Magyar Nemzetőr, 1921. április (51. évfolyam)

1921-04-08

^ '■ *■"** )*MSMMvnaiM!ORnaNnaBw Az egész világ rólunk beszél megint egy pár nap óta. Bécs, Róma, Páris és London újságjai, ahol sok helyen egyébként azt sem tudják, hogy vagyunk és élünk, a mi nevünk­től hangosak. A kis, megcsonkí­tott Magyarország egy pillanatra megint kétségbeesetten felhorkan­­totta a nagy fenevadakat. Ez az első gondolatunk, amely az utolsó napok eseményeiből leszűrődött. Nem az, amit egyik, nem túlságosan diplomata, kép­viselő közbekiáltott, hogy ellen­feleinkkel nem törődünk. Dehogy­nem ! Nekünk kutató szemmel kell vizsgálnunk a pö­ffeszkedő, haragos ábrázatokat. És az az éktelen fintor, ami IV. Károly megjelenése nyomán az egyéb­ként jól edzett, vastag izmokon megrándult, mutatja, hogy itt valami nagyon is fájdalmas ütés érte a nekünk kárhozatos orcá­kat. A versaillesi, trianoni, saint­­germaini megnyomorító béke re­víziójának árnyéka kísértet. Ez az árnyék kísértetni fog továbbra is. Távol mindenféle elhamarko­dott, ésszerűtlen és felelőtlen kí­sérlettől. És ez az egyedüli vi­gasztaló az elmúlt napok köny­nyelmű, meggondolatlan tragiko­médiájában. Mert hogy könnyelmű és meg­gondolatlan lépés volt és ép a nemzettel szemben lelkiismeret­len, akárki csinálta is, az bizo­nyos. A nemzetgyűlés ünnepi deklarációja eléggé világosan leszögezi ezt a tényt. Ez a nem­zet erőre akar kapni, éledő, újult erővel dolgozni óhajt és nemzete ellen vét mindenki, aki ezt a folyamatot bármiféle szükségtelen zökkenőkkel vagy pláne műki­­robbanásokkal megakadályozza. Az erőgyűjtés hatalmas felada­tára alapvető törvényeink vannak és már ép ideje volna, hogy kizárólag csak törvényeink sze­rint éljünk. A nemzet józan meg­fontolásának és a helyzetéből sugallt benső óhajának adott kifejezést akkor, amikor a király­kérdést, elsősorban annak sze­mélyi részét, kikapcsolta egyelőre a politikából. Az egyénnek sú­lyos kenyérkereseti gondjai, a nehéz szociális viszonyok, a tár­sadalmi ziláltság, iparunk, keres­kedelmünk válsága és főleg en­nek a vajúdó, megtépázott nem­zetnek rettenetes élet-halál harca mellett ugyan kinek figyelmét tudja ma lekötni az uralkodó kérdése, amely alkotmányosan, törvényesen a kormányzó sze­mélyében egy időre úgyis elinté­zést nyert? Felesleges itt mester­ségesen éktelen­­ hullámokat fel­kavarni akkor, amikor a meglevő, zajló hullámokat is eltüntetni kellene. Mire való ez az egész szomorúan, kínos incindens, a­melynek belül, idebent nem le­hetett semmi visszhangja, külső ekhója pedig csak ránk sújthat vissza nyomorúságunkban nyo­morultul? Ezt be kellett volna látni azoknak a hazafiaknak is. »rá s Korona au Tisierv _____________5VH? evfolym­ri.____________ Hódmezővásárhely, 1921 április 8 «jfltFfff i—ITr*1* I 11 ta^Tii"ii',JT*r*aP"l"**J*;”—*"*■*­Péntek Politikai napilap. Egyes szám ára I korona 50 f II* Telefonszám 44. Felelős szerkeszti. ROTH ANTAL. Szerkesztőség ös­eledé­­hivatal, Kossuth-tér, rv. református templombazár. IV. Károly üzenete a magyar nemzethez. Budapestről jelentik: IV. Károly távozása alkalmából elutazá­sának okáról nyilatkozatot adott ki, melyben kijelenti, hogy azért jött vissza Magyarország áldott földjére, mert minden perc szenve­dés volt ránézve, mit a hazán kívül töltött. Visszatért, mert meg volt győződve, hogy az ország a súlyos megpróbáltatások után csakis a törvényes, koronás királya vezetése alatt tudja teljesen visszaszerezni belső nyugalmát, hogy újra felvirágozzon az ország. Azok a gyászos események, melyek 1918. és 1919-ben játszódtak le, épp úgy irányultak az alkotmány és törvény ellen, mint a király ellen. A magyar nemzet azonban nem hagyta magát félrevezettetni s most a megújhodás felé már útban van. A ránk zúdult esemé­nyek folytén az 1867-iki kiegyezés és a pragmatica sanctio megsem­misült s ennek következtében Magyarország teljesen független lett. Neki is fő törekvése, hogy az is maradjon s ezzel fejlődése új ala­pot nyerjen. Sajnos, most ki van zárva az újjáépítés munká­jából, de nemsokára válvetve fog közreműködni a nemzettel. Konszolidált, erős és független Magyarország közös érdeke egész Európának a béke biztosítására s olyan törekvéseket, melyek a konszolidációt, a békés fejlődés, rend és nyugalom helyreállítását biztosítja, nem akadályozhatják meg. Meggyőződött arról, hogy a királyi jogkör elfoglalása jelenleg