Hölgyfutár, 1858. január-június (9. évfolyam, 1-146. szám)

1858-04-30 / 98. szám

vője annál szebb, s vigasztalóbb remény lehe­tett , ki nem csak a gondolat, s érzés — de a tett embere volt, s ezért műveiben és a fogé­kony szivekben egyképen örök életet él. Hogy az ifjúság tehetsége szerint igazolja Lévai fölhívásainak végpontját : „Bizonynyal sietve jőnének ifjak , öregek, gazdagok, sze­gények“. — Kazincy- estélyt akartunk azon­nal rendezni; azonban mind­eddig nincsenek tekintélyek, kik körvonalazzák, s megtestesít­sék a megpendített eszmét; s igy a születés előtt hirlapilag megkeresztelt s kihirdetett es­tély létre nem jöhetett. Egy színész társaság jött azonban hozzánk (Szuper igazgatása alatt,­ s oly részvéttel fo­gadtatott, hogy bérleni már az első előadásra sem lehetett. E részvét arra buzdította az if­júságot, hogy az ajánlkozott erőkkel egy „Sza­­valati és zeneestélyre“ kért engedélyt, egy­szerűn azért, hogy mind e nemesen élvezni vá­gyó és tudó közönségnek, mind magának a művészet — ezen saját kebelében viruló ágai által — egy pár élvezetes órát szerezzen, s megmutassa hogy szép célok elérésére, magá­nak e városnak is mily szép eszközei vannak. A cél elérve jön. A szavalat, ének és zene a nagy közönséget kielégítette; a tiszta jöve­delem is oly célra lesz fordítva, mit bizonyo­san csak helyeselni fog. Muck Mari kisasszonyt, s Frank Ignác urat kell először is megemlítenünk, kiket a város dicsérettel nevez magáénak , az ifjúság pedig mindig örömmel lát körében. Az elsőt mint a zongora kegyencét, mely örömmel átengedi röpkedő ujjainak szive titkos hangjait, a leg­­lágyabbtól a legerősebbig, az alig hallhatótól a legmegrázóbbig. A másodikat mint ismert zeneszerzőnket, ki műveinek maga ad mind testet, mind lelket. Teli Villmos nyitányában a „tanítvány“ méltó helyet foglalt tanítónője mellett a zon­goránál. Üdvözöljük. A négy kéz mintha csak egy lett volna , oly öszhangzólag játszott. Az „ábrándban“ Rigolettóból, a megkapó helyek igen sikerültek. A „röpdal“ Székelytől szívünk­höz szólt. Frank úr „villám csárdásával“ lépett fel, Loose úr kíséretében, s mondhatjuk hogy a villám tüzes volt, örömre gyújtott mindenkit, s a­mint elcsattant, egy általános tapsdörgés­ben végződött, mely mind­addig tartott, míg a villám újra meg nem kezdetett, s egy második tapskitörést nem idézett elő. A szavalatok közül­: „Nőtlen ember tűnő­dése“— Losonczytól, s a „Vándor legény“ Petőfitől, mind az eltalált választás, mind a mozgékony élénk előadás által kedves darabjai lettek a közönségnek. „Álmodtam szépet“ Pe­tőfitől és „Zách Klára“ Aranytól, bár a hang a változó jeleneteket, s érzelmeket csak rész­ben fejezte is ki, dicséretet érdemeltek. A „Harangszó“ magánydal,egyhangúsága mellett is hivatottsággal volt elénekelve, a kardalok pedig a köztetszés mellett csak azt a kívánni valót hagyták fen, hogy „minél több népdal!