Magyar Nemzetőr, 1921. október (51. évfolyam)

1921-10-14

2 désére spekulálva, a végtelensé­gig halogatták adótartozásuk ki­egyenlítését. A belső kölcsönre, valamint a jövedelmi adó reformjára és más adónemek felemelésére vonatko­zó terveit a miniszter a nemzet­gyűlés csütörtöki ülésén terjeszti elő, ezenkívül kétszázötven mil­lió márkás külföldi kölcsön kibo­csátását tervezi az osztrák ban­kok segítségével és támogatásá­val. Dr. Rosenberg, az angol-osztrák bank alelnöke, akinek a pénz­ügyminisztériumba való belépése alkalmával rendkívüli követi ei­nyét adnak, állítólag ígéretet ka­pott az Angol Banktól, hogy Ausztriának újabb ötven millió font sterling hitelelőleget folyósí­tanak. Azzal, hogy a pénzügyminisz­ter még a pártokkal való tanács­kozás előtt elutasította a valuták és értékpapírok kötelező beszol­g­áltatásának ötletét, szembeszál­­ott a szociáldemokraták pénz­ügyi programmjának egyik lénye­ges pontjával, amit a bizottsági ülésen a szocialista dr. Bauer azonnal leszögezett: Bécs városa ezenkívül is tele van mindenféle híreszteléssel.­­ Egyesek tudni vélik, hogy a hol­napi nap, a zsidók hosszú napja véres lesz, mert a „Frontkämpfe­­rek“ pogrommra készülődnek és megtámadják azokat a vendéglő­ket, kávéházakat, ahova a zsidók járnak, meg a zsidók üzleteit. A cionista­ párt lapja, a „Morgen­zeitung“ ezekkel a­­híresztelések­kel kapcsolatban bejelenti, hogy a zsidó nacionista diákok és a zsidó sportegyletek tagjai nagy­arányú önvédelmi szervet létesí­tettek, hogy ilyen pogrommal szemben hathatósan léphessenek fel. Bécs, október 11. Ma este 500 munkás jelent meg a Magyar Folyam- és Tengerhajózási rt. ki­kötőhelyén, a Prater rakparton és követelte, hogy adják ki az uszály­hajókra rakott és Magyarország­ba rendelt postacsomagokat, mert tudomásukra jutott, hogy a cso­magokban liszt és zsír van, mely élelmiszerekre Ausztriában sok­kal nagyobb szükség van, mint Magyarországon. Mikor azonban megmagyarázták nekik, hogy a csomagok magyar állami tisztvi­selőknek szóló, amerikai szeretet adományok, rendben eltávoztak. lépavazás Nyugat-Magyarországon A velencei értekezleten Schober kancellárnak teljesen szabad ke­ze van. Ő az osztrák kormány­nak azt az álláspontját fogja kép­viselni, hogy Ausztria bizonyos körülmények között hajlandó Sopronról lemondani, ha az en­tente ellenőrzése alatt népszava­zást tartanak és ez a népszava­zás Magyarország javára dől el. Schober azonban sem a maga, sem a kormánya nevében vég­érvényes területi engedményt nem tehet. Ezt csak az osztrák nem­zetgyűlés teheti. Schober ki fogja emelni azt is, hogy a legutóbbi események megvilágításában az entente nem helyez valami nagy súlyt a bé­keszerződés tényleges megvaló­sítására. Ebből a körülményből Ausztria mindenesetre levonja a konzekvenciákat a maga számá­ra és megragadja az első alkalal­mat, hogy a békeszerződésnek egyes, ránézve hátrányos pont­jait revízió alá vegye. MAGYAR NEMZETŐR 1921 október 14 Kommunisták a törvényszék előtt. A makói kommunistákat fölmentették. A szegedieket elítélték. Makóról jelentik. A szegedi kir. törvényszék Markovich taná­csa a vármegyeház nagytermében tegnap tárgyalta gyorsított eljá­rással ifj. Szűcs Imre és társai rablási, zsarolási és izgatási bűn­­perét. Markovich elnök a tárgyalást 9 órakor megnyitja, a hallgató­sághoz a szokásos figyelmezte­tést intézi és tisztázza a védelem ellátását. Első vádlott,­­ifj. Szűcs Imre előadja, hogy nem érzi magát bűnösnek, ő, midőn a frontról hazajött, kereset nélkül volt, ezért állt be újból katonai alakulatba. A kürtösi lovakat parancsra vet­ték el. Az izgatásra vonatkozólag emelt vád pedig valóságos ko­holmány, mert a