Hódmezővásárhely, 1905. január-június (35. évfolyam, 1-78. szám)
1905-03-23 / 36. szám
Márczius 23. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ködnek álláspontjához, a Felség mielőbb más alapokon fogja megoldani a válságot. Az egyes emberek nem döntöttek, a döntés dolga a vezérlőbizottságé, de még inkább a koalíczió plenáris üléséé lesz. Ennek határozatától függ, legyen-e koalícziós kormány, fölbomlik-e a koalíció, vagy együttmaradva végképen szembekerüljön a parlamenti többség a koronával. Súlyos és aggasztó kérdések, melyekre eleve felelni nem lehet, mert a koalíczióban nagyon megoszlanak a vélemények. Annyi bizonyos, hogy akármit határoz is az ellenzéki szövetség, a király hamarosan fog immár dönteni. HÍREK. — Lapunk a szombati ünnep, Gyümölcsoltó boldogasszony napja miatt, mikor nyomdai munkaszünet van, — nem a rendes időben, nem vasárnap fog megjelenni, hanem már szombaton, e miatt pedig pénteki lapunk, ma csütörtökön jelent meg. — Alapítvány Bakay Lajos névre. Dr. Endrei Gyula országgyűlési képviselő, nővérének, özv. Bakay Lajosnénak megbízásából 300 koronát tett le a polgármesteri hivatalnál, azzal a kéréssel, hogy ez összeg néh. Bakay Lajos dr.-nak a városnál levő 429 koronányi óvodai alapítványához csatoltassék. — Kinevezés. Forgács Sándor helybeli városi adóhivatali dijnokot az aradi államvasúti üzletvezető az aradi vasútállomásra felvigyázó gyakornoknak nevezte ki. — Gyenge a Sas mennyezete. Ma csütörtökön délelőtt 9 órára a Sasépittető bizottság tagjait Juhász Mihály kir. tan. polgármester sürgős gyűlésre hívta össze, Pártos Gyula műépítészt pedig Budapestről sürgönyileg kérette le. Oka ennek az, hogy Borsos József főmérnök jelentése szerint a vasbeton-mennyezet négyzetméterenkint csak 50 legr. terhet bíz meg, holott 150-et kellene megbiznia. Szükséges tehát a sürgős felülvizsgálat, melyen jelen lesznek Szilágyi László és Kovács József törv. hat. bizottsági tagok, a városi tanács tagjai, Borsos József főmérnök, Reieh Ede mérnök és Pártos Gyula műépítész. Borsos főmérnöknek különben a következőleg hangzik a tanácshoz intézett jelentése : »Jelentem, hogy a kiadott vasbeton terveket átvizsgálva csodálkozva tapasztaltam, hogy a nagyterem felett levő mennyezet nem hordképes és tűzbiztos mennyezet, mint azt az építési szabályrendelet előírja. Nevezetesen a Sas nagytermének födéme négyzetméterenként csak 50 kg.-mal terhelhető meg, vagyis azon járni nem szabad s tetőtűz esetén a legelső gerenda beszakitja. A város érdekeinek köteles védelme parancsolja, hogy e körülményt a tek. tanács tudomására hozva, ebben a dologban sürgős beavatkozást kérjek, annál inkább, mivel e munkálat, mielőtt én tervet láttam volna, megkezdetett. E körülmény azért nem volt előbb konstatálható, mert a terveket a vállalkozó a tők. tanács elkerülésével közvetlenül terjesztette a minisztériumhoz s a még igazolás és utánszámítás alatt álló költségvetésben e körülmény kifejezve nincs. Holott a minisztérium által részletesen tárgyalt költségvetésben XV. 3. tétel alatt a padlásra 150 ktgr. mozgó terhelés van számítási alapul előírva. Még egyszer hangsúlyozva a dolog fontosságát, kérem a tek. tanácsot, méltóztassék a művezetőt sürgősen felhívni, hogy az épitő-bizottság ülésén megjelenve, igazolja ez eljárást és tegye meg a szükséges intézkedést a mulasztás helyrehozására. Hunvásárhely, 1905. márcz. 18-án. Borsos József, főmérnök.