Hölgyfutár, 1857. január-július (8. évfolyam, 1-145. szám)
1857-01-07 / 4. szám
Hirtia van Budapest. E napokban Beöthy László munkatársunktól egy humorisztikus füzet jelent meg, mely naptár és még sem naptár, tehát új év után sem „eső után köpönyeg!“ címe : „Aki vesz, annak lesz ! Humorisztikus naptár 1957-re.“ A magasabb satyra, a kevésbé magas Minor, s a tulajdonképeni pikantéria köréből, bújában irta Beöthy László, azok számára, kik világ fájdalomban szenvednek , milyenek: fizetésiben gyakornokok, tiszteletbeli írnokok, számfeletti segéddijnokok, proletáriusok, boldogtalan szerelmesek , újdondászok, szóval a XIX. század mindenféle klarinétosai.“ Tartalmát elmés, csípős bonmot-k, tréfás apróságok, s mulattató adomák képezik, legtöbbnyire az irodalmi és művészvilág köréből. Ajánlatul egyet idézünk, midőn Shakspeare levelet ir Szigligetinek: — „Kedves Eduárdom! Hallatlan meg vagyok szorulva itt a más világon ! Még most követelik rajtam az árát annak a borjúnak, melyet életkróim és kommentátoraim rám fogtak, hogy én loptam el. Kérlek, vágj ki a sárból, s küldd el azt az úgynevezett „10,000 forintot“, mely úgy is haszontalan hever színházatoknál ! Mikorra egy másik levelet írsz, visszaküldöm. (rövid terminus !) Aproposzépen most akarok csibukra gyújtani; jól tennéd e végre ha a „Fidibusz“ színművedet is elküldenéd egyúttal! Ha nem akarsz postán költekezni, tehát szalaszd vele hozzám azt a jó „Debreceni rüpököt“, az már tudja a járást itt a halottak országában. sat.“ Liszt Ferencről neheztelőleg szóltak a lapok, hogy minket mellőzve, a schweiziaknak nyilvánosan zongorázott. E hírt megcáfolja egy levél, melyet a nagy zongora király , egyik legtiszteltebb főurunkhoz a kérdéses hangversenyprogrammal együtt küldött. E levél szerint: Liszt sokkal inkább szereti és tiszteli honfitársait, mintsem — ha nyilvánosan akarna játszani — ne Magyarországon lépne föl ismét azon pályára, melytől anyi dicsőséggel vált meg. Különben Liszt mindinkább igyekszik honfitársai rokonszenvét megérdemelni, s most is a „Hunyadi László“ külföldi előadatásán igyekszik, s írja magyar operáját, melyhez még mindig hiányzik — a kellő szöveg!! ! Kiegy hangjegyíró gépének első terméke Rózsavölgyinél megjelent. Ez egy sikerült tánczenemar, „Jenny polka“ , melynek szerzője , Minszter Gyula; Patikárus Ferkó pedig közelebb Liszt Ferenc emlékére egy tűzről pattant csárdást készített.Alipótvárosi templom építése lassan halad, mert bár e szent épület fővárosunk és vallásos érzületünk büszkesége leendő az adakozások mégis igen gyérek a költségekhez képest. Kevesen vannak, kik oly buzdító példával mennek elöl,mint Szaniszló Ferenc püspök úr, ki közelebb is ő végre 500 ftot ajándékozott. Csak mennél több ily részvevő szív, s akkor e nagyszerű egyház mielőbb fel fog épülni. Hanem mindenesetre hamarabb felépül azon Pantheon, mely a magyar dicső ősök emléke leend, s melynek építő mestere, az aranyos tollú Jókai Mór. A jeles regényíró múltunk nagyszerű alakjait akarja e könyvében népszerüsitni s a feledségtől megóvni. Könyve a „Hősök könyve“ leend, a mely a mostani hálás ivadéknak mindenesetre egyik legkedvesebb olvasmánya leend. f Mint érdekes statistikai adatot nem mulaszthatjuk el megemlíteni, hogy a fővárosban 255 ügyvéd lakik. Hanem kell is, mert igen sok köztünk a perpatvar. f A budai országház teremben tartandó álarctos bál — hír szerint — február 8-án leend. Mondjuk, erre az ottani fashionable világ is készül, ki életbeli, ki bolti álorcában. A császár fürdőben nagy előkészületeket tesznek a jövő saisonra, máris fauteile-es omnibusok járnak oda, új fördőket készítenek, s ha igaz, a park díszítésére is rákerül a sor. Csak a fürdőárak föl ne emeltessenek, s a szép udvari bálok el ne maradjanak, mert különben a császárfürdő, az . világot legfőlebb is Vajda J. lapja képében fogja megnyerhetni. fA festész akadémiában Marastoni az idén is két bált fog rendezni, s báljait igen szép festett képekkel fogja díszíteni. (Megjegyezzük , hogy e kifejezésben semmi célzás nincs.)Ez új évben nem csak a divatlapok, hanem a konfortablek is megszaporodtak, még pedig tizenkettővel, hanem ezek praktikusabbak mit amazok, s nem tartanak egymás rovására k árcsökkentéseket. Ez állítást hibásnak mondom, s ezt a legérvényesebb