neki tulajdoní­tott kifejezésekkel nem élt. Igaz­ságának bizonyítására újabb ta­nukra is hivatkozik. Czirbus István tart. főhadnagy a következő vádlott. Előadja, hogy nem érzi magát bűnösnek, mivel katonai formációnak volt tagja s csak parancsot teljesített akkor, midőn az oláhok ellen vonult. A Károlyi uradalomhoz tartozó lovakat nem az ő pa­rancsára hozták el Kürtös köz­ségből. Az oláh túlerő miatt ka­pott visszavonulási parancs után Csabán a legénység fegyelmezet­lensége miatt megvált a parancs­nokságtól s Budapesten az Ál­lamvasutak igazgatóságánál je­lentkezett polgári állása elfogla­­lása végett. Somogyi István tart. hadnagy vádlott nem érzi magát bűnösnek, parancsot teljesített, a rekvirálás­­ra parancsot nem adott . Czirbus megválása után parancsnoksága alatt tért vissza Makóra a rekvi­­rált lovakkal, melyeket a legény­ség önkényesen hozott el a Ká­rolyi uradalomból, melyeket az­tán a Csala féle istállóban helye­zett el, mely lovak közül, körül­­belől harminc darabot a Károlyi uradalom tiszttartójának, aki a lovakat felismerte, visszaadott. Következő vádlott Bodola Jenő beismeri, hogy adott ugyan egy elismervényt 8 drb lóról egy gaz­dasági alkalmazottnak, de nem emlékszik, hogy rajta kívül ki ír­ta még alá az elismervényt. Kü­lönben nem érzi magát bűnös­nek, parancsot nem kapott és nem adott a lovak rekvirálására. A legénység fegyelme annyira korrupt volt, hogy őt is lelövés­­sel fenyegették. Erdei György nem érzi hibás­nak magát. Nem rekvirált, csupán a Makóra hozott lovakat segített a Csala-féle istállóban elszállá­solni. Ezután áttértek a tanúkihallga­tásokra . Hoffmann Endre tanú vissza­vonta a rendőrség előtt tett ama vallomását, mely szerint Czirbus adta volna a parancsot a lovak rekvirálására, amely vallomását kényszer hatása alatt tette. Pa­rancsot rekvirálásra n­em kapott. Megesketik. Kurusa István hason­ló értelemben vall. Szintén meg­esketik. Még néhány jelentéktelen tanú­vallomás után a kir. ügyész el­mondta részben szubjektív ala­pokra helyezett­­vádbeszédét. Ér­zett a beszéden, hogy a főtárgya­láson megmásított tanúvallomá­sok folytán a vád ingadozóvá vált Dr Dózsa Simon érvekkel tar­talmas beszédben rontotta le a vád álláspontját. Ezután egy kis igénytelen em­ber, dr Reich Zoltán hivatalból kirendelt szegedi ügyvéd emelke­dett szólásra. Már a beszéd ele­jén megértett, hogy kitűnően kép­zett kriminalista, védelme a vád­nak még nyomát sem akarja fennhagyni. — Nehéz a vádemelés, nehéz a védelem, nehéz a mérlegelés, az ítélethozatal. Milyen könnyű volna itt a helyzet, ha a kir. ügész kijelenti, a vád nem lévén legkevésbé bizonyítva, azt elejti, a védelem kifogástalanul hallgat­na és várná a felmentő igazsá­gos ítéletet, miben nem kételkedik, csak sajnálja a fiatal vádlottakat, ki ártatlanul szenvedtek. A törvényszék a tárgyalást be­zárta és folytatását Ítélet kihirde­tés céljából d. u. 5 órára tűzte ki. It­élet: A kir. törvényszék ötös tanácsa az összes vádlottakat, névszerint: Ifj. Szűcs Imrét, Czirbus Istvánt, ifj. Somogyi Istvánt, Erdei Györ­gyöt az összes vád­ és követ­kezményeinek terhe alól felmen­tette, Bodolát, ki még vizsgálati fogságban volt, azonnal szabad­lábra helyezte. Az indokolás főleg arra alapult, hogy a vádlottak, mint katonák az ellenség ellen hazafias jóindu­latból mentek. S ha, mint katonai alakulat, szükségletükre , és nem saját anyagi előnyükre, hadi­­szükségletkép ,az akkori szokás szerint lovat rekviráltak, ezzel nem állapítható meg a rablás büntette. Hogy az uradalomnak vissza nem adhatták, önhibájukon kívül esik, mert az ok az ellen­ség előnyomulásában leli magya­rázatát. ítélet a szegedi kommunisták ügyében. Szegedről