Hódmezővásárhely, 1914. november (44. évfolyam)

1914-11-01

e­g­y­e­s szám­ára 4 fillér. 44-ik évfolyam. 1914 November 1. Vasárnap politikai napilap. Szerkesztőség és kiadóhivatal .kerület Kossuth-tér, ev. reform, templombazár. Felelős szerkesztő: Társszerkesztő és laptulajdonos Helyben: Vidékre: . . . ......... . , _ .. _ _ . a Negyedévre 3X Negyed évre 4.50 Kf Lapzárta epei 12 órakor. Grawatx Ferenc: Rolla £tn£al. Fél évre 6 K Fél évre 9.— Kf Telefon 85. szám. ______1 Egész évre 12 K Egész évre 18­.— R A város parlamentjeiről. 81 százalék maradt a pofádé — Vita a nyugdijsza­­bályrendeletről — gyüldittség megy a minisetekhez. A törvényhatósági bizottság október havi közgyűlése ma délelőtt folyt l­e Cicatricis La­jos dr. főispán elnöklete alatt. Mint az előrelátható volt, a közgyűlés csendes,­­szürke kere­tekben indult és ugyanígy vé­get is ért. Bár a költségvetés tárgyalása képezte a tárgysorozat legfőbb pontját, mely, alkalmakkor úgy az általános, mint a részletes vita során sok-sok felszólalás­­szokott elhangzani, most min­den elmaradt, a közgyűlés szin­te egyhangúlag járult hozzá a tanács költségvetési tervezeté­hez, mely most is, min­t a folyó évben , 81 százalékos pótadó­ra van fölépítve. Jelentőségteljesebb vita csak az új nyugdíjszabályrendelet térítésként beállított költségve­­­tési tételnél volt. Bauer Gyula hosszabb be­széd keretében fejtette ki, hogy, az új nyugdíjszabályrendelet csak formailag jogerős, lénye­gében azonban nem, mert ez a nyugdíjszabályrendelet beval­lott jóhiszemű tévedés követ­keztében fogadtatott el. A tör­vényhatósági bizottság tagjai nem lettek kellően informálva, azt gondolták, hogy a régi és új szabályrendelet között csak stiláris különbségek vannak, így nem tartották helyén­való dolognak a pontról-pontra va­ló tárgyalást. A törvényhatósá­gi közgyűlés tagjainak jóhisze­mű tévedését be kell látnia a miniszternek s alkalmat kell adni arra, hogy a szabályren­delet újra tárgyalható legyen s a tárgyalás folyamán mind­azoktól a szakaszoktól megtisz­­títassék, melyek­­a város adó­fizető közönségére indokolatlan terheket raknak . Egyhangú helyesléssel talál­kozott Bauer­­Gyula javaslata, el is határozták, hogy­ küldött­ség útján fogják felvilágosítani a minisztert arról, miszerint a szabályrendelet újra való tár­gyalása a közönségnek teher­bíró képességet oly, közelről érdekli, miszerint ez elől ki­térni nem lehet, nem szabad. A közgyűlés lefolyásáról e­­gyébként az alábbiakat jelenti tudósítónk: A közgyűlést Cicatricis Lajos dr. főispán fél 10 óra előtt nyi­totta meg. A polgármesteri jelentések tudomásul vétele után rátértek Orovecz János indítványára, melyben az mondatott el, hogy fár­­mázsaház előtti burko­latot javítsák ki. A tanács javaslata az volt, hogy­­a burkolás költségeit jö­vőre vegyék fel. Orovec János és Vata János felszólalása után Reich Ede főmérnök adta meg a felvilágo­sítást, azután a közgyűlés a tanács javaslatát fogadta el. A bojkott. Bars vármegye törvényható­sága megkereste a várost, hogy a velünk ellenséges államok á­­ruit bojkottáljuk és az ipari és kereskedelmi cikkeket itthon szerezzük be, ha pedig ez itt­hon nem volna lehetséges, úgy, a velünk szövetséges Németor­szághoz forduljunk. A városi tanács olyan javas­latot terjesztett a közgyűlés e­­lé, hogy meg fogja keresni a helybeli kereskedőket s felszó­lítja őket arra, hogy áruikat magyar gyáraktól szerezzék be, vagy pedig a velünk szövetsé­ges Németországhoz fordulja­nak­. A közgyűlés a tanács javas­latát egyhangú lelkesedéssel fo­gadta el, most már kereskedő­inken van a sor, hogy a felhí­vásnak eleget téve, az ellensé­ges államok orra alá egy kis borsot törjenek. A költségvetés. A jövő évi költségvetést Csá­­ky Lajos dr. főügyész ismer­tette , utalván arra, hogy a tanács a legnagyobb jóakarat­tal tárgyalta ezt a kérdést, és úgy állította össze a tervezetet, hogy a város közönségét újabb és nagyobb terhek ne sújtsák. Kérte a­­költségvetés általános­ságban való elfogadását.