Hód-Mező-Vásárhely, 1873. január-szeptember (3. évfolyam, 1-38. szám)

1873-03-23 / 12. szám

gondnok úrnak a kaszinói épület hátsó falát ajánljuk figyelmébe. Mit is mond Tompa? „Talán egy támasz még sem árt. (mert) A nélkül még is úgy lehet, Hogy megindul egyszer felettünk, S odanyom mint az egeret!! —o— Soklya Antal ur Csongrádról a „Szegedi Hiradó"-ban „Pusztaszer és Árpád-emlék­ cím alatt vi­dékünk lakosaihoz, első­sorban megyénk bizottságához egy felhívást intéz, melyben azon alkalomból, hogy ha­zánk fennállásának ezredéves fordulójától alig másfél év­tized választ el, Árpádnak, a honalkotó nagy ősnek Pusz­taszeren, a honszerző gyűlés helyén egy, bár szerény oszlopot állítsanak. E végből indítványozza: „alkottassák a megyében egy bizottság, mely az ezredéves ünnepélyt rendezné s az emlék­oszlop ügyét is kezébe venné.“ Mi az eszméhez következő megjegyzéssel járulunk : Nálunk, hol a könnyen gyuladó lelkesedés hamar fel is lobban, nem látszik fölöslegesnek, hogy Soklya úr az eszmét újó­lag megpendítette; azoban úgy emlékszünk, hogy a ha­zánk ezredéves fenállásának emlékére rendezendő ünne­pély tervezetére Budapesten a múlt években egy orszá­gos (?) központi bizottság alkottatott, gondoljuk, Szent­­királyi Mór elnöklete alatt. Bizton feltehető, hogy e bi­zottság méltó figyelemmel lesz a történeti nagy fontos­ságú Pusztaszerre; épen azért alig volna célra­vezető, hogy valamely vidéki részleges intézkedés útját állja, vagy zavarja a központi működését. Hanem másrészt le­gyen bár leghelyesebb is a központ működése, megyénk­nek okvetlen meg lesz, meg is kell lennie, illő részének a Pusztaszerre vonatkozó teendőknél. Ezzel öszhangban tegye meg a megye, tegyék meg fiai és leányai a nagy nemzeti ünnepélyhez teendőiket. —­— Mondja aztán valaki, hogy nem uszunk a pénzben. A város tulajdonát képező szikáncsi birtok tavaszi alá kihasított részletének árverelése, apróbb részletekben e napokban tartatván meg, holdját a föld­nek rögtöni fizetés mellett 19—20 írtjával vették. A mennyire örvendünk a városi pénztár bevétele emelke­désének, annyira óhajtjuk, hogy a bátor haszonbérlők, tőkéjük és munkájuk után szép nyereséget is vehessenek. A helyben felállítandó zeneiskola javára rendezett hangverseny, szomba­­taton március 29-én fog megtartatni a fekete sas terem­ben. A műsorozat következő: I. szakasz: 1. „Ábránd“ Kullack Theodortól, zongorán játsza Pajor Antal. 2. „Aradi emlék“ hegedű és zongorán játszák Weisz Her­mina k. a. és ifj. Bereczk Pál ur. 3. „A zsarnok halála“ Garaitól, szavalja Molnár Sándor. 4. „Andante Cantabile Presto Agitato“ Mendelson Bartholditól, zongorán játszó Reichenfeld Jozefa urhölgy. II. szakasz: 1. Beethoven 5-ik Symphoniájának első része : „Allegro.“ zongorán ját­szák Reichenfeld Josefa urhölgy és Weisz Hermina k. a. 2. „Születésem napján“ románc Nyizsnyay Gusztávtól, éneklik : ifj. Bereczk Pál, Dekics Sándor, Molnár Sán­dor, Sallay Lajos, Tóth Gyula és Varga Imre urak. 3. „Pour les Pauvres“ Hugó Viktortól, szavalja Nagy Lajos ur. 4. „Magyar dal“ Nyizsnyay Gusztávtól,­­énekli Tóth Gyula ur. — Jegyek előre válthatók Traub B. könyvkereskedésében. — Kezdete pont 7 órakor. — Óhajtjuk, hogy szép siker jutalmazza a közreműködők buzgalmát. —­— Nem tudjuk Vásárhely mikor látott oly fényes s azért oly feszülten várt esküvőt, mint a H­ö­­­z­­­vasúti tiszt és Pap Vilma kisasszonyé, Pap József gyógyszerész ur bájos leányáé volt. Az esküvő márc. 18-án d. u. 3 órakor történt. A gazdagon öltözött mennyasszonyt és násznépét egész csoport