Hölgyfutár, 1850. július-december (1. évfolyam, 1-151. szám)

1850-07-01 / 1. szám

Ciniselline nyakszegő lovaglásban kitűnő párisi hölgy, és némi amazon. Fouraux Adolfine mosolygó mű­vésznő , mozdulatait trillákhoz is szabad ha­sonlítani. Dacrow angol művész, rendkívüli nyargaló, ügyesége meglepő, a dardanellákat is átugorja. Hinne Károly indiai játékos Pá­­risból, de Lerchenfeldben is volt, s ámbár testvére amazon, ő maga mégsem amazon. Illy csodálatos játéka van ám néha a termé­szetnek ! C i n i s e 11­­ első lovagló, annyira, hogy második nincs is mellette. D uniós szinte első lovagló, ki sokat fölvált, de csak jeleneteket, s nem pénzt. Equina­rd máskép kisördög név a­­latt, még csak tizenkét éves, és már­is úgy lovagol, hogy a legnagyobb ördög sem érheti el gyalog. P­u­f­f irlandi születésű, ez sem amazon, h­anem­ talán lehetett volna, ha történetesen négy lábbal nem ruháztatik föl a bőkezű ter­mészet által, az új tanrendszer szerint lova­golja Hinne Károly professor úr. Poréival, de nem a vadon fiából, hanem józan porosz ló, régi rendszer szerint lovagolja Dumasné, következéskép egyetlen márciusi nyereménynek sem­ láthatni nyomát szabályos és ildomos mozdulatain. Capriccio szabad ló (!), ha csak sze­szélyből szabad, mint becsületes neve gyaní­tana, úgy megjárja; egyébiránt nem profes­sor , és nem is amazon. Zephir és P­­­u­t­o­n e viaskodó lovak, m­ellyek harc után ismét egy jászolból eszik az ablakot. Öszvér Amerikából, m­ellyhez hason­lót még nem látott Európa és Budapest, ám­bár világosan látszik rajta, hogy egy részben szamártól származott. Ó­r­i­á­sl­ó, neve,,Washington general“, angol születésű, súlya 2500 font, magassága 24 marok , magához vonz négy közönséges lo­vat, s több száz közönséges embert. Nagy­ságban csak a szinte pénzért mutogatott nagy ökör, s az ingyen látható rendkívüli szama­rak vetélkedhetnek vele Európában. Kis ló, neve „Tom-Peace general“, skót születésű, súlya 75 font, magassága 33 hüvelyk. Alig van most olly nagy ember a vi­lág ismeretlen részeiben, ki olly roppant, ál­talános és folytonos csodálkozást gerjesztene, mint ezen parányi ló. Mondják, hogy e miatt igen sok veszélyes ellensége van, s még a fe­­nebbi roppant óriásló is legdühösebb irigyei közé tartozik. Patagóniában egy gazdag ur­­h­ölgy egyenesen öllovacskának akarta meg­venni a kedves kis állatot, de tulajdonosa nem adta. Jól tette. Nagy embert is szeretett volna Ci­­rsiselli úr érdekes társaságához szerezni, de siker nélkül járta be egész Európát, mert ezek száma igen csekély, s a valódi nagy ember nem adja el magát, s nem engedi magát más kisebb emberek által fölhasználtatni. Egyéb­iránt mindenesetre figyelmébe ajánljuk e tár­saságot a t. közönségnek. Lendvaink rablóinak már nyomában vannak a szaglárok (Naderer), kik egyhangú­lag fogadók , hogy minden ügyességüket föl­­használandják, mert illy jeles művésznek nem szabad károsulnia. • A piaristák budai igazgatóján elkö­vetett gyilkos merénylet indítóit szinte nyo­mozza a rendőrség, bár mielőbb megkaphatná őket. B­r­­i­n­n vidékén az öngyilkosokat még most is útfélre temettetik, még­pedig a gyep­­mester által. Igen szép vidék lehet az! Prágában az utcai dohányzás korlá­tozása miatt némi kis kedélyes súrlódás tá­madt , mert egy uracs azt hitte, hogy a melly házon nyolc kémény hatalmasul füstöl, azon ház előtt saját becses személye is bátran füs­tölhet. Csakhogy a kémények füstje mellett főztek is, de ő urfisága minden füstölése da­cára is mindörökké nyers és sületlen marad. Tizenöt nő van útban fővárosunk felé, kik főtől talpig testszín selyem trikolban különféle néma ábrázolatokban tüntetik ki ma­gukat. Csodálatos, hogy már fél Európát be­utazták, és még sincs elég ruhájuk, pedig meg­vagyunk győződve, hogy minden gyöngédebb érzéssel ellátott keblű férfi siete őket szána­kozásból ruhára valóval ellátni. Parisban egy hírlap most regényt közöl, melly egy „hajdani“ szolgálónak van ajánlva; eféle már másutt is megtörtént, azon kis különbséggel, miszerint másutt nem nyom­tatják oda, hogy hajdan mi volt e nagysága. Olcsó hús kieszközlése