“ A szünet alatt Cseresznyés K. zenekara „Luciát“, s „Észak csillagát“ oly meglepő ügyességgel játszotta, hogy ha így halad, biz­ton versenyezhet, a legismertebb nevű zeneka­rokkal. Azt nem is kell mondanom, hogy a csárdások eljátszásában igen kitűnő. A tiszta jövedelem 124 forint pengő, mit az ifjúsági könyvtár az irodalom emelésére szánt, s mihelyt a főcéllal (hova fordítani akar­ja) — tisztába jött, áldozatul fog adni. Azokon kívül, kik közreműködni szíve­sek voltak, köszönetet érdemel Frank úr,hogy a termet — s Szuper úr, hogy a színpadot in­gyen átadta. PEST 1858. EMICSI GUSZTÁV Tulajdonos: Nagy Ignác özvegye. KÖNYVNYOMDÁJA, EGYETEM-UTCA, TAKARÉKPÉNZTÁR-ÉPÜLET 2. SZ. 392 Hosszúra nyúlt levelem nem engedi, hogy ez estélylyel összefüggő nézetimet elmondjam. Azzal zárom be tehát rövideden levele­met, hogy Pápa és vidéke legyen a szép és jó iránt mindig ily fogékony , s akkor a szép és jó nem csak gyökeret ver, de egyszersmind gyümölcsöt is terem, barátságos emberekkel megáldott földében. Ja. Külföld. •a B i­r­c­h-P­f­e­i­f­f­e­r asszonyság, a szen­vedélyes drámairenő ismét egy drámai mun­kával lépett elő, melynek címe : If fi and, s mely korrajz akarna lenni. A mű három sza­kaszra van osztva, u. m. Hannover, mely­ben a darab hőse ifjúi erejének, s szinpadkázi vágyának érzetében, összeütközésbe jön köte­lességével. A második szakasz : Mannheim, a harmadik: Berlin. A mű azonban koránsem nyerte a kívánt eredményt, a­menyiben a darab végén sokkal több ellennyilatkozat hangzott, mint a mű jó­sága mellett.­­ A Madridban legközelebb meg­gyilkolt Verdugo ezredes neje, Gomez d’Avel­­landa Gertrudis grófnő, Spanyolország egyik legtehetségdúsabb böltönője. Férje halála előtt kevés idővel adták egyik legújabb darabját a madridi „Novedades“ színpadon, mely darab anyira megnyerte a királynő tetszését, hogy egy gyémántos karperecet küldött szerzőjének ajándékul.­­ Néhány nap előtt azt is írták a lapok, hogy Ribera, az ezredes gyilkosa, ugyan e darab előadásakor a színfalak mögött állt, s mindent megtett, hogy a legszebb jeleneteket nevetségesekké tegye. Az ezredes erre anyira dühbe jött hogy Riberával első találkozásakor ezt illetlen viselete miatt keményen megfed­­dette, mire Ribera st­letjét ragadta ki, s ke­resztül szúrta az ezredest. E hírt azonban az­óta több lap valótlannak nyilvánítá. "­ Dickens Károly a nagy humo­rista St. Martin Hallban : „Christmas Carol“ című művét felolvasta. A jövedelem a gyermek­­kóroda javára volt szentelve. „Oly nagy számú hallgatóság gyűlt egybe — írja a Times, — hogy a bejött összeg elég leendett az egyesült királyság minden gyermekét ellátni gyógy­szerrel.“ Nemzeti színház.­ ­ April 29-én : „Katalin.“ Mint vannak tragoediák tragikum nélkül, úgy vannak táncjátékok is tánc nélkül. Katalin is ilyenforma bal let. Látunk benne elég zavaros képletet, ug­­rándozást, néma ábrázolatot, de annál keve­sebb szép táncot. Az elfogyasztott lőpor szagát nem enyhítik valami bájos, kecses tánckép­letek. Aranyvári Emilia kisasszonynak, csak a „La Saltorella“-ban van alkalma művészetét kellőleg kitüntetni. E könnyűd­alak bájos mozgásait, szép alakzatait, szabatos keringéseit jelentéktelen fegyvertáncra, mintakép-csopor­­tozatokra kénytelen vesztegetni. Nálunk egyedül az oly balleték tehetnek hatást, melynek fő részét a magántáncok, vagy pas de deux-k képezik, miután Arany­vári Emilia ezeket mindig igen szépen táncolja. De némajátékok ábrázolására nincs képzett személyzetünk,érdekes kiállításokra meg nincs elég díszítményünk. Hogyan ábrázolja például a komikumhoz szokott Perret, Salvator Rózát, a regényes fes­­tészt? Ki hinné el, hogy a bájos Katalin