeknek, hajléktalanoknak, családnélkülieknek vigaszul szánt mindenki karácsonyfáját (Békés 1973, 117). Villanygyertyákkal kivilágított karácsonyfa az 1940-es évek első felében Budán, a Gellért-hegy lábánál, Pesten, a Keleti pályaudvar főbejárata előtt is állt (Bárczy 1981, 343). 1954-től az 1989/90-es rendszerváltásig a Parlamentben várta feldíszített fenyőfa az egész országból kiválasztott úttörőket. Parlamenti fenyőünnepről készült felvételek köszönnek ránk a korszakot bemutató fotóalbumok lapjairól (Gál 2005, 177; Valuci 2006,162). A rendszerváltás után a Parlament elé is került mindenki karácsonyfája. 1999-ben helikopter hozta a Pilisből azt a 18 méter magas, mintegy másfél tonna súlyú fenyőfát, amit a Parlament főbejárata elé állítottak. 2004-ben a Fejér megyei Velencén vágták ki a szintén 18 méteres fenyőfát, amit egy magánszemély ajánlott fel Kossuth téri karácsonyfának. 2007-ben az erdélyi Szovátáról (Maros-Torda m.) érkezett. 2008-ban pedig az Északerdő Zrt. ajánlotta fel. A Bükki Nemzeti Park közepén megbúvó Répáshuta mellett vágták ki a lucfenyőt, amit éjszaka szállítottak különleges, 24 méteres honvédségi járművel a Kossuth térre. Több ezer bordó és arany gömbbel, 19 ezer apró égővel ékesítették fel. Az ország karácsonyfájaként a december 6-án megnyílt Parlament előtti Meseváros leglátványosabb főszereplője volt. 2010-ben az árvízkárosult, de az elöntéstől meg- HITEL