Hód-Mező-Vásárhely, 1884. január-június (14. évfolyam, 1-26. szám)
1884-06-22 / 25. szám
özönségének érdeke otromba, szájaskodó tisztességes emberek körülié a polémiát, mikára érdekek ellen isen azok mellett, avatta fel magát, s élet folyásán javított hozta az embereket s ek nevezte, müveit, evezett ki ezudat ernte azt, hogy e város népe fokozott utálatcsalád főutczai házára, és kiadóhivatala van, s kik bizonyára semmik egyik tisztjük szergondolhatják, mily elés tisztjeik iránt, a filemes és e város neánó egyének ; fel sem ifjú ember az ő háhelyet, a hol e város szerzett férfiak pellendes tanya a hol minják a népet s konkolyt tkbe, (Vége köv.) i tanitó-egyesület ülése. , beli tanitó-egyesület évmelyet a rendes tárgyalekessé tett az a körül- 28-an megjelent tagok it hallgattak végig, s őkdagogiai kérdés vitatásá- t, a mi a hazai tanítóit foglalkoztatja, a közgyűlést megnyitván, a választmány múlt évi jelentést, melynek egyik netjük miszerint az egyet egiát alakíttatott s ez helyzetükön legalább cseak. József orvos ur ült a feliskolai egészségtant véve hasznos és tanulságos éleikről, melyeknek a gyermevannak téve, s végül arra hogy az általa összeállítandó állatokat gyűjtsenek össze a gyermekek szemeinek látó képességéről. A nagyon vonzó modorban tartott és minden részében igen tanulságos előadást a legnagyobb figyelemmel hallgatták végig a jelen voltak s zajos iltenekkel adtak kifejezést az előadó ur iránt érzett tiszteletüknek s jegyzőkönyvileg is hálás köszönetet szavaztak részére. A második előadó Kovács Lajos könyvvezető úr volt, a ki mint jeles méhész a mellekről s a méhészkedésről beszélt hosszasan, de igen érdekes dolgokat, s a tanítókat a méhészkedés iránt buzdította s végül arra hivta fel, hogy a helybeli méhész-egyletnek legyenek tagjai. A közgyűlés az ő előadását is megéljenezte és szintén jegyzőkönyvileg mondott azért neki köszönetet, s elhatározta, hogy a helybeli méhész-egyletbe testületileg belép. Ezután Varga János tag olvasta fel Borsy Géza tagtársnak a testi büntetés alkalmazhatásának módjáról írt értekezését, mely ellen Nagy Tamás tag állott fel, aki már előzőleg meg volt bízva azzal, hogy e fontos kérdéssel szemben mondjon véleményt. Nagy Tamás a testi büntetésnek egész történetét előadta s helyes és érdekes paedegogiai érveket állított fel annak alkalmazhatósága ellen, ami oly élénk eszmecserét vont maga után, hogy érdemes volt volna meghallgatni a szülőknek is, s végül elhatároztatott, hogy az eszmecsere legközelebb folytattatni fog. A előadásokat az egyesület anyagi ügyeinek elintézése követte. A pénztárnok 1883-ik évről vezetett számadása megvizsgáltatott és rendben találtatott. Bevétel volt: az előző évről maradvány 27 frt 4 kr. városi segély 1882—83. évekről 100 tagdíjból 11 frt 50 kr. Kiadás volt lapokra és különfélékigtart 37 kr., pénzmaradvány 90 frt 17 kr. Tagdíj hátralék 105 frt 50. A f. évi költségvetés következőkép állapíttatott meg: Bevétel: Pénztár maradvány 90 frt 17 kr., tagdíj hátralékokból 105 frt 50 kr., városi segély 50 frt, f. évi tagdijakból 56 frt 50 kr. — Kiadás: Lapokra folyóiratokra és könyvekre 65 frt, irodai szükségletekre 10 frt, Varga Jánosnak 1880. évi tan. képviselői költségére 15 frt. Megrendeltettek : „Nemzeti nőnevelés.“ „Népnevelők Lapja,“ „Néptanoda,“ „Család és Iskola,“ „Paed. Szemle,“ „Felső nép- és polg. iskolai közlöny,“ „Magyar Méh.