jelentik: Tegnap reg­gel hirdette ki több napi tárgya­lás után a szegedi kir. törvény­szék Markovich-tanácsa dr. Dre­­yer József és társai bűnügyében az ítéletét. Reggel 8 órakor szuronyos őrök­­ kísérték a vádlottakat a megye­ház közgyűlési termébe. A 12 vádlott ideges viselkedé­se elárulja, hogy ügyük a döntő percek előtt áll. Idegesen mozgo­lódnak, de a bilincs levételre mindegyik gyorsan nyújtja ke­zeit. Dr. Dreyeren látszik, hogy intelligenciájánál fogva fegyel­mezi magát. Reménykednek mindannyian, hátha, hátha . . . A vád súlyos, rablás, állam elleni izgatás, személyes szabad­ság megsértésének büntette. Dr. Dreyer József, volt szegedi rendőrfőkapitány, később vörös dandárparancsnok áll az érdek­lődés középpontjában. Ügyét együtt tárgyalták a földeáki kom­munistákkal, mivel a Návayak elhurcolásakor ő is Földeákon volt, sőt a szerencsétlen véget ért Návayak halálos otukra való gördítésére irányított ténykedés­hez hozzájárult A többi vádlot­tak földeáki parasztemberek, kik annak idején a tévtanoktól elszé­­dülve, fanatikusan,de kegyetlenül cselekedtek­ A tanuk vallomásá­ból megerősítést nyert, hogy Né­­vayéknak még annyit sem en­gedtek, hogy hozzátartozóiktól elbúcsúzzanak, legszükségesebb intézkedéseiket megtehessék. A bíróság nehéz munkát vég­zett, míg a vád és védelem anya­gát mérlegelhette és az esemé­nyekről megbízható, ha képet nyerhetett. Végre több napi főtárgyalás után a magyar állam nevében Markovich elnök által kihirdette­­tett az­­alábbi ítélet: Dr. Dreyer Józsefet 4 évi bör­tön, 5 évi hivatalvesztésre, a bün­tetésből 25 napot kitöltöttnek számít. Bajusz Józsefet 8 évi börtön, 10 évi hivatalvesztésre, kitöltött­nek 1 év és 8 hónap számít. Bajusz János 7 évi börtön, 10 évi hivatalvesztés, kitöltöttnek számít 1 év, 9 hónap és 20 nap. Id. Bajusz Józsefet 5 évi bör­tönre, 5 évi hivatalvesztésre, ki­töltöttnek 1 év, 3 hónap és 21 nap számít.­­ Csóti Jánost 3 évi börtön, 5 évi hivatalvesztésre, kitöltöttnek számít 1 év, 9 hónap és 20 nap. Csóti Istvánt 3 évi börtön, 5 évi hivatalvesztésre, kitöltöttnek 2 év és 2 hónap számít. Bajusz Lászlót 3 évi börtönre, 5 évi hivatalvesztésre, kitöltöttnek 1 év, 9 hónap és 20 nap számít. Németh Istvánt 3 évi börtön, 5 évi hivatalvesztésre, kitöltöttnek 2 év és 2 hónap számít. Ifj. Molnár Sándort 2 és félévi börtön, 5 évi hivatalvesztésre, ki­töltöttnek 1 év és 10 hónap szá­mít. Kurunczi Pált másfélévi fog­házra, kitöltöttnek 1 év és 3 hó­nap számit. Szalma Pált 10 hónapi fog­házra, kitöltöttnek 8 hó és 15 nap számit. Ifj. Búza Albertet 2 és félévi börtönre, 5 évi hivatalvesztésre ítélte, kitöltöttnek 1 év és 11 hó­nap számít. Az ítéletek jogerősek, mivel a gyorsított eljárás során hozott ítéletek nem felebbezhetők. Az ítélet indokolása kiemeli, hogy általánosságban az összes elítélteknél súlyosbító körülmény­nek vétetett, hogy a magyar ál­lam felforgatására szövetkeztek a tanácsköztársaság érdekében. Vi­szont figyelembe vétetett minden enyhítő körülmény, így a harc­téri szolgálat és a kitüntetések. Az ítélet kihirdetése után a törvényszék átadta az elítélteket az ítélet végrehajtása céljából a kir. ügyészségiek és a tárgya­lást bezárta. Pénteken, október 14-én d.u.3 órakor Hidas kosár­ utca II­I. alatt önkéntes árveré­sen eladatnak s­igás kocsik, bőrfedeles hintó, féderes hordé, úri szánkó, lószerszámok (4 lóravaló), szecskavágó, vastárcsák (nagy- és kis méretűek), vasrudak, festékes hordó,, forrasztó lámpa, vaspántok, vastag gumiais cső, stb._____________ — Adományok. Dispenzáció­­juk alkalmával a hadirokkantak özvegyek és árvák részére Bor­­bés Sándor 500, Zsoldos Bálinti 50 koronát adományoztak.

Next