várta az utcán, kisérte az esküvőre és onnan vissza. Este a mennyasszonyi háznál hasonlag igen fényes lakoma, ez alkalommal po­hárköszöntések, aztán vidám zene és tánc egész reggeli 3 óráig. A boldog vőlegény e hó 20-án vitte el szép mennyasszonyát. Zavartalan boldogságot az ifjú párna­k ! —s dr. Gyászhir. Nagy István, aref egyház tabáni 1-ső és második osztályú fiosztályának derék tanítója, hosszas betegeskedés után életének 44-ik, tanítói pályájának 25-ik évében e hó 15 én tüdővészben elhunyt. Az elhunyt, helybeli születésű­ iskoláit az itteni gymnasiumban végezvén, a felsőbb tudományok hallga­tására Debreczenbe ment; azonban az 1848-adiki idők miatt onnan hazajővén, csakhamar Debelb­ácsára hivatott meg. A szerb fölkelés miatt onnan is visszatérvén, a su­­sáni népiskolánál talált alkalmazást. Később, mint egyik buzgó és sükeres tanító, a tabáni, akkor még vegyes is­kolához rendeltetvén, mint a rábízott növendékek hű és sükeres tanítója, hosszas gyöngélkedése dacára folytatta élte végéig közhasznú pályáját. Az elköltözött után gyá­szoló nő, és két rendbeli házasságából 2 fiú és 2 leány­­gyermek kesereg. Béke és áldás poraira! —o— Szap­oraság. Matók István szegényebb sorsú lakostársunk felesége e napokban három teljesen kifejlett és szokott nagyságú figyelmeket szült. Az anya, úgy halljuk, rendesen, jól érzi magát, a gyermekek ál­lapota is, midőn e sorokat írjuk, másként kielégítő, bár megmaradásukhoz azon aggodalom járul, hogy a kisde­dek nem akarják az anyai emlőt elfogadni. Ha a kisde­dek csakugyan életben maradnak, a társadalom, illető­leg a hatóság feladata leendő a szegénysorsú szülőket anya­gilag is gyámolítani. —o— Emlékezetbe hozzuk, hogy a helybeli ipar-, gazdászati és kereskedelmi bank ma d. e. 9 órakor saját helyiségében évi közgyűlést tart. r—­ Néptanítóinktól egész adomasoroza­tot lehet hallani arra, hogy főleg a közrendű szülők, gyermekeik iskolamulasztására nézve mily számba sem vehető okokat felhasználnak; hiba lesz az, de talán még menthető lesz, ha számba vesszük, hogy még a gyárná­­sium felsőbb osztályaiban is mily csekély okot ele­gendőnek találnak egész napoknak elhanyagolására. Egy pár frisebb esetet lássunk: Egyik, nem véve számba a vásári szünnapot, úgy a vásár előttit, mint az utánait, elmulasztja, mert neki az árucikkek ki- és visszaraká­­sánál segédkeznie kell; a másik meg tanulmányai köze­­péből szakaszt ki egy teljes napot, mert atyja nem akar magában menni a tanyára. Ha az ily esetben az iskolai törvényekre történik hivatkozás, terem a bizonyítvány mint eső után a gomba, és mikor már a szülők maguk is megsokalják a dolgot, a tiltakozó lelkiismeret meg­nyugtatására nem marad el a spanyolviasz és családi pecsét. Uraim ! szülők ! nem volna még ideje ennek az árkádiai állapotnak végét szakítani ? * Helyi rövid hírek: Városunk önállósá­gának kérdése a főrendiházban tegnapra volt tárgyalás alá kitűzve. Az eredményt jövőre jelezzük. — Novák Sándor igen jól szervezett operette-szintársulata hus­­vét után hozzánk jő Kecskemétről. — L­a­k­a­t­o­s S. ur ta­nítványai szépen szaporodnak s az általa szerzett „Magyar alföldi néptáncot“ kedvvel tanulják. — Ideje is már egyszer magyar táncot — járni! — P­o­­­d­i zenekara feloszlófélben. Ijesztgetés­e vagy komoly szándék ? Kár volna a jó zenekarért! — A Berec­zk-féle új házban má­jus 1-én Nyíri J. vendéglőt nyit; ugyanott ekkor nyitják meg a G­a­b­na-csarnokot is. — A Kohn M. L.