végett ha­zánkban bécsi lapok szerint, tíz ökörgyarmat fog alapítatni, az úgynevezett mészáros itt le­­folytában. Ezen gyarmatok igen szép sikert ígérnek. Toldy János meggyógyult már, s ismét folytatja mutatványit Beranek bécsi lo­vagkörében. Mellét még a nagy súlyos pöröly sem volt képes bezúzni. Világos tehát, hogy a magyarnak nemcsak gyomra bir meg sokat. Vasutunk már Visegrádig használ­ható állapotban van, de még nem nyittatott meg. Viktória angol királynő fiának ün­nepélyes megkereszteltetése már véghez ment, a kis Arthur igen katonásan viselte magát, a porosz herceg személyesen teljesíti a kereszt­apai kötelességet. A londoni lapok a kis her­cegnek minden mozdulatát körülményesen le­írják,csak az kár,hogy gondolatait nem köztik. Palmerstonnél a parliament száz­nál több tagja férjének életnagyságú képével ajándékozó meg. A lady érzékenyen mondó, hogy e kép olly kedves leend előtte, mint az eredeti. Elhiszszük, mert hiszen a nemes lord rég átugrotta már a száz tő hosszát! Szegeden nem rég magyar hum­o­­ristikai fölolvasás tartatván, a felolvasót másnap majdnem komolyan megszomorítot­­ták. Furcsa az, hogy most csak igen vigyáz­va lehet az embereket megnevettetni, ellenben megrnkatni inkább lehet, a­mi egyébiránt csakugyan sokkal könnyebb is. Nyolc krajcáros bort is mérnek már Szegeden és vidékén. Végre garason is adni fogják országszerte, ha végkép kimarad a divatból minden jóra való érdekes restel­­láció! Thiers látogatása annyira megörven­­dezteté Lajos Fülöpöt, hogy orvosai ismét bízni kezdenek életéhez. Azóta Napóleon igen hizeleg Thiers körül. B­é­c­s­b­e­n „Erény és szépség“ című új bohózatban az erény diadalmaskodik a szépség fölött. A darab megbukott. Termé­szetes, hiszen nem volt az életből merítve. Buda várában sétáltunk délben egy falusi ismerősünkkel, s olly kevés emberrel találkozunk, hogy ismerősünk fejcsóválva szóla­,Bizony a mi falunk nem olly ember­telen, mint ez a Buda vára !£ — @ 3 T Nemzeti színház­ ,Ka­­­ntár és t­en­ge r­é­s­z‘ némelly szerepváltoztatásokkal adatott, mellyek az előadást épen nem érdekesítték ugyan, de azért mégis menthetők, mivel öszvehasonli­­tásra szolgáltatnak alkalmat. Bilsonné szere­pét Szathmári-Lackóciné igen meghatólag játszá, hidegebb s szenvedélyesb részeit egyenlő helyes kifejezéssel tükrözvén vissza. Latkóciné ismert bensőségével szavaló s ját­szá kis szerepét, és Bulyovszkiné is érdeket tuda gerjeszteni. A ,P r o f é t a£ a szakadó jeges zápor, mennydörgés, villámlás, szélvész dacára is annyira megtöltő színházunkat, hogy mozdul­ni is alig lehetett, s a legiszonyúbb perzsa zsarnok sem bírna annyi verejtéket kisajtol­ni alattvalóiból, mennyivel ez alkalommal a szolid művészetnek mindenki önkényt áldo­zott. Az előadásról csak annyit jegyzünk meg, miszerint az ismét derekasan sikerült, s hogy La Grangene ismét legzajobb lelkesülésre bű­völő a közönséget. E köztiszteletű művésznő­nek már utolsó előtti föllépése levén hirdetve, mindinkább élénkebbül nyilatkozik azon óhajtás, bár legalább még néhány előa­dásra lehetne őt megnyerni, mit azonban, da­cára az eddig körzött híreknek, teljes bizo­nyossággal még most sem állíthatni. A hangász egylet megtisztelő ok­levelét La Grangene számára Stern budavári könyvkötő készítő, és pedig olly remekül, hogy valóban megérdemli a megtekintést. Balaton- Füre­den Hetényi társa­sága kedvező sikerrel működik, s a közönség olly jól tudja méltánylani minden tekintet­ben jelenünket, hogy buzgó pártolással gyá­­molítja a szorgalmas törekvést. Szegeden jelenleg Latabár színész­­társasága mulattatja a közönséget, melly le­hetőségig jutalmazni törekszik a szép tehet­ségű társaságot fáradozásáért. —0— Nyílt posta. K. P. barátunknak Győrött. Minden rendben van. Köszönjük a küldeményt s szi­ves ígéretet. KJ* Mümelléklet. Mai számunk mellett kapják t. olvasóink első műmellékletü­nket : „Budapest 1849 máj. 13-án éjjel“ cím alatt. Kik lapjainkat egyenként veszik meg, e műmellékletet külön 30 p. krajcáron szerez­hetik meg, lapjaink kiadóhivatalában, az országúton, Kunew­alder házban, földszint.

Next