Református Bethlen gimnázium, Hódmezővásárhely, 1882

I. A tanintézet 1882—83-ik évi életéből. Az 1882 —­83-ik tanév mind hazai középiskolai tanügyünk történetében a legjelentékenyebb évek között foglal helyet, mind tanintézetünk életében fontos mozzanatok csatlakoznak hozzá. Hazai középiskolai közoktatásunkra nézve, másfél évtize­des előkészület és sok kísérlet után meghozatott és szentesítetett „A középiskolákról és azok Tanárainak képesítéséről“ szóló törvény. Országosan feszült, ügyelem, nem egy helyütt lázas izga­lom kisérte e törvény létrejöttét, sőt bent az ország házában sem volt évek óta törvényjavaslat, m­ely izgalmasabb, de nem egy te­kintetben behatóbb és méltóságosabb tárgyalásban részesült volna. Az izgalom hullámai lesimultak, most a várakozás, a biztató re­mény, vagy a kétely érzelmeit fűzzük e törvényhez kiki véralkata szerint. A vérmes képzelet már látja e törvény nyomán középis­kolai közoktatásunk megizmosodását és általa nemzeti értelmese­­désünk fokozatos erősödését, de nekünk magunkra hagyatott protestánsoknak aggodalmaink is csatlakoznak hozzá. Nem szólunk azon résről, melyet e törvény szentesített autonóm jogainkon ütött, de lehetetlen elnyomnunk az aggodalmat : vajon mi anyagi javakban és eszközökben erőtelen magyar protestánsok megállha­­tunk-e biztosan a törvény magasra vont rideg követelésével szemben ? Meg lesz-e fenntartó közönségünkben az anyagi, ben­nünk a tanügy munkásaiban a kellő erkölcsi és szellemi erő diadal­masan kitartani a versenyt a hatalmas állammal és gazdag fele­­kezetekkel? Lesz-e református középiskolai közoktatásunk tisztes múltjához méltóan újra felvirágzó, erőteljes ága a nemzeti köz­művelődés fájának, vagy megtörve a teher alatt s lassanként elcsenevészedve, ellenesei kárörömére, dicstelen hervadásnak indul ? Egy bizonyos , a magyar protestáns középiskolai tanügyre újabb és erős megpróbáltatás évei várnak ma talán inkább, mint 1*

Next