Hódmezővásárhely, 1913. január (43. évfolyam, 1-27. szám)
1913-01-01 / 1. szám
Szerda, 1918 január 1i. XXXXIII. évfolyam,1. szám. politikai napilap, Szerkesztőség és kiadóhivatal: Előfizetési díj I kerület Kossuth-tér, ev. reform, templombazár Felelős szerkesztő: Társszerkesztő és laptulajdonos Helyben: Vidékre. Lapzárta éjjel 12 órakor. Fejérváry József. Kot» Antal. peef^eévre JJok FüLeévre Telefon: 85. szám. Egész évre 6'40 K Egész évre 3-20 K 6-40 K 12-80 K Históriai nagy nap... M koraián^ iseri^Mjt©tfa a válass« tójogi reform javaslatát A magyar nemzet életé- ben históriai nagy Szilveszter | nap a mai, A kormány ma nyújtotta be a Ház elé a választójog reformjáról szóló törvényjavaslatot. Derűs, verőfényes téli napon került a Ház asztalára a tervezet, mely nem épen olyan, mint amilyet a koalíciós sajtó, — az elcsent tervezet alapján — letárgyalt. A kormányt e korszakos nagy lépés megtételére nem a koalíció üres, jelszavakon nyargaló handabandázása késztette, hanem magának a kérdésnek átérzése. Úgyszólván afejlődés lelki szüksége. A választói jogrendszer mélyreható reformálását általánosan ismert okok teszik elkerülhetetlenné. Választói jogunk egészben véve ma is az 1848. évben lefektetett alapokon nyugszik, mert 1874. évi választói törvényünk lényegileg megtartotta azt a Vagyoni és értelmi cenzust, amelyet az 1848. évi törvényhozás megállapított. A parlamenti reform szükségét ennek a nagyon is elavult választói jognak szűkkörű és igazságtalan rendszere érlelte meg, különösen pedig az a két visszásság, hogy egyfelől a ma uralkodó választói jogcím , a földbirtok, illetőleg a földadó minimum egyes országrészek, vármegyék, sőt egyes választókerületek területei szerint is kirívó aránytalanságokat mutat, s hogy másfelől az ipari munkásság a választói jogból, jóformán ki van zárva. A választójogi visszásságokat fokozza a választókerületek aránytalansága és a választókerületek székhelyén végbemenő centralizált választási eljárás tarthatatlan volta. Mindezeknek a visszásságoknak orvoslására törekszik a kormány választójogi javaslata és az azzal kapcsolatos további törvényhozási intézkedés. A törvényjavaslat az értelmi csazás alapján épül fel. A politikai jogok gyakorlása az értelmiségnek vagy iskolavégzés útján közvetlenül, vagy ennek hiányában más módon közvetve igazolt bizonyos mértékét követeli meg. Az értelmiség különböző fokához képest különbözőképp állapítja meg a javaslat a választói jog feltételeit. A javaslat négy értelmiségi fokozatot különböztet meg és e fokozatok szerint a választóknak négy csoportját. Az első csoportba tartoznak a középiskola nyolc osztályát végzettek, ezek huszonnégy éves kor elérése után minden különös feltétel nélkül választók. A második csoportba tartoznak az elemiskola hat osztályát vagy az ennek megfelelő kereskedelmi vagy ipari tanfolyamot végzettek, ezek a harminc éves kor elérése után bírnak választójoggal, ha a gazdasági önállóság vagy egyéni megbízhatóság minimális mértékét megütik, aminek ismertető jele vagy az, hogy az illető adót fizet, és pedig bármilyen csekély öszszeget, vagy bármilyen foglalkozás vagy alkalmazás a kereskedelem, vagy ipar körében, vagy jobbfajta munkakör (munkavezető, kertész, vincellér stb.) az őstermelés körében, vagy a katonaságnál elért altiszti fokozat stb. A harmadik csoportba a : csak írni olvasni tudók tartoznak, szintén harminc éves korhatárral. Ezeknél az előző csoportnál felállított feltételek némelyikét hosszabb (2—5 