Magyar Nemzetőr, 1921. április (51. évfolyam)
1921-04-08
^ '■ *■"** )*MSMMvnaiM!ORnaNnaBw Az egész világ rólunk beszél megint egy pár nap óta. Bécs, Róma, Páris és London újságjai, ahol sok helyen egyébként azt sem tudják, hogy vagyunk és élünk, a mi nevünktől hangosak. A kis, megcsonkított Magyarország egy pillanatra megint kétségbeesetten felhorkantotta a nagy fenevadakat. Ez az első gondolatunk, amely az utolsó napok eseményeiből leszűrődött. Nem az, amit egyik, nem túlságosan diplomata, képviselő közbekiáltott, hogy ellenfeleinkkel nem törődünk. Dehogynem ! Nekünk kutató szemmel kell vizsgálnunk a pöffeszkedő, haragos ábrázatokat. És az az éktelen fintor, ami IV. Károly megjelenése nyomán az egyébként jól edzett, vastag izmokon megrándult, mutatja, hogy itt valami nagyon is fájdalmas ütés érte a nekünk kárhozatos orcákat. A versaillesi, trianoni, saintgermaini megnyomorító béke revíziójának árnyéka kísértet. Ez az árnyék kísértetni fog továbbra is. Távol mindenféle elhamarkodott, ésszerűtlen és felelőtlen kísérlettől. És ez az egyedüli vigasztaló az elmúlt napok könynyelmű, meggondolatlan tragikomédiájában. Mert hogy könnyelmű és meggondolatlan lépés volt és ép a nemzettel szemben lelkiismeretlen, akárki csinálta is, az bizonyos. A nemzetgyűlés ünnepi deklarációja eléggé világosan leszögezi ezt a tényt. Ez a nemzet erőre akar kapni, éledő, újult erővel dolgozni óhajt és nemzete ellen vét mindenki, aki ezt a folyamatot bármiféle szükségtelen zökkenőkkel vagy pláne műkirobbanásokkal megakadályozza. Az erőgyűjtés hatalmas feladatára alapvető törvényeink vannak és már ép ideje volna, hogy kizárólag csak törvényeink szerint éljünk. A nemzet józan megfontolásának és a helyzetéből sugallt benső óhajának adott kifejezést akkor, amikor a királykérdést, elsősorban annak személyi részét, kikapcsolta egyelőre a politikából. Az egyénnek súlyos kenyérkereseti gondjai, a nehéz szociális viszonyok, a társadalmi ziláltság, iparunk, kereskedelmünk válsága és főleg ennek a vajúdó, megtépázott nemzetnek rettenetes élet-halál harca mellett ugyan kinek figyelmét tudja ma lekötni az uralkodó kérdése, amely alkotmányosan, törvényesen a kormányzó személyében egy időre úgyis elintézést nyert? Felesleges itt mesterségesen éktelen hullámokat felkavarni akkor, amikor a meglevő, zajló hullámokat is eltüntetni kellene. Mire való ez az egész szomorúan, kínos incindens, amelynek belül, idebent nem lehetett semmi visszhangja, külső ekhója pedig csak ránk sújthat vissza nyomorúságunkban nyomorultul? Ezt be kellett volna látni azoknak a hazafiaknak is. »rá s Korona au Tisierv _____________5VH? evfolymri.____________ Hódmezővásárhely, 1921 április 8 «jfltFfff i—ITr*1* I 11 ta^Tii"ii',JT*r*aP"l"**J*;”—*"*■*Péntek Politikai napilap. Egyes szám ára I korona 50 f II* Telefonszám 44. Felelős szerkeszti. ROTH ANTAL. Szerkesztőség öseledéhivatal, Kossuth-tér, rv. református templombazár. IV. Károly üzenete a magyar nemzethez. Budapestről jelentik: IV. Károly távozása alkalmából elutazásának okáról nyilatkozatot adott ki, melyben kijelenti, hogy azért jött vissza Magyarország áldott földjére, mert minden perc szenvedés volt ránézve, mit a hazán kívül töltött. Visszatért, mert meg volt győződve, hogy az ország a súlyos megpróbáltatások után csakis a törvényes, koronás királya vezetése alatt tudja teljesen visszaszerezni belső nyugalmát, hogy újra felvirágozzon az ország. Azok a gyászos események, melyek 1918. és 1919-ben játszódtak le, épp úgy irányultak az alkotmány és törvény ellen, mint a király ellen. A magyar nemzet azonban nem hagyta magát félrevezettetni s most a megújhodás felé már útban van. A ránk zúdult események folytén az 1867-iki kiegyezés és a pragmatica sanctio megsemmisült s ennek következtében Magyarország teljesen független lett. Neki is fő törekvése, hogy az is maradjon s ezzel fejlődése új alapot nyerjen. Sajnos, most ki van zárva az újjáépítés munkájából, de nemsokára válvetve fog közreműködni a nemzettel. Konszolidált, erős és független Magyarország közös érdeke egész Európának a béke biztosítására s olyan törekvéseket, melyek a konszolidációt, a békés fejlődés, rend és nyugalom helyreállítását biztosítja, nem akadályozhatják meg. Meggyőződött arról, hogy a királyi jogkör elfoglalása jelenleg