« — A debreczeni egyetem és az amerikaiak. Lapunk más helyén közöljük Kiss Áron tiszántúli ref. püspöknek az egyes egyházmegyékhez intézett körlevelét, melyben az agg főpásztor az egyházmegyéket a debreczeni egyetem czéljaira adakozásra hívja fel. Mint értesülünk, a békésbánáti egyházmegye legközelebbi közgyűlésén szintén nagy összeggel fog járulni az egyetem alapjához. A gyűjtés átterelődik Amerikába is, ugyanis Csiky Lajos debreczeni theol. tanár, kit a városunkban tartott egyetemi hangversenykor oly sokan megtanultak becsülni, az új világba készül, hogy az ottani protestánsok körében pénzt gyűjtsön a harmadik magyar egyetemre. Annyira lelkesedik a debreczeni protestáns egyetemért, hogy véglegesen elhatározta magát a kilenctűíz hónapos amerikai útra. Tervéről fölolvasást tartott a minap a debreczeni polgárság előtt s a többi közt a következőket mondotta :— Mivel a magunk erejéből nem tudjuk megteremteni a debreczeni egyetemet, arra az eszmére jutottam, hogy a gazdag amerikai protestantizmus segítségével valósítsuk meg nagy czélunkat. Vállalkozom erre a munkára , több hónapon át kint járván a szabad Amerikában, az északamerikai Egyesült Államoknak szabad polgárai között, a nagy Isten segítségével gyűjtök közöttük annyi pénzt, hogy talán fölállíthatjuk rajta saját, már meglevő erőinknek felhasználásával, a debreczeni egyetemet. Elmondotta ezután Csiky Lajos, hogy keresztül-kasul akarja járni az Egyesült Államok egész birodalmát, beszélni fog világi s egyházi gyülekezetekben s mindenütt szólni fog Magyarország politikai életéről is. úgy óhajtok szerepelni mindenütt, folytatta Csiky, mint magyar ev. ref. egyházunk egyik teológiai tanára, de sehol sem fog hangzani ajkamról a türelmetlen felekezetiesség szava. Nem fogok egy szót sem beszélni a történelmileg feltétlenül jogosullt s a maga tisztaságában nagy missziót végező római katholicizmus ellen, de igenis el fogom mondani akárhányszor, hogy egy nagy kálvinista városban állítandó egyetem az általa terjesztett szellem erejénél fogva hatalmas gátat tud majd vetni annak az ultramontanizmusnak árja elé, amely ellen Északamerika népe is diadalmas erővel harczol. El fogom mondani, hogy egy debreczeni egyetem hatalmas sakkhúzás lesz hazánkban a liberális világ- és életnézlet győzelme felé. Csiky Lajos kilenc-tíz hónapra tervezi utazását. Amint megkapja a szükséges ajánlóleveleket és egyházi hatóságának engedélyét, rögtön útra kel. — A külterületi telefon. Különösen bűnesetek gyors kiderítése, a nyomozás könnyebb eszközlése czéljából felette szükséges, hogy a külterületi csendőrőrsök telefonnal láttassanak el. A tanács hamarosan össze is akarja köttetni a kutasi őrsöt telefon által a várossal, e végből megbízta a mérnöki hivatalt, hogy sürgősen készítsen tervet és költségvetést. A kunvásárhelyi nyomda- és kiadó részvénytársaság tegnap d. u. tartotta éves közgyűlését Halmi János elnöklete alatt. A jelentéseket elfogadták, a felmentvényeket megadták és elhatározták, hogy részvényenként 10 korona osztalékot adnak; a szelvények beváltását Janáky Gyula pénztárnokra bizták. — Megválasztották igazgatósági tagoknak: Kiss Gyulát, Fodor Lajost, Bauer Gyulát, Halmi Jánost, dr. Imre Józsefet, Szeremlei Sámuelt, dr. Wilheim Arnoldot; felügyelőbizottsági tagoknak : Fári Antalt, Beregi Lajost, Tóth Sándort. — Agyagiparosok lakháza. A helybeli agyagiparosok kérelmet adtak be lakházak építése iránt. Ez ügyben f. hó 24-én pénteken d. u. 3 órakor bizottsági ülés lesz a városházán Juhász Mihály kir. tan. polgármester elnöklete mellett. Meg vannak hiva a gyűlésre a városi tanács tagjai, továbbá a főmérnök, főszámvevő és Fári Antal, Bauer Gyula, Kovács János, Kovács József, dr. Endrey Gyula, Vidonyi Jenő, Vékony József, Balogi Imre, Kónya János, Hézső Pál, Czuczi József, N. Kardos József törvényhatósági bizottsági tagok. — A kereszt az egyetemen. A négy esztendő óta tartó kereszt-mozgalom, amely minden évben megújult az egyetemen, úgy látszik szerencsés megoldással véget ér. A keresztény egyetemi ifjúság küldöttségének azzal az idén is megismételt kérelmével szemben, hogy a keresztet tűzzék ki az egyetem összes termeiben, a liberális ifjúság is küldöttségben járt a rektornál, akit viszont arra kért, hogy ne engedje meg a kereszt kitűzését. Demkó György dr. rektor a liberális pártnak nem tett semminő ígéretet, mert előzően a keresztény ifjúság