Hölgyfutár, 1856. július-december (7. évfolyam, 150-300. szám)

1856-10-30 / 251. szám

méltó versek aztán jobban megteszik a hatást , mint szépirodalmi lapokéi. Vidék, Győr, oct. 25-én. Miután a győriek­ben vannak a színi refe­­rádákban, bátorkodom én is igénytelen véle­ményemet a többiekéhez csatolni. Azt már kétrendbeli győri levélből tudjuk, miszerint Csetényi és Molnár színi társasága megérkezett s előadásai sorát folytatja ; azon­ban még mindezideig nem volt kellőleg ki­emelve azon — ránk nézve örvendetes körül­mény, hogy: Follinusné a szabadkai színház tagja körünkben van és emelkedett, érzelemdús já­tékával már több kellemes estét szerzett. Fájdalom, hogy a tisztelt művésznő rövid idő múlva ismét eltávozik ; kötelezettségei és családja megint viszahíván­yt a fent említett városba. E hit annál kedvetlenebből hat ránk, mert a művésznő, — ki csak néhány évvel ezelőtt a győri közönség kedvence volt, — azon meg­győződéssel üdvözöltetett, hogy a téli évszakot itt töltendi. Minél többször látjuk őt játszani, annál roszabbul esik elvesztésére gondolnunk. Először a „H­azatérte­k“ben lépett fel, s meleg fogadtatásban részesült. Később a „K o­­ d ú s n ö“-ben Margitot, a szenvedő, a gyermekét rajongva és féltve sze­rető, a bűnbánó Margitot megragadó színek­kel festő. Vilette marquis nő (Egy tündér re­gében) szinte oly kitűnő személyesítőre talált benne, minőt e színpadon még alig volt alkal­munk láthatni. Ily előzmények után szükséges­­ még mon­danom, menyire szeretetreméltó, kedves Jane Eyre, s mily emelkedőst S­n Tropezi úrnő volt. Hogy „Flaminio“-ban Mell­villé Sara­h-ból nem tudott következetes megnyerő jellemet alkotni, azt hajlandók vagyunk a sze­rep hibásságának róvni föl. Follinusné a sz. mellett mindenesetre méltó helyet foglal el He­tény­i Laura, a népszínműi előadások primadonnája. Nagy sze­repköréből csak néhányat említünk , például I dy il-t („B­ib­o­r és gy­ás­z“ban), ezen emel­kedett, megragadó alakot. A „Becsülets­z­ó“ban Rózát szinte anyi naivitással adá, hogy ezt úgyszólván legjobb szerepének mondhatjuk. H­u­s­z­á­r­c­s­i­n­y­ben a markotányosnőt személyesítő, igen nagy tetszéssel. Fehérváryné, Horváth­né szinte jó tagok, Hetényi Amália hasonlag szép tehetséggel bír, és ha körébe vágó szerepben alkalmaztatik , játéka élvezetes. M­o­l­n­á­r­t a pesti közönség is ismeri ven­dégszerepléseiből. Róla csak anyit jegyzek meg, hogy a társaság büszkesége. Nagy tehet­ségű színész, kire a pesti nemzeti színpad is szép rervénynyel tekinthet. Csupán arra kérjük , minél ritkábban lép­jen föl vígjátékban, — mert az ő szerepei a Brankovics, Maurice, Turay Béla féle szerepek. Hogy C­s­i­s­z­é­r jeles színész,­­ alkal­munk volt meggyőződhetni Obernyik „örök­­s­é­g“-ében. Horváth, Szathmáry, Partényi szinte jó tagjai a társaságnak. Nyíri egyike azon színészeknek, kiknek játékán ugyan elég tanulmánya routin látszik, de szerencsétlen hangjuk és hanghordozásuk­kal a hatást lehetlenítik. Rajz kezdő színész és igen gyönge, de tanulmány, szorgalom által idővel viheti vala­mire. Csinos külső, kellemes hang ajánlják őt is , azonban még most kár nagyobb szerepben föllépnie. A többiekről — kik között szinte van né­hány megemlítésre méltó,—jövő alkalommal. *) Vegyesek. A M­e­nyíre halad a fényűzés, és a ké­nyelemkedvelés által előmozdított ipar, mutat­ja következő statistikai adat. Még pár év­tized előtt is, ki pipára akart gyújtani, acél és kovával ütött a taplóba tüzet. A gondos háziaszony a vacsora elkészíté­se után a parazsat szorgalmasan felh­antoltatta a tűzhelyen, hogy a hamu alatt maradjon szik­ra reggelig, midőn a szolgáló azt szalmatekercs­be helyezve csóválás által gerjesztett a regge­lihez szükséges tüzet. Most mind­ezt a gyufácskák helyettesítik. Európa 60 millió háztartásánál évenkint 6000 millió pakét gyufa használtatik el, minek előállítására százezer ölfa szükséges. Ezen fa előállítására ismét 150000 hold­ból álló erdő kívántatik. S ha egy pakét gyufának árát közép szá­mítással fél fillérre tesszük, értékük évenkint mégis 12,499,000 ftra rúg. Papirszeletek. A Hirdetése egy szóröviditést kedvelőnek. Kerestetik egy ifjú, ki alulirtnak házánál a tanít- mulat- és felvigyáz­ói tiszt- és köteles­ségekben eljárjon. Megkivántatnak tőle eddigi viselete- holléte- volta- valamint kora- és szár­mazása- róli és röli szó- aján- és más ló-beli bizonyit-k­ó- s egyéb mányok és mények. Na­gyobb ajánlására szolgálhatnak, ha a hang­­szin- kert- fest- szobr- nyelv- költ- viv- vad­­s egyéb számtalan ász- és ész- beli művész- és mester­ségekben jár- kel- és ösmer- tas- és tes. Továbbá részeg- széd- báb- és mámoros­­itó és itó italokat ne így- valamint sokat ne egy­­ék, hanem egész visel­­és öltözet­­ében a szerény- és csinos- szorgalmas- és minden más ajánlatos­­ságot és- séget szeress- kövess­­tisztelj- becsülj­e. Mindenek felett kéret- és megkívántat­­ik és­ tetik tőle, hogy a veszed­­árt- fél- kár- és morgad­­almas és­ elmes szó­*) Épen e levéllel együtt érkezett kezünkhöz egy igen szép hangon irt cáfolat a Hölgyf. 