Hód-Mező-Vásárhely, 1872. április-december (2. évfolyam, 16-50. szám)
1872-05-05 / 18. szám
Hód-Mező~Vásárhely. IT. évfom.- 18. sz. Vasárnap, május 5. 1872. MEGJELENIK hetenkint egyszer, vasárnap reggel. A lap szellemi részét illető mindennemű közlemények a szerkesztőnek küldendők. Közérdekű társdalmi hetilap. Előfizetési eltételek. Vidékre postán és hen hóihoz hordva: egész évre . . . .........................4 fit, fél évre.............................................2 „ negyed évre . ..............................1 „ Egyes száma 10 kr. HIRDETÉSEK 3 hasábos petit sora, vagy annak helye, egyszeri hirdetésnél 5 kr, többszörinél 4 kr.—A Bélyegdij minden beiktatásért 30 kr. — A nyílt térben 3 hasábos petit sor iktatási dija 15 kr. Az előfizetési pénzek és hirdetmények , valamint a lap szétküldését illető felszólalások Borsi Géza egyleti pénztárnok úrhoz utasitandók , hol a lap egyes számjai is kaphatók. A szervezés küszöbén! — S.-sz.— Lapunk múlt számában említve volt, hogy a városi szervezés előmunkálatai bevégeztettek ; a virilisek, valamint az összeirt választók névsora a városi közgyűlés elébe beterjesztetett s helyben hagyatott; most e munkálatok a megyei hatóság megerősítésére várnak. Az előmunkálatok tehát a befejezéshez közel állanak. A befejezés után nem sokára bekövetkezik a nagy nap, amikor 8364 polgár 14 választókerületben 100 képviselőt és 14 póttagot választana, és városi közügyeink jövő vezetését s kormányzását egészben e képviselők kezébe adja. Nagynak nevezzük e napot, mert dönteni fog egy időre városunk jövője felett. Elhatározó lesz arra nézve: akarják e polgárai azt, hogy községi életünk a közeljövőben a haladás, az erkölcsi, szellemi és anyagi emelkedés terén egyenlően megfeleljen a hozzá joggal kötött országos igényeknek, vagy megelégednek a jelen helyzettel, mely nem egy tekintetben az anyagi hanyatlás, a közéleti és társadalmi sülyedés eltaszító jeleit viseli! Mi nem kételkedünk a jóakarat felől, melylyel polgáraink majd a képviseleti hatóság megfelelüléséhez szavazataikkal járulni fognak. Nem kételkedünk egyenesen kimondani azt is, hogy e város területén nem bírunk képzelni alkotmányos jogokkal felruházott polgárt, aki ne óhajtaná városa jövő elhaladását, emelkedését minden tekintetben, de a közelmúlt hason természetű eseményeire visszapillantva, s azokból okulva, lehetetetlen elhallgatnunk aggalmainkat, melyeket a közes szervezés kérdésénél előre érezünk. Hírlapírói kötelességünket hanyagolnék el, s a jövő ítélőszékének súlyos vádját jogszerűen vonhatnók magunkra, ha ezúttal emelg aggalmaknak nyílt kifejezést adni elmulasztanék. Ez aggalmaink pedig kiválóan két okból erednek , és pedig először is népünknek a közügyek körül, az ezek intézését illető jogok gyakorlása iránti részvétlenségéből, legkivált a közelebb múltban végbement választásoknál tanúsított kárhozatos közönyéből, másodszor a még kárhozatosabb politikai pártérdekeknek mindenütt előtérbe helyezéséből. A közöny megölő átka minden nemesebb, közérdekre irányuló törekvésnek. Hasztalan volt és hasztalan lesz ezentúl is akármiféle községi és társadalmi életünk hiányait elenyésztetni, de- betegségeit orvosolni akaró legönzéstelenebb, legszentebb törekvés is a józanabbak részéről. Ha 1 az, a melynek különben érdekében és javára tör-ténik, a népnél, a polgárok közt nem talál eles- mérésre s érdemleges gyámolitásra. Hasztalan minden igyekezetünk arra nézve, hogy alkotmányos életünk és szabadságunk valódi áldásaihoz s eljuthassunk, ha ez áldások eszközeit, melyek pe dig hivatva volnának azokat számunkra megterem- teni,akármi okból is magunktól elvetjük. Így hasz- 1 talán lesz akármely városunk jövő előhaladását, s felvirágoztatását célzó óhajtásunk is, ha a közjó fó előmozdítására magunk is tényleg befolyni nem,: fogunk. 11 E nagy munkához eüttes, nagy erő szükséges; itt káros igazán, i veszedelmes valóban az erőknek akár nem alkmazása, akár megoszlatása, bármiféle okból teénjék is az. A közöny, a közügyek iránti érdektelenség sehol sem boszulhatja meannyira a mulasztást, mint épen e nagy mini keresztül vitelénél. Azonfelül hogy majd olyoknak nyithat tért a szereplésre, akik mindent több valónak tekintenek inkább, mint a kötélek előmozdítását, s a közjónak minden erővel eltörlését, a város jövőjét előre láthatlan vesztelmeknek teheti ki, s a haladás helyett, a mire törekednünk hazafius kötelességünk, s a hallgatást még nagyobb mérvben idézheti elő. Magából a dolog zenészetéből következik , tehát, hogy a küszöbön ál községszervezésnél is elsősorban csak úgy és akkor várhatunk városunkra s ennek jövőjére nézve áldásos sikert, ha jogainkat, melyekkel a örvények felruháznak, sietünk mindnyájan gyakrolni; ha elvetjük masagunktól azon akármiféle úton alapuló vétkes