“ Egy gazdasági szaklap. Eötvös: „Gondolatok,“ Vertán: „Hagyatékom fiaimnak,“ Gr. Széchenyi: „Keleti utazása.“ A magyar tud. akadémia könyvkiadó vállalatának leszállított áru kiadásai. Végül a tisztújítás ejtetvén meg, elnöknek Nagy Bálint, alelnöknek Varga Antal, jegyzőknek : Égető Imre és Launer Gusztáv, pénztárnoknak : Asztalos Sándor, könyvtárnoknak : Zsenati Ferencz, választmányi tagoknak : Nagy Tamás, Fodor Lajos, Könyves István, Borsy Géza, Simkó Mihály újból megalasztattak s a választmány Varga János, Széll Sándor és Timina Ödön tanítókkal kiegészittetett. Tiszteletbeli tagnak Kovács Ferencz úr egész ünnepélyességgel megválasztatván, erről egy 6 tagú küldöttség által értesittetett. A küldöttség másnap délelőtt tisztelgett a tiszteletbeli tag urnál, aki a megválasztást szívesen fogadta. A tanitó-egyesületnek van 48 rendes, 15 pártoló-, 2 alapitó- s 2 tiszteletbeli tagja. A fogyasztó-egyletnek van 53 tagja. Az egyl. könyvtárban van 175 drb könyv. TÁRCZA: Hamburg és Helgoland.* . Hamburg, 1884. május havában. A nagyvárosi publikumnak kedvencz és bevett szokása ünnepnapokon hátat fordítani az otthonnak s a közeli vagy távoli vidék kies magányában pihenni ki a nehéz munka fáradalmait. — A némethoni egyetemeken divó hosszabb ideig tartó pünkösdi szünidőt czélszerűen akarván felhasználni, én is éltem nagyvárosi jogommal s odahagytam a Spree parti székvárost. Csak az úti terv megállapítása volt hátra. A németországi vasutak átlag felényivel olcsóbbak mint a mieink, s így az útiköltség aránylag nem sok kiadást okoz. Azután én itt Berlinben is idegen vagyok, Berlinben is mindent pénzen kell venni, tehát nem sok a különbség, ha itt, vagy ha 40—50 middel még távolabb vagyok. Az úti tervvel hamar készen voltam. Drezdát, Lipcsét haza felé menet augusztus közepén csekély kerülővel útba ejthetem . Stralsund, Malmö vagy Rügen felé jó kánikullában is utazni, míg a Hamburgban való időzésre épen ez az idő a legalkalmasabb. Azután az elképzelt árbocz-erdő, a viharedzett tengerészek festői csoportja, a mindig háborgó északi tenger kékes zöld hullámai legott Hamburg felé billenték a mérleg serpenyőjét s egy verőfényes nap kora délelőttjén útrakelve, az atlanti tengerbe merülő nap sugarait már a hamburgi Szent Miklós torony rézkupolájáról láttam visszatükrödzeni . . . Ha az utazó gazdag múzeumokat, becses műkincseket, pompás palotákat vagy fenséges alkotású szobrokat vél és akar Hamburgban feltalálni, igen erősen fog csalatkozni. Hammal érdekes leírást Burányi Elek úr, a berlini ígéretemen tanuló városunk szülötte küldte be lapunk utárnám. Szerk. Szaporodnak a Kovács József urak. Az elsőn kívül még kettő támad, az egyik Kmety Károly úr, a másik Kovács Domonkos úr. Tehát most már hárommal van a bajom meggyűlve. Kijelentettem, hogy én Kovács József úrral csak annyiban foglalkozom, amennyiben azt szerintem a közügy kívánja. Ugyan e kijelentéssel vagyok az új támadó urak irányában is. Kovács József úrral ez alkalommal nem foglalkozom , de fentartom magamnak, hogy nyílt levelének némely részeire megtehessem kiigazításaimat, ha a szükség úgy fogja kívánni, vagy ha azokat ő maga, jó cselekedeteivel ki nem igazítja. Ám lássuk, tud-e a közügyre nézve jót is cselekedni ? Kovács Domonkos úr iránt sem roszindulattal soha nem voltam, sem neki ártani