évi) . A szolgálat megkövetelése csekély mértékben szigorítja, aki pedig ebben a csoportban , minimális vagyon alapján választó, annál 20 korona adó■ minimumot vagy nyolc holdnyi ingatlant követel meg a javaslat. Végül a negyedik csoportba az analfabéták tartoznak, szintén harminc éves korhatárral. Ez az egyetlen csoport, amely csak vagyoni cenzus 40 korona adóminimum, vagy 16 holdnyi ingatlan vagyonján szerzi a választójogot. A jelenlegi törvény alapján választójoggal bíró egyének e jogukat a személyükre vonatkozólag megtartják. Vollalási korlátozások A megbízhatóság biztosítéká-ul a jelen javaslat kidolgozását megelőzőleg tárgyalások során az egy évnél hosszabb domiciliumot— egy helyben lakást — a lakás bizonyos minőségét és a betegpénztári tagságot emlegették, de ezek egyike sem alkalmas fokmérője annak, hogy valaki megérett-e a választójogra. Ezért a javaslat e kellékek felvételét mellőzte. A lakáscenzus mellett felhozott érvekkel szemben az indokolás kimutatja, hogy a lakáscenzusnak falun nincs gyakorlati jelentősége, a városban és Budapesten pedig a lakásnyomor következtében a legszegényebb lakáscenzus is a választójogra meg-s érett elemek nagy tömegét zárná ki. Bks. ipari munkásság a reformban. A törvényjavaslat egyik fői törekvése az, hogy minél több jogcím felállításával, minél több kapu feltárásával nyisson utat az ipari munkásoknak a választói joghoz, hogy ez osztálynak minden értékesebb tagja egy vagy más módon érvényesüléshez juthasson. Amíg másoktól, tehát az összes mezőgazdasági elemektől is, általában véve az elemi iskola teljes elvégzését kívánja meg , az ipari munkásoknál vagylagosan megelégszik a tanonciskolával is. Különböző címek alapján az ipari munkásság szakképzett része a maga egészében jut választói joghoz, de azon felül egyszerre politikai jogokhoz jut a többi jogcímen egyáltalában az ipari munkásosztálynak minden számottevő eleme, A szolgálat állandósága. Ha az értelmi cenzus alapjára helyezkedünk és az egyszer rá írni olvasni tudást a munkás soknál sem fogadhatjuk el kielégítő minősítésül, ha továbbá sem a hosszabb tartamú domicilium, sem a betegsegélyző pénztári kötelék, sem a munkabérminimum nem szolgálhat korrektívum gyak I nánt, akkor sem a munkásosztálynak iskolát nem végzett, tehát az értelmiség legalsó osztályán álló rétegével szemben nem kínálkozik más korrektívum, mint a szolgálatnak az állandóssága. A szolgálati viszonynak a termelés különböző ágaiban, különösen a gyáripar egyes nemeinél való különbözősége viszont arra utal, hogy megfelelően tekintetbe vegyük az eltérő viszonyokat, ami a javaslatban meg is történt. A 22. őstermelők. Az ipari munkásosztály ilyen előtérbe állításáért viszont nem érheti a javaslatot indokoltan az a szemrehányás, hogy a többi társadalmi réteggel és pedig úgy az őstermelési vagyontalan elemekkel, mint a törpe birtokossággal szemben igazságtalan mértékkel mér. A javaslat szerint a jelenlegi választók — korhatárra, értelmi és vagyoni cenzusra való tekintet nélkül — egyénileg megtartják választói jogukat. Ez a több évtizedre szóló átmeneti intézkedés elsősorban határozottan az őstermelés köréhez tartozó kisebb elemek javára szolgál és a javaslatban az őstermelőkre vonatkozó rendelkezések is széleskörű jogkiterjesztést eredményeznek. F^l TM vá+ár-'dijen Simgígr far escz íp*! ff f5^! I áruházában (görög egyház palota) hol az újévi árle- UltU iltriti szállítás kezdetét vette. A kirakatokbeli cikkeken a leszállított ár van