közönyt, amelylyel eddig a közügyek iránt viseltetünk, ha sietni fogunk mindnyájan szavazatainkkal befolyni a városi képviselők választásába. A törvény — 43. § ában — úgy intézkedett, hogy a községi képviselőtestületben az állandóság és folytonossága közügy javára biztosítva legyen.Ez intézkedés szerint az összes képviselőtestületnek legfölebb egynegyed része kerül és csak a negyedik évre kelve tisztújítás alá, s ez is sorshúzás útján. A megválasztott képviselőnek 6 évig kilátása van befolyni mindennemű a város közéletét illető ügyek intézésébe, s e befolyását legelső fokon és legnagyobb mérvben majd az összes elöljáróság megválasztásánál fogja gyakorolni. A törvény — 69 ik §-a — értelmében pedig csupán képviselőkre szavazhatunk, akik majd helyettünk is választják az elöljáróságot. Jogunk nem terjed tovább ennél a szervezés intézésében. Önként következik azért, hogy e jogot magunktól akár könnyelműségből, akár hanyagságból vagy közönyből elvetni oly polgári bűn lenne, amelyért jövőben egyenként és egyetemleg súlyosan lakolhatnánk. Siessünk azért mindnyájan érvényesíteni választói jogainkat. Tömörüljünk a szavazatoknál mentül többen, ha lehet mindnyájan. 8364 választópolgár befolyásáról van szó! Ily szám mellett alig lehet kétségeskednünk legjobb siker felöl, ily szám a legszebb eredménynyel választhatja meg képviselőit, alkothatja meg képviseleti hatóságát; olyanokat tisztelhet meg bizalmával, akik erre minden tekintetben igazán és a szó nemesebb értelmében méltók lesznek. S e tekintetben már ismét ki kell fejeznünk aggalmunkat. Félünk, s félelmünk nem alaptalan, hogy nem fogunk menekülni tudni azon politikai párthajlamoktól, amelyek mind helyénvalók lehetnek rendes körülmények között az országos képviselők választásánál ;de amely politikai pártérdekeket községi teendőinkkel ma azonosítani, nézetünk szerint nem csekélyebb polgári és hazafias bűn, mint a közügyek iránti részvétlenség vagy közöny, sőt bizonyos tekintetben ez utóbbi még talán megengedhetőbb. Egyoldalúságunkat s ezzel kapcsolatban fejletlenségünket semmi sem tanusítja inkább, mint azon pártküzdelmek hosszú sora, melyeken városunk és megyénk közélete a legközelebbi 3 év alatt keresztül ment. Nem is említve ama roppant hátramaradást, melyet e küzdelmek miatt anyagilag úgy, mint erkölcsileg szenvednünk kell, csak azon körülmény figyelembe vételére utaljuk olvasóinkat, amelynél fogva országos részhírre tettünk szert, úgy vagyunk ismerve mindenütt mintha nem is tudnánk, nem is akarnánk beilleni, arra létező állami és társadalmi viszonyok keretébe. A politikai szélsőségek, a pártszenvedély által a végletekig vitt versenségesek feldúlták köz és magánéletünket, s a közélet zavarosában halászó politikai üzelmek már már végképi elbontással fenyegetnek, s csak a hátralevő két alkalomra a városi szervezés és követválasztás alkalmára várnak még, hogy végleg elérjék önző céljaikat. Most azért meg kell feszítenünk minden erőinket; számot kell vetnünk magunkkal; meg kell fontolnunk jól, hogy a perc közel van, mely dönteni fog a felett vajon életnek induljunk-e, vagy csak tengődjünk ezentúl is, s küzködjünk, míg valami véletlen ki nem ragad nyomorúságos helyzetünkből bennünket, ha el élhetetlenségünk miatt nem bírtunk abból kivergődni. E tekintetben minden azon képviseleti hatóság erkölcsi erejétől, s kellő józanságától függ, amelyet bizalmunkkal nem sokára városunk élére szólítandunk. Ne pazaroljuk e bizalmat el hasztalanul. Ne állítsunk oda oly egyéneket, akikről meg vagyunk győződve, hogy önállótlanok és tehetetlenek arra, hogy feltétlenül és tisztán városunk javára s boldogságára működjenek; akik egyes politikai üzérkedők uszályhordáivá válhatnak. Azért legelsőbben is vetkezzük le teljesen a pártgyűlöletet; tekintsünk szét elfogulatlanul, s józanul városunk azon értelmesebbjei között, akik a képviseleti tagságra pártkülönbség nélkül alkalmasok; akik előtt, ha ez alkalommal bizalmatlanságunkkal elzárjuk a cselekvés terét , elzártuk egyszersmind önmagunk elöl is az utat, amelyen városunk felemelésére s igazi előhaladására indulnunk kellett volna. Tehát a pártgyűlölködést eldobva csoportosuljunk majd mindannyian az urnák körül, hogy büszkén mondhassa el közöttünk mindenki magáról: „Megtettem polgári kötelességemet. Nyugodtan állhatok szembe a jövő ítélőszékével!“ ügy legyen. Az iparegylet közgyűlése 1872. április 28-án. Kovács Ferenc elnök úr fájdalmas érzéssel intézi a szokásos „Tisztelt közgyűlés“ megszólítást az egylet tagjaihoz, mert az egylet 485 tagja közül alig 100 jelent meg Az iparegylet öt éves fenállása olta ily részvétlenség nem tapasztaltatott, pedig az 1871—72-ik év nevezetes és az egylet fölvirágzására fontos eseményekben gazdag év volt. Majd felolvastatott a következő elnöki évi jelentés .