oly mély szerelemre gyúladt iránta? — A libretto ugyan ezt mondja, de a közönség nem hiheti el. — S kit érdekelne a festész avúlt műterme a kontár képekkel, a kopott falazattal, kivált midőn a mintakép-csoportozatok sem igen si­kerülnek ? Szóval nálunk a ballet csak úgy bírhat érdekkel, mikor Aranyvári Emíliának széles tere van, hogy magát kitüntethesse, s egy­úttal elfeledtessen velünk minden hiányt és a gyönge kiállítást. A „Katalinéban erre nincs tere, azért ne panaszkodjunk, ha a színház nem telt meg. Nyílt posta. é­s L­a­j­o­s urnák. Több műlappal nem rendelkezhetünk. Németh János urnák. A zeneműt csak a jövő évnegyedben használhatnék, miután ilyet épen a közelebbi napokban fogunk adni, s egy­nél többet egy évnegyedben nem közölhetünk. Azt is szívesen vennék, ha ön a használt szöveg helyett valami mást alkalmazna, melyet nekünk egy kis szerénységből mellőznünk kell. Sz. Gerő verseit használni fogjuk. „Virva fakaszt...“ Mi bizony nevet­tünk rajta. Egyébiránt nem kell csüggedni. Gre­­guss Ákos Petőfi verseit is kinevette, s már most meg ezért őt nevetik. B. Tivadar: Nem közölhető. Az 1858 ki január 1-étől március 31-éig a ma­gyar nemzeti muzeum részére részint aján­dékoztatok részint megvétetett: I. K­ö­n­y­v­t­á­r. 1. A bécsi cs. k. tudományos akadémia 12 kötetet. 2. A bécsi cs. k. birodalmi földtani inté­zet 1 k. 3. A Szent István-Társulat 2 k. 4. Az erdélyi gazdasági egylet 1 k. 5. A magyar er­­dészegylet 1 k. f1. A nagyváradi kath gymnasium igazgatósága 7 k. 7. A magyar nemzeti képcsar­nokot alakitó egylet 1 k. 8. A budapesti hangász­­egyleti zenede 1 k. 9. Nagy István cs. k. úrbéri törvényszéki elnök 1 k. 10. Jan G. a milánói mu­zeum igazgatója 1 k. k­. Sujánszky Euszták az aradi gymnázium igazgatója 1 k. 1­2. Fáy Ignác földbirtokos 1 k és 3 kéziratot. 13. Farkas Ká­roly bakai lelkész 1 k. 14. G. Vilmos az austriai nemzeti bank pesti fiókintézetének főnöke 8 k. 15. Szalay László m. akadémiai tag 2 k. 16. Nagy József és Láng Adolf szerkesztők 1 k. 17. Rutt­­kay Gyula 1. 18. Kunitzer pesti kereskedő 1 k. 19. Zahornek szerző 1 k. 20. Jámbor Endre sza­bómester és szerkesztő 1 k. 21. Hornig és War­­k­anek szerkesztők 1 k. 22 Dózsa Dániel szerző 1 k. 23. Marczell János földbirtokos 1 k. 24. Libay Lajos akad. képiró 12 egyptomi szinnyo­­matot. 25. Lasku Károly szerző 1 k. 26. Mátray Gábor múzeumi őr 1 k. 21. A budai cs. k. egye­temi nyomda 12 csomag könyvet. 28. Landerer és Heckenast pesti nyomdász 32 k. 29. Trattner­ Károlyi pesti nyomdász 14 k. 30. Herz János pesti nyomdász 22 k. 31. Emich Gusztáv pesti nyomdász 9 k. 32. Müller Emil pesti nyomdász 8 k. 33. Werfer Károly kassai nyomdász 2 szín­­nyomatot. 34 A debreceni városi nyomda 3 k. 35. Özvegy Szammer Pálné székesfehérvári nyom­dája 5 k. 36 Szilády Károly kecskeméti nyom­dász 34 k. 37. Plessel Lipót váci nyomdász 3 k. 38. Az egri érseki nyomda 24 k. 39. A pápai ref. iskola nyomdája 2 k. 40 Horák esztergomi nyom­dász 26 kötetet­­- ajándékoztak. Kelt Pesten, 1858-ik ápril 1-én. K­u­b­i­n­y­i Á­g­o­s­t­o­n, m­agy. nemz. museum igazgatója. MA ADATIK: Rend­kívüli előadás. Eredeti vígjáték 1 felv. Irta Degré Alajos. Ezt követi: Becsületszó. 4 ) arany pályadijjal jutalmazott eredeti víg­játék 1 felv. Irta Szigeti József.

Next