Hód-Mező-Vásárhely, 1875. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1875-05-23 / 21. szám
natkozólag beterjesztett s a közigazgatás, közegészségi és közbiztonsági állapotot föltüntető jelentése. Tudomásul vétetik. 2. A I. évi 152. számú végzéssel kibocsájtott pályázat folytán az adótiszti állásra folyamodók közül a kijelölő bizottság javaslata folytán Juhász Sándor, Székely Szűcs Soma, Nagy Pál és Dékány Károly jelöltettek ki, — elválasztatott szótöbbséggel Juhász Sándor, s 600 írt évi fizetése 1. évi június hó 1-től folyóvá tétetett. 3. A szemlészi állomásra a bizottság javaslata folytán kijelöltettek a folyamodók közül Varga László, Vogl Ignác és Szász József, elválasztatott szótöbbséggel Szász József, 500 frt fizetése szintén június hó 1-től tétetett folyóvá. 4. Az első helypénszedői állomásra kijelöltettek Asztalos Márton, Gál József és Bényei István, elválasztatott Asztalos Márton, — a második helypénzszedői állásra kijelöltettek Gál József, Bényei István és Pap László, — elválasztatott Pap László s fejenkénti 300 frt fizetésök junius 1-től folyóvá tétetett; az elválasztott egyénektől az eskü kivételével a tanács bízatott meg. 5. A catasteri munkálatok foganatosításához megválasztott járási és községi biz. elnökök, jegyző és bizottsági tagok névjegyzéke e lap múlt számában már közölve lévén, itt újabban nem soroltatik fel, a megválasztatásukat el nem fogadta egyének helyett beválasztott bizotttsági tagok nevei alább közöltetni fognak. 6. A f. évi 153. sz. közgyűlési végzéssel a kir. törvényszéknek helyben állandósítása kérelmezése iránt Budapestre kiküldött bizottság jelentése — melyben előadja, hogy a miniszterelnök, igazságügy- és belügyminiszter uraknál, valamint több befolyásos egyéniségnél tisztelegvén, mindannyian jó indulatukról biztosították a küldöttséget — tudomásul vétetik, ezen utolsó lépéssel újabb bizonyíték szereztetvén a tekintetben, hogy városunk közönsége ezen nagy fontosságú ügy kedvező megoldására minden lehetőt megtett. 7. Az 1875. évi IX. és X. törvénycikkek kihirdettetnek. 8. A nmzsgú belügyminisztérium a hozzá felterjesztett 1874. évi zárszámadási iratokat közgyűlési tárgyalás alá visszakéretvén, azok a számbiráló bizottságnak adatnak ki mielőbbi véleményes jelentéstételre. 9. A nmsgú belügyminisztérium a hajdú-, présház- és serház-épületek kijavítását tárgyazó feliratot azzal közli vissza, hogy az addig helyben nem hagyható, míg a f. évi költségvetésben fel nem vett ezen kiadások miként fedezéséről a közgyűlés nem intézkedik. E tárgy felvilágosításául polgármester szóval jelentette, hogy az e ponton felmerülendő kiadás az. évi költségvetésben felvett oly megfelelő összegből volna fedezhető , melyeknek kiadására a közeljövőben a sor nem kerülend, mert ezen épületek kijavítása tovább már halasztást nem tűr, de elhalasztása csakis a város világos károsodásával történhetnék. Ezen felvilágosítás helyesléssel fogadtatván, a nagy belügyminisztériumhoz a jelentés a helybenhagyás ismételt kérelmezése tekintetéből megtétetni rendeltetett. A kalandor. Assolaut Alfred beszélya. (Folytatás.) XII. A bálnak Saint-Julienben Nivose 19—20-ika közötti éjen a köztársaság második évében — január 8—9 1794 — kelle történni. Ez iszonyatos nap soha sem fog emlékemből elenyészni. Néhány vad, jakobin-pártbeli szerette volna a bált egy nappal későbbre halasztani, hogy ez Capet Lajos, az utolsó zsarnok halálának évfordulati napjával együvé essék, s maga Dupuy Brutus is oly véleménynyel volt, miszerint az egybetalálkozás igenis kedvező alkalmat szolgáltatna arra, hogy a valódi honfiakat az ál- vagy hazug hazafiaktól megkülönböztethessék, miután mindazok, kik e napon a táncestélyi megjelenéstől visszavonultak, azonnal mint a zsarnokság hívei volnának megbélyegzendők. Szerencsés után azonban egy másik, szelidebb vélemény is érvényre talált. Clelia azt az észrevételt tette, hogy