nem akartam. Sőt a közgyűlésen, midőn ő folyamodványában mélyen sértő kifejezéseket használt, én megvilágítva a kataszteri egyénenkénti felszólamlás ügyét, megbocsátottam. Hivatalos eljárásában ellene soha észrevételt nem tettem. Eszem ágában sincs neki sértésére vagy hátrányára tenni! De a kataszterügyhöz, valahányszor arra a kötelességérzet felhív, mindannyiszor legjobb tudatom s meggyőződésem szerint fogok szólani. Idáig is így cselekedtem. Ily érzésem és eljárásom mellett, csak egy esetben vonhatom magamra az ő ellenségeskedését: abban, ha a közérdek, az ő magánérdekével jön összeütközésbe. Igen, de ő az ilyest tenni nem fogja, s úgy hiszem, hogy nemcsak megérteni, de helyeselni is tudja jelzettburg múzeumai, műgyűjteményei, palotái és szoborművei a középszerűségen nem igen emelkednek felül, s mint a legtöbb kizárólag világkereskedelemmel foglalkozó kikötőváros a tudománynak, művészetnek és irodalomnak igen kedvezőtlen talaj. Hamburg nevezetessége tengeri kikötőjében áll, s ha az ember a berlini vaspálya indóházától délnyugati irányban a Brookthor Quain mindenütt a vasúti vágányok irányában halad, mikor a Sandthor Quainsk is a végére ért, egyszerre feltűnik az árboczok átláthatlan sűrűsége; a világ egyik legnevezetesebb kikötőjének rakpartjain állunk s az itt töltött órák, főkép egy szárazföldire nézve örökké felejthetetlenek fognak maradni! A mozdulatlanul horgonyzó óriási hajók, az árbocz erdőben tova haladó postagőzösök árnyai, a hajók által képezett utczákban evező halászbárkák hosszú sora, a hajók labyrinthjaiban tévelygő sajka, a fürge propellerek raja, a nyílt öblöt szeldelő vitorlások serege, a kivándorlók lázas sietsége, a partokat ellepő tarka tengerész nép hullámzó árja; mind oly élőkép, mely örökösen változik, mindig megújul, folytonosan mozog és mégis állandóan ugyanaz. Itt-ott a tompa morajba a partokon prüszkölő gőzmozdony éles füttye vagy egy messziről érkező vagy távolra induló hajó rekedt türkölése vegyül, míg a háttérben a távoli tengerről felszálló kéklő köd leplében szétszórt vitorlások és gőzösök elhaló árnyai tűnnek fel. E látvány szemlélése után egy révész (Jollenführer) segítségével a hajó sikátorok közé hatolhat az ember s közelről megtekintheti a tenger óriásait. A révész minden nevezetesebb hajót ismer s egyenként bemutogatja a hullámok hőseit. A hajók belsejének megtekintése is meg van engedve, s gyönyörködhetik az ember a „Hamburg-Amerikai csomagszállítórészvény-társulat“ czélszerűen berendezett, a „Tengerentún egyesület“ pazar fénynyel kiállított s a londoni „Nemzetközi gőzhajózási szövetség“ keleti kényelemmel felszerelt pompás gőzöseiben. Ha a szárazföldi fogalmat akar magának a Hamburg kikötőjében évenként átlag 6000 nagyobb tengeri hajó fordul meg, mielyek közül közel 3000 gőzös. — A kisebb hajók száma 46000. Magának Hamburgnak több mint 1000 gőzöse és 400 vitorlás hajjója van. (Folyt köv.) Nyílt levél tisztelt Polgártársaimhoz, érzésemet s eljárásomat. Ez ügyről, ez alkalommal, többet nem szólok, s igen óhajtom, hogy jövőben se kelljen szólanom. Kmety Károly úr mint egyén, rám nézve nem létezik ; amit ő szól, vagy ha az sem létezik. Valóban megróvhatnának polgártársaim, ha én ő vele, mint egyénnel, bármi tekintetben foglalkoznám. Hanem z árvatári pénztárnok! Mint ilyennel okvetlen kell foglalkoznom. Mielőtt azonban ezt tenném, kénytelen vagyok, az ő ellene indított, s egész hónaljra felszaporodott vizsgálati iratokba is betekinteni. Hamarosan azonban ezt sem tehetem, mert gazdálkodásom, ez idő szerint folytonos jelenlétemet kívánja. E munkát tehát akkorra hagyom, midőn ezt gazdálkodásom érzékeny kára nélkül tehetem. Addig is Isten velünk ! Hmn-Vásárhelyen, 1884. jun. 19. Draskóczy Lajos. Jelentés a „Budapesten fennálló, h.