Hitel, 2019. július-december (32. évfolyam, 7-12. szám)

2019 / 12. szám - Madácsy Piroska: „Minden költői fordítás egy kikerülhetetlen, de szükséges árulás” (Gara László - Jean Rousselot - Aurélien Sauvageot)

melynek egyik dedikált példányát Roger Richard juttatta el hozzám. Lényegé­ben a tanulmány első részében arról ír, hogy a magyarok tévhitben élnek, mikor feltételezik, hogy Tóth Árpád Verlaine-fordításai (pl. Chanson d’automné) töké­letességükben szinte túlszárnyalják az eredetit. A magyar átélés, adaptáció mé­lyen eltávolodik az eredeti szövegtől, nem Verlaine, hanem Tóth Árpád érzé­seit közvetíti. Igazából, Tóth Árpád, virtuóz módon egy új verset hozott létre. Ugyanez történik a másik oldalon, az Antológia francia fordításai esetében, pl. Ady vagy Babits verseivel: az eredeti magyar vers értelme az átültetés folyamán „felhígul". Míg a Verlaine mű patetikusabb lesz Tóth Árpádnál, Ady és Babits versei negédeskedésbe torkollnak franciául. (Babits Csipkerózsa és Ady Pro­menade en voiture dans la nuit - Le Chariot nocturne - Anthologie de la poésie hongroise, 217. Adapt. Yves Bonnefoy.) Mind a ritmus, mind a szavak értelme­zésének „áthallása" nem használt a verseknek.17 Roger Richard, Sauvageot tanítványa, lefordítja a Csongor és Tündét és Az ember tragédiáját. Richard Sauvageot­ követő fordító mind módszereiben, mind a választásait illetőn.18 Sauvageot ugyanakkor elégedetlen Rousselot 1966-ban megjelent Madách­­fordításával, és általában elítéli Gara fordítási módszerét, a mester nem híve a szabad fordításnak. Pontos és precíz nyelvtudást követel, nem lehet és nem szabad újrakölteni a műveket, ezért kételkedik a Rousselot által fordított Petőfi­­versekben is. Roger Richard egy leveléből kiderül, amire a hagyaték alapján már következtettem: „Jean Rousselot soha, sohasem volt tanítványa Sauvageot­­nak. Egyetlen szót sem tudott magyarul (kivéve azt a néhányat, amelyet elsa­játíthatott számos magyarországi látogatása folyamán). Amit ő véghezvitt, Gara László és természetesen az én prózai fordításom segítségével, az egy adaptáció vitatható verses formában, és nem igazi fordítása Az ember tragédiájának."'19 Tehát így érthető, hogy Sauvageot hagyatékában egyetlen dedikált Rousselot-kötetet sem találtunk, csak Illyés Gyula verseinek Rousselot-fordítását (Orientalista publikációk, 1978) Illyés dedikációval: „Aurélien Sauvageot-nak a régi szeretet­tel: Illyés Gyula, 1978. III.'20 Rousselot Petőfit is nagy kedvvel fordította. Az 1971-es Petőfi-válogatásához (Corvina) előszót írt. Ez a kötet is megtalálható a hagyatékban Sauvageot ceru­zás megjegyzésével, aki elégedetlen a fordításokkal, már a fordított verscímek­kel is. Bajomi Lázár Endrének 1982. augusztus 14-én ír levelet, ahol elég fanya­logva szól Rousselot fordításairól. 17 Lásd bővebben Madácsy Piroska: Francia szellem a Nyugat körül, 1925-1935. Lakitelek, 1998, Antológia Kiadó, 309-311; 331-342. 18 Az első kiadásra 1960-ban a Corvinánál került sor, és ezt követte a második javított kiadás 1964-ben, amelyet a Francia Akadémia Langlois-díjjal tüntetett ki. 19 Roger Richard Madácsy Piroskának, 1998. jún. 15. Párizs. 20 In Sauvageot irodalmi hagyatéka. Université d'Aix-en-Provence egyetemi kézirattára. 108 HITEL műhely

Next