-féle ügy úgy halljuk kiegyenlíttetik. — Vettük az „Apollo“ zenemű folyóirat 6-ik számát. Tartalma következő: Egyveleg-négyes Hölzl Lő­­rinctől; Kakuk-polka Kersch Ferenctől; Remény, polka­­mazurka Kiss Imrétől; Koldus ének Horváth Fábiántól. A képviselőház március 11-én befejezte a költségvetés tárgyalását. Élénkebb vita csak a személyes kereseti adó kérdésénél fordult elő. S ebben a baloldali kör azon határozata után, hogy e kérdést nem teszik pártkérdéssé, Ghyczy és Tisza Kálmán ellenkező vélemény­ben voltak. A március 18 iki ülésben a személyes kere­seti adó törvényjavaslat fölött 20 képviselő kívonatára névszerinti szavazás volt s a törvényjavaslat általánosság­ban 95 szótöbbséggel elfogadtatott. A fő­rendiház jogi bizottsága írja „P. N.“ márc. 17 én ülést tartott, melyben Baja és H.-M.- Vásárhely rendezett tanácsú városoknak törvényhatósági joggal va­ló felruházása iránti törvényjavaslat felett történt a ta­nácskozás. A bizottsági tagok többsége ezen törvényjavas­lat ellen több aggodalmat nyilvánított, nevezetesen, hogy a törvényhatóságoknak a kormány által kilátásba helye­zett kikerekítése előtt a törvényhatóságok számát, sza­porítani annál kevésbé lehet tanácsos, mert a városi tör­vényhatóságok közigazgatási költségeinek fedezése iránt felmerült kérdés is még törvényhozási megoldásra vár, és mert különösen H.-M.-Vásárhelynek Csongrád megyé­ből való kiszakitása által, e megye anyagi és szelemi erő­ben nagyon meggyengülne. —1— A magyarországi vármegyék, vidékek és kerületek költségeire három millió nyolcszáz­ezer forintot fordítanak kerek számban , pedig ez összeg­ből az állami közigazgatásnak óriási ágazataira, az er­délyi s határőrvidéki részekre, úgyszintén a központi köz­­igazgatás költségeire egy fillér sem fordittatik. Ezen összegből mig Békés, Bihar, Szabolcs és Temesmegyében minden lélekre 25—30 kr. esik, addig Csongrádban 70—80 kr jut, úgy hogy megyénket csak Esztergom, Zólyom és Tolnamegyék haladják meg, ahol minden lélekre 88 kr. esik. — Karolina Auguszta, Ferenc ausztriai csá­szár és magyar király negyedik neje febr. 9-én jobblét­re szenderült. A megboldogult fejedelemnő, ki 1825-ik évi szept. 25-én magyar királynővé koronáztatott, gyön­géden szerető nő volt, ki körén túl nem lépve, államok és nemzetek ügyeinek intézésébe nem avatkozva, családja boldogításának szentelte életét. Temetése febr. 13-án tör­tént meg a szokott udvari gyászszertartások között. A te­metésen Magyarország törvényhozó testületét a felsőház elnöke s az alsóház alelnöke képviselték s a minisztéri­um részéről az elnök, az ő felsége oldala mellett i s a honvédelmi miniszterek jelentek meg. Az elhunyt fejede­lemnőről több jellemző adatot jegyeztek fel a bécsi la­pok. Ide jegyezzük azt, mely a 60-as években a király­nő és az akkori francia császárnő udvari papja között történt. A francia császárnő papja ugyanis az említett időben Bécsben megfordult s hogy a katholikus egyház­nak hívet szerezzen főkép a zsidók közül, nehány szónok­latot tartott. A fejedelemnő a papot magához hivatta s becsteljesen fogadván, a közönyös tárgyakról folytatott beszélgetés után kérdezi, mi volna tulajdonképi célja fran­cia szónoklatainak ? A pap, különben is hiú ember, egész tűzzel kezdett beszélni azon veszélyekről, melyeket a zsi­dók a róm. kath. vallásnak okoznak s kifejezte, hogy célja a zsidók közül híveket szerezni. A fejedelemnő a képmutató pap áradozásának csakhamar véget vetett azon nyilatkozattal, hogy a róm. kath. vallásnak többet árta­nak a protestánsok, mint a zsidók s ezzel a kihallgatás­nak vége jön, s a pap leveretve távozék. Másnap korán