Hódmezővásárhely, 1913. június (43. évfolyam, 129-153. szám)
1913-06-01 / 129. szám
2 Mi történt a héten ? Jellemző apróságok. Históriai, nagy események történtek a héten. Nem a mély perre utalunk, a saját külön pátriánkról lészen szó. Az Endrey Gyula elmúlása volt a bevezető tragikus esemény, ennek mélységes érzése vonult át a közgyűlésen. A nagy korteskedés és küzdelem. Ezeknek lefolysára vet világot az alábbi kis mozaik. A déli szelek. Szerdán délután 5 órakor temették el dr Endrey Gyulát. Még ilyen temetést, — a részvétnek azt az impozáns megnyilatkozását más alkalommal nem látta Vásárhely nép. »A város halottja volt, azok is, akik más politikai mesgyéken haladtak, az elismerés lobogóját hajtották meg ravatala előtt. Elparentálták a város, a polgárság az Ügyvédek nevében. Ott volt a temetésen Vásárhely egész társadalma. És ott volt Kovács József is Kun Bélával. Itt a nagy poén. Kovács József diszke, »kászerba« öltözött. Ö, a köztársasági párti szocialista elvtárs — császárházban jelent meg a temetésen. Nekem úgy tetszett, mintha vezekelne az öreg. Az a császár kabát nem a színbeli részvétnek, a kifejezése, hanem Kanossa jelmeze volt. A dr Endrey Gyula gyors elmúlását a vágóhíd siettette. Kovács József először lefúvatta a Szigetben elhelyezést. Azt mondotta, hogy a déli szelek behozzák a büdösséget.. Ezt elhitték neki mert háza van a déli oldalon az öregnek. Endreyn annyi volt az úri jellemvonás, hogy még ennek a hiúságnak honorálására is jutott belőle. — Rendben van ! Mondotta. A kortyogói temető. A közgyűlés a kortyogóba tette a vágóhidat. A Kovács József kedve szerint — cselekedet ekkor. Ámde egy kis költői ellágyulás történt. Kovács József — a rosz nyelvek és a 48- as félistenek szavai szerint — közben és a Klauzál utcán eladta szerény vityillóit, igen, a fakilincses zsellér házakat. És akkor azt mondotta, hogy nem jó a vágóhíd a kortyogói temetőben. — El, a Szigetbe, a grófok földjére ! Kiáltott. Ezen a kérdésen ütközött őszsze Endrey állta a szavát. Ha egyszer kimondotta pártja, hogy a susáni rakodóban édüljön fel a vágóhíd, kitartott becsülettel végig. Kovács József? Ő nem tartott ki. — Tévedtem ! Mondta. Ha a nyakam beleszakad, akkor is a szigetben lesz a vágóhíd. Mi? És nem az ő 80 egynéhány éves egyedül való istent valló nyaka szakad a dologba. Dr. Endrey Gyula, a mélységesen tartalmas, értékes ember lelke belesorvadt a bukásba. Ez siettette elmúlását. Hálásig. Mikor ott a főtéren elhangzott koporsója felett a »cireumdederunt«, szétnéztünk. Kit láttunk legelől, hát az öreg Kovács Józsefet, Kun Bélával volt. Bizony isten úgy hatott ez a megjelenés, mint a tetemrehívás. De azt meg kell adni, hogy cefetül nagy szerencséjük is volt az elvtársaknak. Az hogy az Endrey család igazi úri érzésű. Paraszti ember bizony ki kergette volna a ravatal mellől ezeket az urakat. Szépen kifejezte ezt a sírnál Barabás István, az unitáriusok ékes beszédű lelkipásztora. Ő búcsúztatta el az elhunytat a pártkör nevében. — Vezérünk ! — mondotta— nekünk, kik megőriztük Hozzád való — hűségünket a sírig, — vérzik a szivünk, midőn a földbe szállni látjuk fejünk koronáját ! Igen. Azok a hűségesek, a kiknek szeretete él a síron túl is. A beszédet hallotta Kovács József, bár kissé rostos már a füle de már megértette. Ilyen a világ. Ilyenek az emberek. Tülekednek, harcolnak. Hirdetik az emberszeretetet, a barátságot, mikor azután áldozatra kerül a sor, kirúgják maguk alól az embert, akinek a vállán felmásztak. Egy elvtárs mikor 25 éves jubileumát tartotta — így köszöntötte fel Endreyt : — Egy isten van az Égben, egy Endrey a földön, életünket és vérünket dr Endrey Gyuláért. Pár nap múlva az elvtárshoz ment Késey gyógyszerész, hogy a V. és V.-ből jegyezzen egy részvényt. 