Hölgyfutár, 1850. július-december (1. évfolyam, 1-151. szám)

1850-10-14 / 87. szám

reklamálja, mint igaz járatbeli marhát, — s igy a veres láda soha se telik meg. Elmúlván a veszedelem, aztán a kutyák annál nagyobb tömegekben sereglenek össze az utcákon, ö­­rülvén egymás szabad állapotán, — aztán pajkoskodnak, vihognak, kergetelődznek, ha­­rapdálódznak, hogy a jámbor ember szíve csak úgy repes örömében ez ártatlan állatkák őszinte kedvcsapongásainak szemléletén! Mi úgy vagyunk meggyőződve, hogy ez egész komédiának véget lehetne vetni két igen egy­szerű módon : a száj­kosár és az eb adó által. Ez azonban világért sem azt tegye ám, hogy eb adózik, sőt minden kutyás gazda tartozzék ebétől becsületes adót fizetni az — élvezetért! — Legújabb: Schmerling igazság­ügy miniszer városunkban van, a börtönöket megtekintendő. Épen most udvarolt nála a megyei tisztikar, fekete Irakban. — Legujabb: Bergheer hires bűvész a jövő héten fog babonáskodni színpadunkon. Nem hiába. . . . Nem hiába mondja a világ Hogy d­r­á­g­a jó a szerelem , Oh én ezt a bölcs tapasztalást Nálad naponta érezem. Déltől estig nálatok vagyok . — Szivem mi boldog ez alatt! — De mint fáj, ha este elmegyek — S a házmester szól „két garast.“ Vallér Sándor. Az indiai követ Lola Monteznek, Parisból távozta előtt, olly nehéz arany szö­vetű ruhát ajándékozott, hogy­ el sem birja, holott ő bizony elég sokat elbírt már e gyar­ló világban. Londonban kápolnát nyitottak si­ketek számára, mellyben a szószékből tömér­dek hallesok nyúlnak le, miket a siketek fü­leikhez tartanak, és így már most ők is ré­szesülhetnek az isten igéjében. Egy rabló atyja az alföldön igy vi­gasztald nem rég feleségét­ ,Ne sírj anyjuk, Pistát kötélre ítélték ugyan, de ő szerencsé­sen megszabadult, mert a tömlöcben fölakasz­totta magát­ Doullensben, Franciaországban, 355 nem rég a mise végén a kántor ezt éneklé: ,Domine salvum sac regem,4 erre a lelkész kifordult és ,Dominus vobiscum 4 helyett ezt éneklé latinul: , Kántor, ön engem kompro­mittálni akar, mért nem mondja: rempubli­­kam ? 4 A kántor szinte énekelve viszonzás ,Csak tévedésből történt / s most már aztán nyugodtan éneklő a lelkész :, Ite missa est. A Francia lapok komolyan állítják, hogy ez szóról szóra így történt. Időjárásunk rögtön olly hűvösre változott, hogy a boltajtókat is gondosan kez­dik már bezárni. Meglehet, hogy a szívek aj­­tait is azért találja az ember többnyire erősen elzárva. Kövezetünkről azt szeretik gú­nyosan mondogatni, hogy sok helyütt igen göröngyös. Meglehet, de az is bizonyos, hogy minél simább alapon járunk, annál köny­­nyebben megbotlunk. A .Localblatt£ szerint egy új gőz­hajóból partra lépvén, egy csonka koldusban fiára ismert, kit elveik különbsége miatt más­fél év előtt magától elűzött. Természetes, hogy most kibékült vele. — A Nemzeti színház. ,A p­r­o­f­é­t­ac mindig szombaton szo­kott darab idő óta megjelenni színpadunkon, s csakugyan mind összegyűjti még azon né­zőket is, kik egész hét folytán nem jöhettek színházba. Az idő olly rész volt, hogy falun még a kútyémet is megszánták volna, szél, eső vetélkedett egymással, s a közönség még­is vetélkedve siet a színházba. Az előadás si­került , mindenki megtette kötelességét, mint Napóleon híres gárdája. Bartay Ede jövő november elején a vakok