Hitel, 2019. július-december (32. évfolyam, 7-12. szám)

2019 / 12. szám - Garadnai Zoltán - Illyés Mária: Frangois Mitterrand elnök és Illyés Gyula találkozása 1982. július 9-én

56 1945 után Illyés nem esküdött fel a sztálinista rendszernek, és nem számít a szocialista rendszer támogatójának, de ellentétben az urbánusokkal a nép­nemzeti oldal képviselője.25 (Nota bene. Igazságot kell szolgáltatni a Horthy rendszernek: engedélyezte Magyarországon 1933-ban 26 a Puszták népe megjelenését, sőt ki is tüntette a szer­zőjét: az elkerülhetetlen agrárreform régóta kialakulóban volt, és mindenkép­pen bevezették volna.) 2) A kerekasztal-megbeszélés az írók egy csoportjával (szintén harminc perc időtartam) A kapcsolat megszervezése a magyarok azon szándékát mutatja, hogy job­ban megismertessék Franciaországgal ha nem is a nyelvüket, de legalább az irodalmukat. Az Elnök nyolc-tizenkét beszélgetőtársának kiválasztása repre­zentatív és eklektikus lesz. Azonban számolni kell az írók francia nyelvtudásá­val, mint ahogy Aczél úrnak, a művészek és írók támogatójának a véleményével is, akit az előző hónapban az elnök úr is fogadott. Egy kérdés lesz középpontba állítva, elkerülve azt, hogy parttalan csevegés­sé váljon. A javasolt téma, vagyis a nemzeti irodalmi értékek a jelenkori magyar irodalomban. Ebben a költészet és próza egyformán nagy szerepet tölt be. 1. A magyar költészet - mint ahogy számos kelet-európai országban, beleértve Oroszországot - a nemzet szívét és kincsét jelenti. Emiatt a magyar költészet még mindig népszerű, miközben Franciaországban a költészet válságban van... (A két főszereplő Nemes Nagy Ágnes költőnő és Somlyó Gy[örgy], aki nemrég állított össze egy antológiát a francia irodalomból.) 2. Az irodalommal, általában és konkrétan a prózával kapcsolatban az Elnök két témakörben tehet fel kérdéseket:­­ az irodalom mint a nyelv őrzője. Nagyon nagy jelentősége van annak a tény­nek, hogy a nyelv tisztasága milyen fontos a magyar értelmiség számára, a nyelv gazdagsága, amely - ahogy mondják - kimeríthetetlen. A probléma, ami min­ket szintén érdekel, az a tömegek igényeinek természetes módon történő válto­zása, a tömegek fogyasztási szokásának átalakulása (pl. televízió...) - a magyar irodalom új tendenciái. A város és a vidék közötti ellentét már nem létezik olyan formában, ahogy azt a Petőfi Gazdaságban is láthattuk. A nem­zeti karakter hangsúlyozása nem jár-e azzal, hogy közben más tendenciákra helyeződik a hangsúly, úgy, mint az ipari individualista társadalom betegsége­ire, amelyek egyébként mindenhol ott vannak? Nem arról van szó, hogy az egyik szélsőség átadja a helyét a másiknak, egy önmagába bezárkózó Magyar­ 25 A francia diplomata a cosmopolita szót használja az urbánus helyet. 26 A könyv valójában 1936-ban jelent meg. 27 Mitterrand a látogatása idején megtekintette a Petőfi Állami Gazdaságot is 1982. július 8-án. HITEL

Next