-m.-vásárhelyi ifj. köru 1883/4-ik évi pénztári állapotáról. Tisztelt nagygyűlés ! " Van szerencsém a t. nagygyűlésnek körünk egész évi pénztári állapotáról szóló jelentésemet az 1883/4-ik évről hivatalos tisztemből kifolyólag a következőkben előterjeszteni. Múlt évi pénzmaradvány volt: 51 frt 72 kr. Bevétel volt öszszesen : 39 frt 50 kr, és pedig Hódmező-Vásárhelyen körünk iránt érdeklődő egyének által rendezett műkedvelői előadás tiszta jövedelmének fele: 20 frt, a hm.-vásárhelyi első takarékpénztár nagybecsű adománya: 10 frt, rendes tagdíjakból befolyt: 9 frt 50 kr, az összes bevétel volt : 552 frt 22 kr. Kiadás volt összesen: 91 frt 4 kr . és pedig a tisztviselők irodai kiadásaira, valamint a kör levelezéseire és posta költségekre : 10 frt 98 kr. A vándorgyűlés kiadásai: 2 frt 65 kr, gyűléshelyiségért kiadatott 18 frt, 3 tag segélyeztetett 54 forinttal és pedig 1 tag 25, 1 tag 13, és 1 tag 16 forinttal. Boldogemlékű Göőz István elhunyt főgymnasiumi tanár síremlékére megszavaztatott: 5 o. o. forint; az összes kiadás volt: 91 frt 4 kr. Ha most ezen 91 frt 4 kr kiadást az 552 frt 22 kr bevételből levonom, marad jövő évre 461 frt 18 kr. Ebből 383 frt 5 kr, a h. m.-vásárhelyi takarékpénztárban mint alaptőke 5°/0-es kamat mellett van elhelyezve, mely összes közgyűlési határozat értelmében legközelebb 440 forintra fog kiegészíttetni; 55 forint a pesti hazai első takarékpénztárban van elhelyezve 4%-os zornát mellett, a kézi pénztárban pedig: 23 frt 13 kr található, van még körünknek 2 darab h.-m.vásárhelyi kaszinói házi részvénye, egyenkint 25 o. o. forint értédben. Követelése van körünknek , és pedig H.-M.-Vásárhely város tek. közgyűlése által körünk részére az 1883. valamint az 1884-ik évre megszavazott segély összesen : 100 frt, régi kölcsön kötvény tartozás: 165 frt. Régi tagdíj tartozás: 241 frt 50 kr. idei tagdíj tartozás: 17 50 kr. Az összes követelés: 524 forint. Íme nagygyűlés az itt felsorolt tételekben volt szerencsém körünk ez évi pénztári állapotát előterjeszteni, amelyből kitűnik, hogy mennyivel fölülmúlja a követeléskörünk tényleges vagyonát. Mindamellett körünk az idén is megfelelt czéljának, ez évben is segélyezte szegénysorsú tagjait, és 3 tag között 54 forintot osztott ki. Mindenesetre, ha tekintjük a mostoha körülményeket melyekkel körünk ez évben is találkozott, nemesen teljesítette hivatását, s ezután is teljesíteni fogja, ha a tagok körünk alapítóinak nyomdokait követve, — kik azért szövetkeztek, hogy szegénysorsú tagjaikat pályájuk végzésében támogassák — a jövőben is összetartanak, és ezért a mozgalomról alkotni, mit egy kivándorló hajó útrakelése a kikötőben okoz, úgy egy szerdai nap kora reggelén haladjon fel a kikötőben egész a Szent Pál külváros irányáig. Már messziről lehet látni hosszú sorban a kivándorlókat, amint málháikat a társulat csűreiből a hajóra vonszolják. Azt a zsibbasztó sietséget, lázas izgatottságot és