adattal bizonyíthatom be. Petőfi nem Kis-Kunságban, hanem Pestmegyében, nem Szabadszálláson, hanem Kis-Kőrösön született. A kis-körösi ágost. vall. evang. egyház keresztelési anyakönyvében a 128 lapon az áll, hogy 1823. január 1-én kereszteltetett Petrovics István és Urász Mária fia Sándor, miként ezt hiteles kivonatban minden pillanatban kiadni kész vagyok. Köztudomású, hogy költőnk a Petőfi nevet csak később, apjának meghasonlása következtében vette fel. Petőfi Sándor tehát kis-körösi születésű, s első gyermekéveit is Kis-Kőrösön tölté; csak későb mentek át szülei Kis-Kúnságba. Jól emlékszem, hogy midőn szülei Sándort a szent-lőrinci latin iskolába hozták, már Szabadszálláson laktak. — Szent - Lőrincen Sándorral egy szobában laktam, később én is kalandos életének minden phásisaiban ismertem : mint katonát, mint obsitost, mint pesti statistát, mint kezdő költőt és mint elismert jelest. Pesten gyakrabban megfordulván, majd mindig találkoztam vele. Midőn utoljára voltam vele, nekem s több kis-körösi barátinak szentül megigéré, hogy szülőföldét s itteni barátit legközelebb meglátogatandja. Azonban a forradalom közbe jött, s ez gátolá adott szava beváltásában. — Kún testvéreim ne vegyék rész néven, hogy tőlük elpörlöm azon dicsőséget, melyet Petőfi Sándornak állítólagos kún születése reájok árasztott. — Nem is az indított a fölebbi sorok írására , hogy ez által lakhelyem dicsőségét emeljem , ámbár megvallhatom, jól esik mondhatnom , hogy Petőfi kis-körösi fi . — hanem, igen illő, hogy jeleseinknek legalább születés helyét és idejét alaposan tudjuk. Sárkány János, k.-kőrösi ev. lelk. Vegyesek. □ Egy nápolyi halála (Dumas Sándor olaszországi utazásából.) Tudva van, hogy a nápolyiak és szicíliaiak közt mélyen gyökerezett gyülölség létezik. A nápolyi katonák, kivált a szicíliaiak által nem épen nagy hősöknek tartatnak. Nem rég Palermoban egy nápolyi helyőrségi katonát halálra ítéltek, és a szicíliaiak már előre örültek, hogy mint fogják kinevetni a nápolyi katona gyávaságát. A nápolyiak aggódtak , az elítélt egész nap sírt; a kivégzést több ízben elhalasztották , sőt a királyhoz is folyamodtak a büntetés megváltoztatása végett de hasztalan. Végre egy szerzetes azt mondta, hogy tud egy módot, amit azonban titokban kell 17 látogatják leginkább, mert még épségben lévő kőtornyaiból a legfelségesebb kilátás van a Rajna vidékére, és le egész Strassbourgig. Az étteremben (mert kényelmes vendéglő van fen) 42 voltunk mindössze — 37 angol, 3 német, 1 francia, és 1 magyar. Délután 5 órakor Klelbe értem. Klielnél a vasút megszakad, s Strassbourgig az átszállás omnibusokon történik. Kbel és Strassbourg között foly a Rajnai nagy hídja a választófal Német és Franciaország közt. A német és francia felügyelő örök a híd közepén szoktak találkozni. A podgyász és útlevélvizsgálás az utazóra legkellemetlenebbül hat — azért elhallgatom a francia örök, nem igen lovagias turkálását, s inkább sietek, hogy körülnézhessem a történetileg híres Strassbourgot. Ha az utas egy városba érkezik Franciaországban, első teendője legyen megtudakolni, hová szoktak szállni az angolok, és oda szállásoljon, az rendesen jobb, kényelmesebb, csöndesebb és mondhatni nem is drágább a többinél. Ilyen Strassbourgban a hotel de la Fleur. Strassbourgnak legelső és legszebb ritkasága a Münster. Ez óriás templom, nem csak Franciaországnak, de egész Európának legszebb műve e nemben. Gyönyörű öreg festések, oltárképek, és a minden 12 órakor működő nagy csillagászati óra legszebb ritkaságai a Münsternek. Van egy telegraph is benne, mely közvetlenül Párissal érintkezik. A protestáns (úgynevezett Tamás) templomban van a híres szász marschall (erős August fia) nagyszerű márvány emléke Pigalletól, és két múmia üveg fedélzetű koporsóban a 16 századból. (Folytatása következik.) Vidék. A Vasárnapi újság közelebb e fontos irodalomtörténeti adatot közlé. Felvilágosítás Petőfi Sándor születés helyéről s napjáról. Kiskőrös 1851. dec. 18-kán. Tisztelt szerkesztő ur! Többször olvastam már nevezetesen a „Vasárnapi Újság“ jelen évi folyamában is, legutóbb pedig a „Vasárnapi Könyvtár“ban azon hibás állítást, hogy Petőfi Sándor költőnk Kis-Kunságban, Szabadszálláson, és pedig a „Vasárnapi Könyvtár“ szerint 1823-dik év június 1-én született.