a bál nem azért lesz rendezve, hogy ezzel a köztársaság törvényszerű voltát és tényeit, hanem inkább a francia nép győzelmeit ünnepeljék meg, és hogy sem ő, sem barátnői nem hajlandók arra, hogy egy uralkodó halálának évnapját, lett legyen az bárki, vigságokkal ünnepeljék meg. A saint-julieni jakobin társulat meghódolt ez érvek előtt, és pedig köztök első helyen a vad Dupuy. Nivose 20-án, délután 3 óra körül, kevélyen mint Sz.György, vonultam be Alezanomon Saint-Julien-be. Anyám, ki azt akarta, hogy egy Benestranges minden jakobinokat elhomályosítson, a legnagyobb gonddal öltöztetett föl, az akkori idők divatja szerint. Szép égszínkék rokkom volt, egészen hasonló ahoz, mit Robespierre, a legfőbb lény — az ész — ünnepén viselt; fehér mellényem széles hajtókával, rövid nadrágom , fehér nyakkendőm, mely kényszerbe orromat és államat folyton az ég felé tartani, mint Saint Just lovag. Röviden: körül voltam övezve fénynyel, mint a nap. Mindenki csodálkozni látszik azon, hogy a bálban ott talál, s valóban ez nem is volt arra való hely, hogy itt oly fiatal ember mulasson, akinek atyját, mint kiköltözöttet, halálra ítélték. Anyám ezt beláthatta volna, ha szükségesnek nem tartotta volna az ámítást, mint maga mondá, hogy a jakobinokat rászedhesse. Megvallva az igazat, ámítása éppen nem vezetett tévútra senkit, s éppen oly mély politika lett volna tőle. 10. A nasgy földmivelés, ipar és kereskedelmi m. kir. minisztérium helybenhagyja a mértékhitelesítéseknél szedhető díjtáblázatot. A vett magas intézkedés tudomásul vétetvén, a díjszabályzatnak annak idején kihirdetése s majdan életbeléptetésével , a rendőrkapitányi hivatallal közlésével is a tanács bizatik meg. 11. A városi tanács jelenti, hogy Szűcs János, ki a mértékhitelesítési tanfolyamra felküldetett, a vizsgát jó sikerrel kiállotta s kérte alkalmaztatását. Javaslatba hozza egyszersmind, hogy a mértékhitelesítő- és mérőhivatal legalább is szept. vagy október hó 1-jével felállítandó volna. A közgyűlés részéről a mértékhitelesítő- és mérőhivatalnak ez évi szept. hó 1-én felállítása elfogadtatik, hogy a lakosság az új mértékek nemeivel annyival inkább megismerkedhessék a jövő év január 1-ig is, egyszersmind a tanács megbizatott a hitelesítő és mérőhivatal felállítása és működésbe hozására vonatkozó javaslattétellel, valamint a kapitányi hivatal is felhivatott a hivatalos kezelés és ellenőrzés tekintetében szabályrendelet kidolgozása és bemutatására. 12. A nasgy honvédelmi minisztérium a hadsereg és honvédség lószükségletének fedezésére helyben összeírt lóállományt terhelő jutalékot tudatja, kivettetett ugyanis az alkalmasnak talált 489 hátas lóra 66, — 227 hámos lóra 79, — 225 alkalmas málhás lóra 21 db jutalék, vagyis összesen 166 db. A leküzdött táblás kimutatás másolatban Tassy Edenek, mint kerületi lótenyész biz. elnöknek alkalmazkodás tekintetéből kiadatott. 13. Moson megye közönsége az 1875. évre megalakult törvényhatósági bizottmányának virilis és választott tagjai névjegyzékét közli. Viszonzásul szabályrendeletünk egy példánya, mint amelyben a törvényhatósági bizottsági tagok és tisztviselők névjegyzéke is bent foglaltatik, Moson-megye közönségével közöltetni rendeltetik. 14. Szeged sz. kir. város közönsége a hazai kereskedelmi és üzleti könyvvitelnek magyar nemzeties irányban terjesztése céljából a magas képviselőházhoz intézett feliratát — hason szellemben felirat tétele iránt — átteszi. A feliratot elfogadván a közgyűlés, hason szellemben szerkesztendő felirati kérelmet intéz a képviselőházhoz, hangsúlyozván, miszerint kívánatos volna, ha az üzleti könyvek kivonatai hazai bíróságoknál bizonyító erővel csak akkor bírnának, ha azok az állam hivatalos nyelvén vezettetnek. 