a papot szolgája azon értesítéssel ébreszté fel, hogy egy udvari szolga számára az „anya császárnőtől“­ ajándékot hozott. Mohó vágygyal bonta fel a pap a csomagot, de mily nagy volt meglepetése, midőn abból egy díszes . . . héber imakönyv bontakozott ki. Megjegyzendő , hogy a pap kikeresztelkedett zsidó volt. —1— A távol Japánban (Ázsiában) az ele­mi oktatás ügye körül igen szépen buzognak. K­­­o­t­a városa minden részében tanodák épülnek, különösen a gazdagabbak tetemes áldozatokat hoznak a tanítói fize­tések javítására. Kattuoramura községe lakosai szép iskolaházat akarván építeni, mert költségük nem tellett, a következő ötletre jöttek. Addig szokásban volt náluk az ünnepeket csapszékben evés, ivás közt eltölteni, most ilyenkor kirándulnak a folyóhoz és halászattal mulatoznak, a hal­árát pedig beszolgáltatják az iskolai pénztárba. Ugyan nem volna-e jó egy kicsit tanulnunk a japáni atyafiaktól? —m-- Atyafiságkeresők. Eddig mi vol­tunk azok, kik Julián szerzetes óta Hunfalvy Jánosig annyi mindenféle rokonságkeresést vittünk véghez elha­­gyatottságunk érzetében. Lett is annyi eredménye, hogy a »finnek, vogulok, csuvaszok és cseremiszek atyafiságá­­val kérkedhetünk, most már a japánok készülnek magu­kat nyakunkba varrni. A japáni kormány ugyanis felhívta a magyar tudományos akadémiát: világosítsa fel, van-e csakugyan rokonság a japán és a magyar nyelv között ?­­ Egy tót lap azt állítja, hogy a magyarok a tótoktól kapták az alkotmányt és sok híres embert. Sze­rinte p. o. Petőfi és Kossuth is tót eredetűek, amannak atyja felső nógrádi, anyja pedig turócmegyei volt. Kossuth pedig tót abc-és könyvből tanult olvasni. „Ha ez adatok igazak , akkor Petőfi és Kossuth fényes példát adtak a tótoknak, hogy mint kell szeretni és szolgálni a hazát a hol születtek“ jegyzi meg a ,,Port Uid.“ — Mennyibe kerül egy katona éveként ? Aus­­tria-Magyarországban 280, Spanyolországban 316, Olasz­országban 367, Dániában 352, Törökországban 360 Né­metországban 390 , Belgiumban 410, Franciaországban 469, Oroszországban 483 s Angliában 1000 írtba kerül évenként egy-egy katona. A Lapok tudósításai szerint a francia nem­zetgyűlés egyebek között következő törvényt hozta: „Min­denki a ki részegen találtatik, fizet 5 francot. Ismétlés esetében a rendőrség elé kerül és 16—300 franc birság­gal, vagy 6—30 napi börtönnel sújtható, a harmadik el­itélés a polgári jogok elvesztését vonja maga után. Ha­sonló büntetés éri a csaplárosokat, a­kik részegeknek vagy kiskorúaknak italt adnak. E törvény minden korcsmában kifüggesztendő s leszakitása 5 franc bírságot von maga után.­­ Az igazi ezermester. Egy angol falu ko­vácsának ajtaja felett következő felirat olvasható: Itt, itt, itt! Én Schepkins Tóbi tudok mindent, nappal és éj­jel. Összekalapálom az ördögöt és nagyanyját, megjóslom a jövőt, gyógyítok minden emberi és állati sérülést, fo­gat húzok és rakok be, kérvényeket fogalmazok, pert vi­szek, férjeket és nőket egymással kibékítek, szerelemital mindig van nálam készletben, veszett ebet fölismerek, a tyúkok érintésemre többet tojnak s a házasságok köz­benjárásomra szerencsésebben köttetnek.