szívszaggató elválási jeleneteket, mit az Amerikába induló hajó horgonyainak felvonása okoz, csak látni és érezni, de leírni nem lehet! Hamburg kikötője kétségkívül Európa legjelentékenyebb kikötőinek egyike s még mindig eldöntetlen a kérdés, hogy a három versenyző közül Hamburgot, Londont vagy Liverpolt illeti-e az elsőség. A kikötő az Elbe északi ágában benn a szárazföld belsejében viharoktól ment helyen fekszik; roppant terjedelménél fogva az egész északi tenger hajóit képes befogadni s kellő mélysége következtében a legnagyobb tengeri hajók is kényelmesen mozoghatnak benne. * Az Elbe déli ágában szintén van egy kisebb kikötő, mely azonban kizárólag a tűzveszélyes anyagokkal (petroleum, naphta, szurok, kátrány, gyanta stb.) terhelt hajók felvételére szolgál. A főkikötőnek több részeit különböztetik meg, melyek közül nevezetesebbek: az alsó kikötő, mely tulnyomólag vitorlások befogadására van szánva, mig az új kikötőben leginkább kőszén hajók s a régi kikötőben többnyire a „Hamburg-Amerikai csomagszállító részvénytársulat 11 gőzösei horgonyoznak. A belső kikötőben főkép kisebb hajók forgolódnak, melyek azután a városban szétágazó csatornákon felhatolva egyenesen a csatornák mellé épített roppant csűrökbe rakják be a különböző égövek terményeit. Ezen csatornák, melyek oly fontos tényezői a hamburgi nagy kereskedelemnek, rendkívül káros befolyást gyakorolnak a közegész Helyi hírek. — A főgymn.évzáró ünnepély ma délelőtt 10 órakor a ref. ó-templomban tartatik meg. « Az érettségi vizsgálatok főgymnásiumunkban az egész héten tartottak s tegnap este lapunk zártakor még nem fejeztettek be. Az ifjak közt több gyengének találtatott. Jövő számunkban közölni fogjuk az eredményt. A hunvásárhelyi nt. ref. egyház kebelében levő elemi belső V-ik, Vl-ik fiú osztály növendékei f. hó 22-ikén azaz vasárnap d. u. 5 órakor a ref. nagyiskola udvarán, ének, szavalat és torna előadást tartanak, melyre a t. szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja: Borsy Géza, tanító. — Műsorozat: Hymnus, Hazámhoz Szász Károlytól. Hazáról, Petőfitől. Lengyel Hymnus. Az özvegy asszony, Tóth Kálmántól. A Hontalan, Vörösmartytól. A tavaszhoz és egy kettős, Petiké, Vörösmarty M. Csokonai, Petőfitől. Honfidal, Petőfi S.-tól, Salamon, Vörösmartytól. Ki volt nagyobb, Tóth Kálmántól. Gazda leszek, stb. Szüretünk, Lévaytól. A Bujdosó, Gyulai P. Szittya vitézek, Róth bajnok özvegye, Arany János. Az özvegy és fiai, Tompa Mihály tól. Járjatok be minden földet. Tornászat. Szabad, rend- és szergyakorlatok. Végezetül: Szózat és Hymnus. A fógyma. Önképző „Petőfi társulat“ múlt vasárnap délután 5 órakor tartotta meg évzáró ünnepélyét a főiskola tévés udvarán igen szép számú és díszes közönség részvétele mellett. A sorrend szerint az ünnepélyt az ifjúság énekkara nyitotta meg egy összevágóan előadott műdarab eléneklésével. Azután Sinka Sándor tanár úr mondott egy alkalmi szép beszédet, mit Fromm Lajos társulati elnök tapintatosan összeállított jelentése követett. A jelentés elősorolja, a társulat tagjai által a múlt évben kifejtett munkásságot. Majd Szathmáry J. VIII. oszt. tanuló szavalt s ismét Fromm L. ült a felolvasó asztalhoz, ki a jelentésen kívül két felolvasást tartott. Felolvasott még Bencsik János VIII. oszt. tanuló, Schlesinger Ignácz és Miklovicz Bálint VIII. oszt. tanulók pedig szavaltak. Az