küldöttségének már megígérte, hogy tőle telhetőleg támogatni fogja a kereszt kitűzése iránt való kérelmet az egyetemi tanács előtt. Heves küzdelmet jósolt mindenki a rektor állásfoglalásáról, mind az egyetemi tanácsban, mind az ifjúság közt. Ámde Demkó rektor bölcsen oldotta meg a kérdést: csakugyan kitűzi a keresztet az egyetem termeiben s mégsem lesz senkinek tiltakozó szavni ellene. A kereszt ugyanis a koronás magyar czimerrel együtt kerül az egyetem falaira, amelynek kitűzését pedig senki sem ellenezheti. A koronás magyar czimer a kereszttel kifejezi az egyetem magyar és állami voltát, egyszersmind jele a magyar állam keresztyénségének és vallásosságának. A rektor közölte már tervét az egyetemi tanács tagjaival és mind a két ifjúsági párt vezéreivel, akik valamennyien szívesen megnyugodnak a rektor javaslatában. A liberális ifjúság vissza is vonta már tiltakozó kérvényét. .A megoldás formális elfogadása a márczius 30-iki egyetemi tanácsülése)m fog történni. A telefonszolgálat városunkban nem olyan, mint lennie kellene. Az előfizetők panaszkodnak, hogy sokszor öt-tiz perczig, sokszor akármeddig hasztalan csengetnek, nem kapnak összeköttetést a postai központnál. Természetes, hogy a közönség a késedelmezés, időveszteség miatt bosszankodik s a szolgálatot teljesítő személyzetet hibáztatja. Utána járván a dolognak, arra a meggyőződésre jutottunk, hogy a postai személyzet nem hibás, sőt a lehetőségig mindent elkövet a közönség jogos igényeinek kielégítésére, azonban a legjobb akarat mellett sem felelhet meg a kívánalmaknak, mert a távírda és telefon szolgálat végzésére csak egy személy van alkalmazva, holott dolog mindig volna kettő számára is, kivált mikor az illetőnek este 6—9 óra között ajánlott leveleket is kell felvennie, postát is kell átvennie és indítania. Természetes, mikor a távírdánál van elfoglalva az illető, nem szaladhat rögtön a telefonhoz, ha bekapcsolást kérnek, vagy ha meg is teszi ezt egyszer-kétszer, nem teheti ezt harmadszor, negyedszer és tizedszer, e miatt nincs kielégítve a közönség, noha a távirda és telefonhivatal örökös látásfutásnak színhelye. Reméljük, a postaigazgatóság még egy hivatalnok alkalmazásával hamarosan orvosolja a visszás heyzetet. Evúttal helyén való lesz, ha a postaépületre egy rendes levélszekrényt állítanak, narrt a mostani parányi nyilast a falon, pláne az idegenek, épen nem veszik észre s e miatt még a közönséges levelek feladásával is minduntalan a postahivatalba belül tódul a közönség, mint már volt alkalmunk sokszor tapasztalnunk. — Károlyi Sándor gróf százezer forintja. Hogy a szabadelvű írt mindig pénzen vásárolja a mandátumot, az a negyvennyolczas kiskáté szerint köztudomású dolog. Azt azonban már kevésbbé hirdetik, hogy most a koalícziós mandátumok épp nem termettek ingyen. Hogy honnan gyűtt rá a pénz, az nem egészen bizonyos. Az egyik forrásaik, — mint egyik szegedi laptársunk itt — Károlyi Sándor grófot jelölik meg, aki az ellenőrizhetetlen híradás szerint pártjának, amelynek frissen sült tagja volt, kerek százezer forintot adott választási czélokra. A százezer forint aztán elúszott és meglehetősül lelahult a nimes gróf lelkesedése is. Egy előkelő nagyváradi úriember beszéli, hogy Károlyi Staler, aki nagy befolyásával is sokat segített az ellenzéknek, egy fővárosi társaságba nagy elkeseredéssel beszélt a történtekről. Semmit sem sajnál úgy, mondotta, mint azt a százezer forintot és azt, hogy egy olyan nagy és és becsületes államférfiút mint Tisza István gróf, megbuktatni segített. A bánkódás kissé későn jött és az sem vigasztaló, hogy íi szent szövetség nyilt és titkos b iratai közt sokan vannak hasonló hangulatban, kik a koaliczió választási kasszáját januárban tudontul megtömték, annyira, hogy nem esik a koalicziónak, hanem az egész országnak megfájult tőle a gyomra s most nem akad orvos, ki helyre tudná állítani a rendes emésztést. 3