válságba sodorná a nemzetet, ezt pedig nem akarja előidézni, azért ismét távozik. Várja a percet, hogy újból visszatérhessen, mivel sose fog elszakadni a nemzettől. Hiszi, bízik benne, hogy el fog érkezni a pillanat, mikor a haza érdekében közös erővel a közös munkában, közös cél érdekében eggyé lehet a nemzettel. Míg ez a pillanat elérkezik, támogassa a nemzet súlyos, felelősségteljes működésében a kormányzót, akitől bizalommal várja a súlyos kérdések megoldását, míg a törvényes király és a nemzet együttműködhetnek. Aláírva: Károly s. k. Felvetik a bizalmi kérdést Gratz­­zal szemben• Budapestről jelentik. A kisgazdapárt tegnapi ülésén elhatároz­ták, hogy felvetik a bizalmi kérdést Gratz külügyminiszterrel, eset­leg Teleki miniszterelnökkel szemben is, ha Teleki Gratz nyilatkozatát magáévá teszi és nem korrigálja ki. Gratz ugyanis túlzó legitimista nyilatkozatot tett, mely nem egyezik meg az 1920 évi VII. törvény­cikkel. Nem küldött ultimátumot a kis antant. Budapestről jelentik. Illetékes helyen a leghatározottabban megcáfolják azt a hírt, mintha a kis antant ultimátumot küldött volna Horthy kormányzónak és kormányának, melyben az állt volna, amennyiben IV. Károly el nem hagyja Magyarországot, ápr. 7-ig megindítják a hadműveleteket. Franciaország meggátolja a Habsburgok visszatérését. Párisból jelentik: A Temps szerint IV. Károly nemsokára ismét visszatér Magyarországba, még­pedig egy európai nagyhatalom fogja a visszatérést lehetővé tenni. Bi­and a szenátusban kijelentette, hogy IV. Károly Magyaror­szágba való visszatérését illetőleg Franciaországnak kötelezettségei vannak Románia, Jugoszlávia és Csehországgal szemben, melyet be is fog tartani. Franciaország fegyverrel akarja végrehajtani a német békét. Párisból jelentik : A francia kormány kérdést intézett szövet­séges társaihoz, hogy hajlandók volnának-e Franciaországgal együtt a versaillesi békeszerződés végrehajtását fegyveres erővel kikény­szeríteni. Cseh—olasz megegyezés. Prágából jelentik: Gyáripari körökben az a hír van elterjedve, hogy a cseh és olasz kormányok között megegyezés jön létre, melynek értelmében a cseh kormány elősegíti, hogy Olaszország áruit szabadon szállíthatja a volt Monarchia területére. akiknek látóköre úgy látszik még mindig nem ér tovább a kaszinó­termek tapétás falainál, vagy a tanácskozó szoba jól bevattázott ajtaján túl. Hegedűs nem enged külföldön vásárolni gabonát. Budapest, április 6. A közélel­mezési minisztérium elhatározta, hogy az ellátatlanok szükségle­tének biztosítása céljából 1000 vagyon gabonát vásárol külföl­dön. Hegedűs pénzügyminiszter azonban a leghatározottabban ellenszegült ennek a tervnek, a­mely alkalmas volna a korona külföldön megindult javulását megakasztani, így tehát a kor­mány kénytelen lesz az ezer vagyon gabonát bent az ország­ban bevásárolni. A nagykövetek tanácsa a magyar trónkérdésről. Párisból jelenti a Havas ügy­nökség . A nagykövetek tanácsa Jules Cambon indítványára, a francia kormány útbaigazítása szerint egyhangúlag a következő nyilat­kozatot bocsátotta ki: „A Magyarországon lejátszódott események a szövetséges főha­talmakat arra kényszerítik, hogy a magyar kormánynak és a ma­gyar népnek emlékezetébe idéz­zék az 1920. február 4-én tett nyilatkozatuk rendelkezéseit Az ebben a nyilatkozatban lefekte­tett elvek alapján a szövetsége­sek kötelességüknek tartják meg­ismételni, hogy a Habsburgok visszahelyezése a békét alapjá­ban rendítené meg, tehát ezt a restarációt a szövetségesek sem el nem ismerhetik, sem pedig meg nem tűrhetik. A szövetséges hatalmak tehát arra számítanak, hogy a magyar kormány tisztá­ban van a helyzet komolyságá­­val, és felismerve azokat a ve­szélyeket, amelyek a volt ural­kodónak a magyar trónra való visszatérésével járnának, megtesz minden erélyes intézkedést arra, hogy meghiúsítsa azt a kísérletet, mely azonnal a legvégzetesebb következményekkel járna Ma­gyarországra nézve.“ A francia kormány ezt a nyi­latkozatot elsősorban Budapestre juttatja el a magyar békedelegá­cióhoz, azután pedig hivatalosan közli az összes utódállamok, az osztrák köztársaság, Jugoszlávia, Csehország, Románia és Lengyel­­ország kormányainak képviselői­vel. — a Védőligák szövetsé­­ge i­am­pélit rendez folyó hó 16 és 17-én. Ez alkalomra a Fekete Sas nagytermének és a népkertnek díjtalan átengedését kéri.

Next