énekkar több dalt adott elő s végül Borsy Géza tornatanár úr mutatta be tanítványaival a jelesebb gymnastikai fogásokat. A közreműködők kivétel nélkül elismerést arattak. A helybeli ifjúság által a kaszinó helyiségében megtartott nyári mulatságról csak anynyit tudunk, hogy szépen sikerült, igen szép közönség vett benne részt s a kitűzött czélra is hozott néhány forint tiszta jövedelmet. — A helybeli állandó műkedvelő-társulat a múlt vasárnap délután tartotta alakuló közgyűlését a kaszinóban, mely alkalommal D. E. Gy. az alapszabályokat bemutatván, annak felolvasás nélkül való elfogadását kérte a közgyűléstől. Többen ismerni akarván az alapszabályokat, követelték a felolvasást, s mikor az megtörtént, akkor tűnt ki, hogy milyen felületesen és hézagosan van összeállítva és tárgyalás alá kellett venni minden fát, mely után elfogadtatott s a társulat megalakultnak jelentetett ki. Egy társulattal tehát ismét több van városunkban. Kívánjuk, hogy a maga elé tűzött szép czélt megvalósíthassa. SS Az iparos tanonczok"vizsgái. A helybeli ipartanodákban az évzáró vizsgálatok a következő rendben és időben fognak megtartatni: Az lső ipartanodában (gazdasági iskola , présházi épületben) június 29-én — vasárnap — délelőtt 8—10 óráig az előkészítő osztály, 10—12 óráig az első osztály vizsgái tartatnak meg. — A Kik ipartanodában (főgymnasiumi épület) június 29-én — vasárnap — délután 3—5 óráig az előkészítő osztály, 5 —7 óráig pdig az elsőségi viszonyokra; ha a dagály tetemes, akkor felnyomuló víz a közeli házak pinczéibe hatol, ha pedig apály van, vagy alacsony a vízállás, mint nyáron többnyire, akkor az elapad piszkos lé büzlő kipárolgásával megmételyezi az egész környék atmosphéráját. A Sandthor és Brookthor a szárazföldbe messze benyúló keskeny kikötők, a partokon roppant, 7 — 800 méter hosszú pajták nyúlnak végig s a vasút vágányok akként vannak elhelyezve, hogy a hajóból a szállítmányt mindjárt a vagyonokba lehet rakni, mi az emelő gép segítségével még a legnehezebb tárgyaknál is meglepő könnyűséggel és hihetetlen gyorsasággal történik. Hamburg másik nevezetessége szintén víz, az Alster. Az Alster tulajdonképen egy kis folyócska, mely Hamburgon keresztül az Elbébe szakad. Mielőtt azonban az Elbébe ömlene, a város északi szélén egy nagy, mintegy */* / Hifid, terjedelmű tavat képez, az u. n. külső Alstert. Ennek folytatása az aránytalanul kisebb belső Alster benyúlik a városba s ott csaknem szabályos négyszög alakú vizmedenczét képez. A külső Alster környékén gyönyörű parkok, nyaralók, falvacskák fekszenek, mig a belső Alster partjain Hamburg legszebb része, a Neubau terjed el. A belső Alstert három oldalról környező sor, a régi és új Jungfernstieg és az Alsterdamm Hamburg korzója, az ami a pestieknek a Duna-sor. Itt fekszenek a legelőkelőbb szállodák és palotaszerű épületek, melyek között első helyen a vörös homokkőből épített még egészen új „Hotel Hamburger Hof“ áll. Ezek ablakaiból gyönyörű kilátás esik az Alsterra, mi jóllehet a hamburgiaknak „entzückend, reizend és ergötzend“, mégis sok hiányzik abból, hogy azzal a kilátással, mit a pesti Duna-sor palotái nyújtanak, össze lehessen hasonlítani, tehetségökhöz mérten előmozdítják. Adja az ég, hogy úgy legyen. Kérem jelentésemet tudomásul venni. Budapesten, 1884. május 18-ikán. Wodianer Sándor, s. k. e. i. pénztárnok.