intézete javára hangversenyt fog rendezni, melly saját „Nyitány“ művével fog megkezdetni. Ezt követendi „Hontalanok imája“ kardal szinte Bartay Edétől. A nem­zeti színház igazgatósága ez alkalomra nem­csak a színpadot, és színházi erők használa­tát volt szíves átengedni, hanem egyszers­mind a bécsi conservatorium volt növendéké­nek, Neuman hazánkfiának is készséggel nyújt alkalmat művészi tehetségét a hegedűn kitüntethetni. Balassagyarmaton is magyar színész­társulat mulat, a szó teljes értelmé­ben , mert érdemlett kitűnő pártfogásban ré­szesül. Csupán Győrött részvétlen a közön­ség , e főtől talpig magyar városban, ez cso­dálatos. Vagy Győr is el akar debrecenesedni ? ,11 k­a4 szerdán jutand La Grangenével először színpadunkra. Doppler új daljátékát is tanulják már, s nagy hatást várnak tőle. Weiss ballétmesternő apró táncosnői­vel Bécsbe váratik, s e tél folytán nemzeti színpadunkon is föllépni szándékozik apró művészeivel. ,Hunyadi László a daljátékunkat Bécsben adni akarták, legújabban mindazál­­tal ismét megakadt az egész előleges intéz­kedés. Lászlónéról hírlik, hogy Aradon vendégszerepeket fog énekelni, most azonban még nem tudhatni, hogy voltaképen hol van. Hassel­t-B­a­r­t­h n­ő, ki még mindig adós a nemzeti conservatoriumnak három hangversenynyel, s kiről hirdették, hogy a pesti német színpadon fog énekelni, most Pe­­tersburgba utazott. Talán onnan fog majd ide jőni. Hollósi Kornélia Varsóban olly rendkívüli tetszésben részesül folyvást, hogy az ottani lapok már kifogytak minden dicsé­rő szóvirágból. Legalább mi csak így tudjuk megmagyarázni azt , hogy varsói lapokban már huzamos­ idő óta alig olvastunk valamit e jeles hazai művésznőnkről. Székely hazánkfia Londonban a leg­­fényesb termek zongora-arszlána még most is, sőt mondhatni, hogy kedveltsége mindinkább emelkedik. Magyar dallamait Viktória király­nő is kitűnő szeretettel szokta játszani. Ta­vaszra hihetőleg rövid látogatást teend fővá­rosunkban. —­— Nyílt posta. ,Sárga lovam4 sat. igen erős , leg­alább is száz előfi­zetőt — elvonna tő­lünk. — Köszönjük szépen. Debrecenbe.,A gyöngy4 és ,Tölgy- viz feneken terem és erdőben növek­szik , papírunkon nem használhatók. Pozdor Gyu­lának. Köszönjük a küldeményt, föl fogjuk használni. ,Epü­l­etes ha­sonlatok­ című elmefuttatás írója folyta­tással fenyegetőzik. Ugyan mit vétettünk ne­ki , hogy ennyire ellenünk törekszik ? ! ,Katona testvéremhez­ nem rész, de a nagy közönséget nem érdekelheti. Győrbe. A küldött húsz költemény még roszabb az eddig küldötteknél. Már u­­gyan mit szólna a világ például olly költe­ményhez, mellyben illy versek fordulnak elő: Azt a sok édes csókot, Mit váltottak , szemlélni, Már kedvem jött nekem is Ugyan­az jót élvezni. Hát mikor cirógatva Mondják egymást mucinak, S muci nevezi mucit Kis bolond és majomnak sat. Na, már ugyan kinek szerezne ez kedvet a házasságra! Fogadja ön el tanácsunkat, s ne írjon több verset, vagy legalább ne mutassa meg senkinek, Szathmárba. Ön ajánlatát nem fo­gadhatjuk el. Minden renden van. Nagykárolyba. Ön feltételeket em­lít. Helyes, tudassa velünk azokat mielőbb. A küldeményt használandjuk, de azon szer­kesztő nevét ki fogjuk hagyni, kit ön kissé „megpiszmákol ,41 mert — — kihagyjuk. Nincs most annak ideje, hogy a magyar — magyart bántson.

Next