15. A szegedi pénzügyigazgatóság a házadó bizottsághoz elnök és pótelnök választását kérvén, megválasztatik elnökül Szilágyi Gyula ügyvéd, pótelnökül Adamovits Sándor adóigazgató és ifj. Német Pál biz. tag. 16. Ugyanaz a jövedelmi-adó felszólamlási bizottságba két küldöttségi tag választása iránt intézvén megkeresést, meg választatnak Bartha Sándor ügyvéd, Nagy Szabó János, póttagul Borotvás Kálmán ügyvéd. 17. Juhász Andor ügyvédnek Kmetykó Károly árvapénztárnok ellen emelt panasza tárgyalás alá vétetvén, hogy Grangeneuve-ben tűzhelyemnél ülve maradjak otthon, mint a jakobinok győzelmi ünnepélyén résztvegyek; anyám azonban igy akarta, részemről pedig a gyönyör gondolata, hogy Cleliát megláthatom, kezét megszoríthatom, semmi egyéb merényletnek nem engedett nálam létrejönni. Várakozásomban legalább nem csalódtam, mert alig töltök néhány percet a teremben, amidőn bizonyos hízelgő zsibongás jön hallható, mely a Saint-Julieni városház lépcsőzetének alján kezdődött, s minden lépcsővel idébb észrevehetőig fokozódott. E zsibongás Clelia érkezését jelölte, s ő csakugyan atyja karján e percben lépett be a terembe. Dupuy Brutus a polgártárs, nagymértékben büszke volt leányára. Magasra emelt fővel lépett be, egész fontosságával azon férfiúnak, aki a jakobin-társulatnak elnöke és a községnek sindykus procurátora volt, s ki e két címénél fogva képes lett volna felerészét azoknak, kik e percben szemei előtt vigadtak, a forradalmi vértörvényszék elébe, illetőleg a vérpadra juttatni. Azonban nem élt vissza e nagy előnyökkel, s egész köztársasági szeretetreméltóságával tudta fogadni az üdvözlők bókjait, amelyeket azok leánya szépsége felett nyilvánítottak. A világi republikánus csupán ez egy tekintetben osztotta az emberiség küzhibáját, általános gyengéjét. Helyére vezető Cseliát, majd aranyszelencéjét vette ki zsebéből, abból lassan egy csipetet von ujjai közé, s még lassabban egyet szippantott. E pillanatban tekintete találkozott velem. Úgy látszott, váratlannak tűnik fel előtte ittlétem, s én kitalálni véltem, miszerint jelenlétemmel nem valami nagyon lehet megelégedve. Nézése azonban inkább figyelő, mint részakarata volt. Azután Cseliára vete szemeit, ki éppen ekkor bizonyos agg nőrokona társaságában a teremben sétára indult. Üdvözölte barátnőjét, s e kettős pillanat elárulta nekem, hogy ő ezzel énrólam beszél. Ez idő alatt, egy ügyes és jól átgondolt manőverrel Cleliának útjába helyezem el magamat, igyekezvén megtartóztatni magamat a nevetéstől a küzdelem felett, amit az ifjú jakobinok a hölgy körül kifejtettek. Clelia ez este csodaszerű szépség volt. Maguk a hölgyek elfeledtek féltékenyek lenni reá. Midőn odaért, azon pontra ahol álltam, rendkívüli kedvességgel viszonzá üdvözlésemet, s az őt kísérő aggnő felé fordulva igy szólt: — Ez az itt, édes néném, Fenestranges polgártárs, kiről egy alkalommal már szóltam ön előtt. Tizennégy nappal ezelőtt az ő bátorsága mente meg barátunkat, Lautouiére polgártárst a lángok veszélyétől, panasztott árvapénztárnoknak szervezeti szabályainkkal egyezőleg teljesített eljárása a közgyűlés által egyhangúlag helyeseltetik. 18. A városi tanácsnak a vágóhíd házi kezelése iránt foganatosított intézkedése s ily módon a két éven felüli marha vágásától 50 kr, a két éven aluli marha vágásától 40 kr. díj szedése helybenhagyatik , helybenhagyatik egyszersmind a vágóhídvámos 200 írtban megállapított évi fizetése is. 19. Békés-Csongrád megyék tanfelügyelőségének 4 osztályú felsőbb leányiskola felállítására vonatkozó megkeresése, valamint a tanügyi szakosztálynak hasontárgyú véleményes jelentése is az iskolaszéknek a már kiírt iskolakötelesek névjegyzékével együtt javaslattételre kiadatik, a pénzügyi és gazdászati szakosztályok pedig a helyiségek előállítása és a költségek mikénti fedezése iránti véleményes jelentéstételre hivatnak fel, emlékükbe hozatván, hogy az egyházfelekezetek iskolai célokra, a törvényben meghatározott 5°/0-nál a vett értesítések szerint többet áldoznak. A céhek rendszeresítésével megállapíttatott a tanonckodási