100 koronáról volt szó, csupán s .az elvtárs igy szólt: — Megbeszélem elébb az amlyukommal ! . . Jáég ma is beszéli a dolgot az anyagukkal. A szabad kő. A közgyűlésen a választás volt a fő ügy. Igazi buzgalommal dolgoztak a Vetró érdekében Kmetti meg Zombory fogalmazó. Vetrót, mint buzgó katholikust favorizálták. Ugyanakkor néhány ember mint szabadkőmivest pártolta Vetrót. Egy városatya megkérdezte Kmetitől : _________ — Mondja Kmeti úr — öszszefér a két elv egymással ? — Miféle két elv ? — Hát nem tudja ? Csodálkozott a kérdező. Most közbeszólt egy epés városatya : — Kmeti úr 2 elvről nem tud, háromról talán inkább, hét vele csevegni! Nála a szabad kőmivesség csak olyan, mint a 7-es dohány. — Hogyan ? — Úgy, hogy a 7-es dohány is szabad kőmives, mert olyan nehéz illatú, hogy a kőmives inas is csak a szabadban meri szívni. Ha te úgy. Mint említeni szerencsénk vola, egyes kiválóan képzett kortesek azzal dolgoztak, hogy nagyoi® sok már a kálvinista a tanácsban, katholikus embernek is helyet kell ott adni. A lakhat és lágersp íz alapon szavazott. Ámde nem így szavazott mindenki. Egy úr, aki nagyon hűséges tagja a katholikus egyháznak, a református jelöltre szavazott, mondván : — Ilyen az élet, ilyen az érdek ! Kun Béla, a kálvinista pap fia és 43 ezer jó kálvinista főgondnoka politikai érdekből a katholikus jelölt mellett korteskedik, hát én ellensúlyozom a dolgát és a református jelötre szavazok ! A biztosítás. Kmetti *" Hja ő nagy "férfiú. Már szóltunk róla egy két szót A Vágóhídi katasztrófáról volt szó. A gépész biztosításáról. — Mi, biztosítás ? Riadt fel Kmetti. De már akkor állt Kun Béla, mint Simonnak büszke hegye. Kmetti visszaereszkedett. — No vart ! Szólt rejtélesen és német zsargonban. Hisz ez az én szakmám ! Szépen letette második kulacsát és várt. A végén mégis lemondott a beszédről. Szép volt. Szóval szép volt aközgyűlés. Dr. "Nagy "György iit is szerencsés volt. Szűz "beszédében ő parentálta el dr Endrey Gyulát. — Tóth József Ülnök úr belépett a nem adunk pártba. Dr. László Jenő modern Robespierként lépett a pártok élére. Ő a vezérszónok. De már első szereplése alkalmával kikapott. Hát igy élünk most. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY. Az ó-templom melletti dohány árundába Száraz szivarok, uj szivarok u. m. Palmas 16 fillér, Palmitas 12 fillér, Aramaticus 40, Graciosus 30, Cigarillos 5, Török dongok, Memphis Nílus Stambul, cigaretták, fa és selmeci pipák, képes lapok, levél papírok, szipkák, pipaszárak, töltők, postai érték jegyek, különböző cigarette hüvelyek 100 féle fajban stb. stb. Hat a kizárólagos dohány áruda az ó- templom melleti ref. egyház épületében._________________ 1913. junius 1 Számtalanszor bevált fágyhomoknál és hólyaghurotnál, mint a hátsavat megkötéssel» . Cisztorna a főgimnáziumban Szegedi csapatok Vásárhelyen. Mint már jeleztük ma vasárnap délután öt órakor rendkívül érdekes sporteseménynek lesz tanúja városunk közönsége. A rendezőség az alábbiakban ismerteti a disztorna műsorát : 1. Felvonulás. Szabadgyakorlatok fabotokkal, (férfiak.) 2. Mintacsapattornázás a magas korláton (férfiak.) 3. Szabadgyakorlatok fabotokkal. (Hölgycsapat.) 4. Csapattornázás magas korláton (Vásárhelyi tornászok.) 5. Mintacsapat szabadgyakorlatok. (Férfiak.) 6. Mintacsapattornázás a magas nyújtón, bemutatja a bajnokcsapat. Elvonulás. 7. Mintacsapat szabadgyakorlatok. (Hölgycsapat.) Belépődíj : Ülőhely 1 kor. Állóhely 50 fill. Diákjegy 20 fil A disztornán a következő hölgyek és férfiak szerepelnek : Művezető Banga Sámuel. Hölgycsapat : Ádám Margit, Hoffer Rózsi, Kovács Manczi, Dr. László Gyuláné, Miskolci Gizella, Neupeller Erzsi Pinkovits Ilonka, Pankovits Erzsi Dr. Szivesi Lehelné, Takács L., Zentbauer Piroska, Zentbauer Margitka. Férficsapat : Agócsy Gyula, Barna Nándor, Beck Ernő Belle Jenő, Breider Géza, Dr. Faragó Sándor, Csonka Antal, Dr. Gömry Lajos, Dörnhofer Lajos, Hajdú István, Hercegi, Hoffer Ernő, Kiss János, Léderer Lajos, Ligeti Jenő, Kurucsay Lajos, Ökrös Gyula, Ökrös János, Rostás Nándor, Dr. Rényi Gyula, Sebők Ferenc, Spéc Gyula. A szabadgyakorlatokat zongorán : Ivánka Zoltán főgimnáziumi zenetanár kiséri. Most van alakulóban egy fogadó hölgybizottság, amely bizottság vasárnap délután a vasútnál fogja várni a szegedi hölgyeket, s kalauzolja az ünnepély megkezdéséig. Az ünnepély pontban délután fél 6 órakor kezdődik. A disztorna után társasvacsora a Tisza szállótermében, melyet jókedv, esetén tánc fog következni. kalapos házban, hanem a görög palotában van Tavaszi női, férfi és gyermek ruhákat, függönyöket (rongálás kizárva) — kézi munkákat, kertyit, disztollat, gyászruhát szépen fest, tisztit és remekül vasal Boros József (a görög egyház palotájában.) —