­­ Balogh Sándor a jelenlegi sú­lyos körülményekre való tekin­tettel azt javasolta, hogy a költségvetést ne csak általános­ságban, hanem részleteiben is fogadják el s ezzel adjanak ki­fejezést annak a bizalomnak­, mellyel a törvényhatósági köz­gyűlés a tanács tagjai és mun­kája iránt viseltetik. Bauer Gyula készséggel járul hozzá Balogh Sándor javasla-­­atához, van azonban a­­kö­lts­ég­­vetésnek egy pontja, melyet nem tud elfogadni. Ez a pont a nyugdíjpénztár terheire elői­rányzott 51932 korona. Erre vonatkozólag azon az álláspon­ton van, hogy csak 38674 koro­na 19 fillért kell felvenni, tehát annyit, mint a­mennyi az 1913-ban elfogadott nyugdíjsza­bályrendelet értelmében dukál. Részletesen fejtegette azután Bauer Gyula, hogy a közgyűlés azon az elvi állásponton áll, hogy az újabban alkotott nyugdíjszabályrendelet elfoga­dása jóhiszemű tévedésen ala­pult, mely úgy állott elő, hogy az előadó tanácsnok kijelentet­te, miszerint a régi és új át­dolgozású szabályrendelet kö­zött lényegesebb változások nincsenek, egyszerűen stiláris módosításokról van szó, melye­ket a miniszter előírt. Az tehát a meggyőződése, hogy az uj szabályrendeletet át kell dol­gozni, mert a jelenlegi indoko­latlan terheket ró a polgárság­ra.­­ •• 1 Bauer Gyula után Csáky La­jos ügyész a tanács álláspontját védte, azt vitatván, hogy­ az uj nyugdíjszabályrendelet már jó­vá van hagyva s ha azon vál­toztatni akarnak, akkor önálló indítvánnyal kell előlépni. Balogh Sándor csatlakozik Bauer Gyula javaslatához s azt azzal kéri kiegészíteni, hogy egy küldöttség menjen a mi­nisztériumba s ott adja meg a szükséges felvilágosításokat. Soós István dr. főjegyző a Csáky Lajos által előterjesz­tett javaslatot pártolja. Kun Béla teljes egészében a Bauer Gyula javaslatához csat­lakozik. Most újra Bauer Gyula szó­lalt fel s reflektált a vita során elhangzott ellenvetésekre, újra kijelentvén, hogy e szabályren­delet a jelenlegi formában meg nem maradhat. Hozzájárul ah­hoz, hogy küldöttség világosít­sa fel a minisztert. Még a főispán beszélt, azu­tán a közgyűlés nagy többség­gel V., Bauer Gyula javaslatát fo­gadta el, a minisztert felvilágosító kül­döttség tagjai il kijelöltettek: Bauer Gyula, Eáry Antal, Te­ A nyugdíjazások. Soós Gyula aljegyző és Szódy Ferenc fogalmazó, Csejtey Pi­roska írógépkezelő, és Daru Sándor rendőr nyugdíjaz­tatá­sáról esett ezután szó. A tanács a nyugdíjak össze­gét az új szabályrendelet értel­mében javasolta megállapítani. Ez ellen tiltakozott Bauer Gyu­la, azt indítványozván, hogy a nyugdíjak összege csak a régi szabályrendelet alapján állapít­ható meg. Többen hozzászóltak a kér­déshez, a közgyűlés többsége a­­zonban Bauer Gyula javaslatát fogadta el. Meg kell itt említenünk, hogy Soós Gyula aljegyzőre vonatko­­zólag kimondotta a közgyűlés, hogy negyven évi hűséges be­csületes munkáját elismeri s érdemeit a közgyűlés jegyző­könyvében megörökíti. A nyugdíjaztatások folytán megüresedett állásokat nem­ fogják betölteni, mig csak vé­ge nem lesz a rendkívüli álla­potoknak. A nyugalomba vonu­ló erők helyett egyelőre napi­­díjasok dolgoznak. Több apróbb lényegtelenebb dolog volt még, melyeknek le­­tárgyalása után az elnöklést i­­dőközben átvett polgármesteri a közgyűlést fél egy órakor be­rekesztette . Jeli Gyula, Kun Béla és Balog Sándor. Mikor lesz a választás ? A tanács előterjesztést tett a közgyűléshez, hogy az időköz­iben elhunyt Spilka Antal és László Dániel bizottsági tagok helyét december 6-án választás útján töltsék be. Választási he­lyiségeket kijelöltettek az elsős kerületben a városháza, a ne­gyedik kerületben a polgári leányiskola termei. A közgyűlés a tanácsi előter­jesztést elfogadta azzal a hoz­záadással, hogy utasítja az i­­gazoló választmányt annak­­a megállapítására, várjon a vá­rosból eltávozott Nagy György dr. és Gábor György bizottsá­gi tagok helye nem-e szintén betöltendő, amennyiben válasz­tott bizottsági tag csak hely­beli adófizető polgár lehet. Az útadó költségvetést elfo­gadták. Arissebb ügyek. A katonák óvóeszközeihez szükséges pamut beszerzésére 1000 koronát szavaztak meg. A kenyeretéglási birtok hasz­nosítását a már jelzett módon elfogadták. Hegedűs Sándor és­ társai át­­kaparók fizetési különbözetét előlegként utalták addig, míg a miniszter a rájuk vonatkozói közgyűlési határozatot jóvá­hagyja.

Next