válságba sodorná a nemzetet, ezt pedig nem akarja előidézni, azért ismét távozik. Várja a percet, hogy újból visszatérhessen, mivel sose fog elszakadni a nemzettől. Hiszi, bízik benne, hogy el fog érkezni a pillanat, mikor a haza érdekében közös erővel a közös munkában, közös cél érdekében eggyé lehet a nemzettel. Míg ez a pillanat elérkezik, támogassa a nemzet súlyos, felelősségteljes működésében a kormányzót, akitől bizalommal várja a súlyos kérdések megoldását, míg a törvényes király és a nemzet együttműködhetnek. Aláírva: Károly s. k. Felvetik a bizalmi kérdést Gratzzal szemben• Budapestről jelentik. A kisgazdapárt tegnapi ülésén elhatározták, hogy felvetik a bizalmi kérdést Gratz külügyminiszterrel, esetleg Teleki miniszterelnökkel szemben is, ha Teleki Gratz nyilatkozatát magáévá teszi és nem korrigálja ki. Gratz ugyanis túlzó legitimista nyilatkozatot tett, mely nem egyezik meg az 1920 évi VII. törvénycikkel. Nem küldött ultimátumot a kis antant. Budapestről jelentik. Illetékes helyen a leghatározottabban megcáfolják azt a hírt, mintha a kis antant ultimátumot küldött volna Horthy kormányzónak és kormányának, melyben az állt volna, amennyiben IV. Károly el nem hagyja Magyarországot, ápr. 7-ig megindítják a hadműveleteket. Franciaország meggátolja a Habsburgok visszatérését. Párisból jelentik: A Temps szerint IV. Károly nemsokára ismét visszatér Magyarországba, mégpedig egy európai nagyhatalom fogja a visszatérést lehetővé tenni. Biand a szenátusban kijelentette, hogy IV. Károly Magyarországba való visszatérését illetőleg Franciaországnak kötelezettségei vannak Románia, Jugoszlávia és Csehországgal szemben, melyet be is fog tartani. Franciaország fegyverrel akarja végrehajtani a német békét. Párisból jelentik : A francia kormány kérdést intézett szövetséges társaihoz, hogy hajlandók volnának-e Franciaországgal együtt a versaillesi békeszerződés végrehajtását fegyveres erővel kikényszeríteni. Cseh—olasz megegyezés. Prágából jelentik: Gyáripari körökben az a hír van elterjedve, hogy a cseh és olasz kormányok között megegyezés jön létre, melynek értelmében a cseh kormány elősegíti, hogy Olaszország áruit szabadon szállíthatja a volt Monarchia területére. akiknek látóköre úgy látszik még mindig nem ér tovább a kaszinótermek tapétás falainál, vagy a tanácskozó szoba jól bevattázott ajtaján túl. Hegedűs nem enged külföldön vásárolni gabonát. Budapest, április 6. A közélelmezési minisztérium elhatározta, hogy az ellátatlanok szükségletének biztosítása céljából 1000 vagyon gabonát vásárol külföldön. Hegedűs pénzügyminiszter azonban a leghatározottabban ellenszegült ennek a tervnek, amely alkalmas volna a korona külföldön megindult javulását megakasztani, így tehát a kormány kénytelen lesz az ezer vagyon gabonát bent az országban bevásárolni. A nagykövetek tanácsa a magyar trónkérdésről. Párisból jelenti a Havas ügynökség . A nagykövetek tanácsa Jules Cambon indítványára, a francia kormány útbaigazítása szerint egyhangúlag a következő nyilatkozatot bocsátotta ki: „A Magyarországon lejátszódott események a szövetséges főhatalmakat arra kényszerítik, hogy a magyar kormánynak és a magyar népnek emlékezetébe idézzék az 1920. február 4-én tett nyilatkozatuk rendelkezéseit Az ebben a nyilatkozatban lefektetett elvek alapján a szövetségesek kötelességüknek tartják megismételni, hogy a Habsburgok visszahelyezése a békét alapjában rendítené meg, tehát ezt a restarációt a szövetségesek sem el nem ismerhetik, sem pedig meg nem tűrhetik. A szövetséges hatalmak tehát arra számítanak, hogy a magyar kormány tisztában van a helyzet komolyságával, és felismerve azokat a veszélyeket, amelyek a volt uralkodónak a magyar trónra való visszatérésével járnának, megtesz minden erélyes intézkedést arra, hogy meghiúsítsa azt a kísérletet, mely azonnal a legvégzetesebb következményekkel járna Magyarországra nézve.“ A francia kormány ezt a nyilatkozatot elsősorban Budapestre juttatja el a magyar békedelegációhoz, azután pedig hivatalosan közli az összes utódállamok, az osztrák köztársaság, Jugoszlávia, Csehország, Románia és Lengyelország kormányainak képviselőivel. — a Védőligák szövetsége iampélit rendez folyó hó 16 és 17-én. Ez alkalomra a Fekete Sas nagytermének és a népkertnek díjtalan átengedését kéri.