“ Ugyan mihez nem tud még ? Tulajdonos és kiadó a hód­mező­vásárhelyi Deákpárt. Üzleti hír. A gabna-üzlet Pesten az utolsó közlemény óta igen nevezetes változásokat szenvedett. A kifejezett aggodalom, a búza árának folytonos emelkedése miatt a jövőben, teljesen alaptalannak bi­zonyult be ez ideig. Ugyanis a búza ára a múlt hét óta 15—20 kmnyi áresést szenvedett. Okozói voltak ennek­ a lankadt han­gulat, mely különösen az utóbbi napokban, a csekély bevitel s a malmok tartózkodó viselete dacára jelentékeny volt, míg a köz­lekedés korlátoltsága, az alacsony vételkedv és a mindenesetre már igen túlfeszített árak ernyedése. Egy szóval a búza ára j­elenben és annak viszonyai most már alászálló helyzetbe jutottak s teljesen kizárják egy időre a gabona­árak oly rohamos emelkedésének reményét. De nemcsak a búzában jelentkezett ezen változás, hanem a többi gabona-fa­­jokban is többé kevésbbé, a mely ugyan némelyeknél csak a bevi­tel mennyiségében történt változásokban s az ezek által eredmé­nyezett hangulatban mutatkozott. Eladásra kerültek a búzából a 80 nnts bánsági 7­05—10. 81 ints 7.15—20, 82 ints 7.30-35, 85 ints 7.45—55, 84 fnts 7.­65—70, 85 fnts 7.75- 80, 86 fnts 7.85—90. Tiszavölgyi búza 81 fnts 7.20—30, 82 fnts 7 35 —45, 83 fnts 7.55—­60, 84 fnts 7.70-75, 85 fnts 7.80 8­ 86 fnts­ 7.90—95. Rozs 78—79 ftos­­4.25—30. Árpa a bevitel javulása miatt keletkezett szilárdsággal 66/68 fnts takarmányi 2.85—90 68/70 fnts 3.05—60. Tengeri 82 fontjával 3.53—60, nem bánsági 3.50—55. Repce igen lankadtan. Köles 82 fnts 2.80—3.00. Helyben a gabnaüzlet, az utolsó héten igen lankadt volt rész­vételkedv az áresés változása miatt, mely árváltozás né­melyeket a búza birtokosok közül hajlandóvá tett búzáján való túladással, de ez nem sokat lenditett az ügyön. Az árváltozás helyben is körülbelöl oly magasban jelentkezett mint Pesten, úgy hogy a 80 fnts búza 6.10—15—20, 81 fnts 6.35-40, 82 fnts 6.45-50 83 fnts 6.55—60, 84 fnts. 6.65-70. 85 fnts. 6.15—80, 86 fnts 6.85—90. Árpa 66/68 fnts 2.25—35, 68/70 fnts 2.55—70. Yadrepce 2.10—15. Felelős szerkesztő : Futó Mihály. Hirdetés. A n. m. földmivelés- ipar- és kereskedelemügyi minisztérium által elrendelve lévén, miszerint minden birtokos vagy bérlő minden év március hó végéig a kertje, szőlője, mező vagy rétjén levő gyümölcs- és dísz­fákról, cserjék- és sövényekről az őszről maradó hernyó fészkeket és tojás-gyürüket leszedesse s azokat tűzve­szélyre alkalmat nem szolgáltató módon elégesse vagy elégettesse, — továbbá hogy a tavasz és nyár folytán a fákon, cserjéken, sövényeken mutatkozó hernyók és hernyóhálók mutatkozásuk után azonnal leszedessenek és megsemmisíttessenek, — ennélfogva komolyan figyel­meztetnek és szigorúan utasíttatnak az illető birtoko­sok és bérlők, hogy ezen rendeletnek minden tekin­tetben eleget tegyenek, mert különben a hernyóirtás a mulasztók terhére s költségére hatóságilag fog telj­esít­­tetni, és azon kívül minden muladékos pénzbírsággal leend büntetve. Ez alkalommal egyszersmind a tanya­kapitányok fentebbi rendeletnek megtartására, s a muladékosoknak a kapitányi hivatalhoz bejelentésére figyelmeztetnek. H.-M.-Vásárhelyen 1873. évi március hó 11-én. 31— 3—2 Sulyok lilek, főkapitány. Ingatlanok eladása. Moldvay Sándor örököseinek összes vagyonuk, u. m. házuk. I *­, negyedtelek tanyaföldjük a Mátyáshalmi dűlőben a rajta levő szélmalommal együtt; a réten 10 ház utáni föld­jük az 5-dik dűlőben és a nagy tóban szintén 10 ház utáni tói földjük, több tagban levő pusztai földjük a nagy és kis sáros bogárzóban, és végre egy darab szöllőjük az Aranyágban szabad kézből örök áron eladók. A venni szándékozók érte­kezhetnek 32- 3—2 Moldvay testvéreknél PIT Hirdetés. A­kik búzára vagy repcére előleget óhaj­tanának felvenni, aláb­­tnál a vásártéri lakásán már­cius hó 23-adikától kezdve jelentkezzenek. 33— 1 Tollák Dávid: Nyomatott Szegeden, Burger Zsigmond könyv- és kőnyomdájában.

Next