idő. Az egybegyűlt céhtagok előtt a céhmester beszédet tartott az inashoz, ki kezét adva kötelezte magát erkölcsösségre, engedelmességre, szorgalmasságra és ipara iránti folytonos tanulásra. Az inas felvétetett, és mestere nem is mint inast, hanem mint a családhoz tartozó tagot tekintette. Nyilvános vigalmakon a tanoncnak nem volt szabad részt vennie. Felszabadulásakor a legény kötelezve volt a vándorlásra, hogy tapasztalatait öregbítse, és magát iparában kiképezze. De sohasem volt azért idegenek között, mert bárhol lett légyen is, mindig valamely egyesülethez tartozott, mely továbbképzéséről és jóvoltáról gondoskodott. Megbetegedése alkalmával az idegen céh gondoskodott ápolásáról s orvoslásáról, s ha a boldogabb világba költözött, a céh eltemettette és az utolsó tisztességben részesíttette. Ha pedig okulva, tapasztalatokkal gazdagon, évek múltán visszatért szülővárosába, és elég erősnek érezte magát a céhbe való fölvétel próbáját kiáltani, nagy ünnepélyességek közben ez megtörtént. A céhek, mint már említem, tagjaik eltakaríttatásáról gondoskodtak, lelkéért Nem tudom, történt-e valaha önökkel, hogy egy nő, akit imádtak, szemükbe dicsérte meg önöket. Talán ez a legkedvesebb, legmagasztosabb érzés azok között, melyeket ember tapasztalni képes. Ami engem illet, e pillanatban legjobban szerettem volna Clelia lábai elébe borulni, hogy csókjaimmal hinthessem léptei nyomát. A boldogság s az öröm teljesen megrészegített, s e mámorban hoszszan néztem szemébe, s elzárom előtte az utat anélkül, hogy egyetlen szóhoz is jutni képes lettem volna. Az aggnő csodálkozó tekintete azonban, aki élesen szemügyre vett, visszaadta egy kevéssé érzékeim használatát, s már-már érthetetlenségeket kezdtem rebegni, amikor Dupuy, ki a távolból minden mozdulatomra figyelt, idején célszerűnek látta, felénk közeledni. E tekintet végét szakító izgatottságomnak. Cléliát üdvözölve egy szegletbe vontam magam, hogy a syndicusprocuratorral való találkozást elkerüljem, jóllehet ellenséges indulatú célzásoktól nem látszik lelkesültnek. Cséliát visszavezette helyére, s halkan néhány szót váltott vele. Báli örömeimet megzavarta e vén jakobin jelenléte. Képes lehettem-e, míg őt látom, feledni a számkivetést és nyomort, melybe atyám miatta jutott? Nem ! Azonban nem sok idő múlva megmenekültem tőle. Este 9 óra körül, hivatalos pofával egy csendőr lépett be a bálterembe, s a syndicus-procurator egy sürgönyt kapott. — Sürgős ügy, téve hozzá a hivatalszolga. E szó megreszketteté a jelenvoltakat. Összeesküvés, győzelem vagy megveretés hire volt az, amit ez irtózatos csendőr átadott? Az izgatottság kétszeres jön, midőn tapasztalni kezdék, hogy a sürgöny átfutásánál Dupuy homloka ráncba szedődik. — Valami veszély fenyegeti a köztársaságot? kérdék tőle remegve. — Nem, polgártársak — viszontó iszonytató arckifejezéssel az elnök. A köztársaságot nem fenyegeti veszély, de az árulók megkapják méltó büntetésüket. Ekkor fölemelkedett. A Clelia feletti őrködést az agg nőre bízta s eltávozott a teremből. Néhány perc múlva lovak dobogását lehetett hallani, amint az a Saint-Julieni főtér éles kövezetéről behangzott a terembe. A syndicus-procurator, akit öt csendőr követett, Gueret felé vonult. Eltávozása általános vidámságot eredményezett a teremben mindenkinél, s én indultam Clelia kezét kérni, hogy vele egy carmagnole-t lejthessek. (Folyt. köv.) Ismeretterjesztő rovat. A céhek eredete és történeti fejlődése. Gelléri Mórtól. (Folyt.) Az ipar fejlesztésére iskolák és nyilvános intézetek állottak fel. A külföldi találmányok belföldön utánoztattak és javíttattak. A pályakérdések, műkiállítások stb. ekkor még ismeretlenek voltak ugyan, de észszerű működés és rendszeres fejlesztés nagyban fokozták az ipar virágzását. Ez időben találta föl Antklitzen Konstantin, (zárdás néven: Schwarz Berthold) a puskaport és Guttenberg a könyvnyomdászatot.