236-dik számiban közlött szigorú győri levélre. E cáfolat közlését fölös­legessé teszi e mai pártatlan hangon irt s harmadik egyéntől eredt tudósítás, melynek hitelességében van okunk bízni, s mely egyszersmind az igaztalan szi­gorral megtámadt első győri levél állításait közön­­ségünk előtt teljesen igazolni fogja , s a papirvesz­­tegető polemizálást szükségtelenné teszi. S z e r­k. farag- ujit- idomit- kohol- rongás- és rövidít­ésnek és m­ásnak ne kedvel- hanem gyűlöl- és üldöz­­öje legyen. — Ily ifjút örömmel fogad Lep­­csányi és­ csényi Dem­e- és Pé­­ter, Szent Andr- Tara­ és több m­­ás falvak birtokosa. Nemzeti színház.­ ­ Okt. 29-én: „Egy pohár viz... Ott vagyunk, hogy ki kell fejeznünk örö­münket mindig, midőn a nemzeti színpadon egy művészi, emelkedett színmű adatik, mint pél­dául Scribenek e nagyhírű történeti vígjátéka. E mű azonkívül, hogy igen elmésen irt, s költői szerkezettel biró mű, egyszersmind oly széles és gazdag tér, melyen a szereplőknek igen sok alkalmuk van kitűnni. Bolingbrooke az eszes és ármányos udvari férfi az újabban írt szerepek egyik legjobbi­kának tartatik. Ma Feleki játszotta, ki hoszas távolléte után ma lépvén föl először, üdvözlő tapsokkal fogadtatott, s ki e nehéz szerepet mindvégig szépen és finoman személyesítő. Jókainé (Malborough hercegnő), Komlóssy Ida (Anna királynő) és Bulyovszkiné (Abigail) kitar.A művésznőink együttes játéka ez előadást mindig igen érdekessé teszi, s ma különösen nemes buzgalommal igyekeztek mindhárman egyenlőn kitűnni. Hogy Lendvai, Masham testőrt nem emel­heti kellőleg ki, az valószínűleg a szerep hibá­ja, mint melyet Seribe nem a kellő gondosság­gal irt meg. Ez a Masham a műnek egyetlen hibás alakja. Nem oly szeretetreméltó, mely igazolná három kitűnő hölgy szerelmét, s ré­szünkről Bolingbrooke grófot sokkal inkább méltónak találjuk e nők meleg vonzalmára. A szépség ugyan magában is elég indok a szere­lemre — az életben, de nem elég a­­ színpadon­ Innen van, hogy Masham oly passiv áltást foglal el e színműben, hogy bármily kitűnően játszva is, hatást nem csinálhat. A fényes angol aristok­rácia igen szána­lomra méltólag volt képviselve, s a jó mylor­­dok egészen nevetség tárgyai lettek. 1018 MA ADATIK Bérlet 172-dik szám. BOGYA RÓZA javára: Észak csillaga. Opera 3 felvonásban. Irta Seribe. Fordította Havi Mihály. Zenéjét szerzette Meyerbeer. A táncot és hadgyakorlatot szerzette és betaní­totta Campilli. Az opera öszves új diszítmé­­nyeit festette Montini. Az öszves személyzet új jelmezei Papp J. felügyelete alatt készültek. Az uj kellékek Osterith készítményei. Megrendelhető a „Hölgyfutár“ mellett megjelent HUSZONNÉGY ÍRÓ- ÉS SZÍNÉSZ­Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Garay János, Nagy Ignác, Jókainé , Lonovits-N­dllósy Kor­nélia, Lendvai-S­atkóciné, Komlóssy Ida, Gróf Ráday Gedeon, Szigligeti , Degré Alajos , báró Podmanicky Frigyes, Vas Gereben, Szigeti, Vadnál Károly, Feleki Miklós, Lendvai, Szentpé­­teri, Egressy Gábor, Tóth József, Füredi, Szerdahelyi Kálmán, Réth­y és ifj. Lendvai Márton arcképeivel. E Barabás által rajzolt, s élethű arcképekhez életirási szöveg, s az illető íróknak egy egy szebb műve van, csatolva, mig az egészet igen csinos kötés egyesíti. Ennélfogva ez arcképalbumot mind díszasztalra , mind ünnepi, vagy más ajándékul fö­­löttéb ajánlhatjuk. Különös előny a megrendelőkre, hogy ezen arcképalbum már megjelenvén, a díj bekül­dése lilán keresztkötés alatt rögtön megkü­ldetik. Ára, megküldéssel: 3 Irt., mely öszveg az alább irt lap szerkesztőségéhez intézendő. Pest, augustus 25. 1856. A ,,Hölgyfutár“ szerkesztősége. Tulajdonos: Nagy Ignác özvegye. PEST, 1866. EMICH GUSZTÁV KÖNYVNYOMDÁJA,, EGYETEM-UTCA, TAKARÉKPÉNZTÁR-ÉPÜLET 2. SZ­ufff?“ Melléklet mai számunkhoz : „Kísérlet“ előfizetési fölhívás a „Délibábéra.

Next