Hölgyfutár, 1858. január-június (9. évfolyam, 1-146. szám)
1858-04-30 / 98. szám
vője annál szebb, s vigasztalóbb remény lehetett , ki nem csak a gondolat, s érzés — de a tett embere volt, s ezért műveiben és a fogékony szivekben egyképen örök életet él. Hogy az ifjúság tehetsége szerint igazolja Lévai fölhívásainak végpontját : „Bizonynyal sietve jőnének ifjak , öregek, gazdagok, szegények“. — Kazincy- estélyt akartunk azonnal rendezni; azonban mindeddig nincsenek tekintélyek, kik körvonalazzák, s megtestesítsék a megpendített eszmét; s igy a születés előtt hirlapilag megkeresztelt s kihirdetett estély létre nem jöhetett. Egy színész társaság jött azonban hozzánk (Szuper igazgatása alatt, s oly részvéttel fogadtatott, hogy bérleni már az első előadásra sem lehetett. E részvét arra buzdította az ifjúságot, hogy az ajánlkozott erőkkel egy „Szavalati és zeneestélyre“ kért engedélyt, egyszerűn azért, hogy mind e nemesen élvezni vágyó és tudó közönségnek, mind magának a művészet — ezen saját kebelében viruló ágai által — egy pár élvezetes órát szerezzen, s megmutassa hogy szép célok elérésére, magának e városnak is mily szép eszközei vannak. A cél elérve jön. A szavalat, ének és zene a nagy közönséget kielégítette; a tiszta jövedelem is oly célra lesz fordítva, mit bizonyosan csak helyeselni fog. Muck Mari kisasszonyt, s Frank Ignác urat kell először is megemlítenünk, kiket a város dicsérettel nevez magáénak , az ifjúság pedig mindig örömmel lát körében. Az elsőt mint a zongora kegyencét, mely örömmel átengedi röpkedő ujjainak szive titkos hangjait, a leglágyabbtól a legerősebbig, az alig hallhatótól a legmegrázóbbig. A másodikat mint ismert zeneszerzőnket, ki műveinek maga ad mind testet, mind lelket. Teli Villmos nyitányában a „tanítvány“ méltó helyet foglalt tanítónője mellett a zongoránál. Üdvözöljük. A négy kéz mintha csak egy lett volna , oly öszhangzólag játszott. Az „ábrándban“ Rigolettóból, a megkapó helyek igen sikerültek. A „röpdal“ Székelytől szívünkhöz szólt. Frank úr „villám csárdásával“ lépett fel, Loose úr kíséretében, s mondhatjuk hogy a villám tüzes volt, örömre gyújtott mindenkit, s amint elcsattant, egy általános tapsdörgésben végződött, mely mindaddig tartott, míg a villám újra meg nem kezdetett, s egy második tapskitörést nem idézett elő. A szavalatok közül: „Nőtlen ember tűnődése“— Losonczytól, s a „Vándor legény“ Petőfitől, mind az eltalált választás, mind a mozgékony élénk előadás által kedves darabjai lettek a közönségnek. „Álmodtam szépet“ Petőfitől és „Zách Klára“ Aranytól, bár a hang a változó jeleneteket, s érzelmeket csak részben fejezte is ki, dicséretet érdemeltek. A „Harangszó“ magánydal,egyhangúsága mellett is hivatottsággal volt elénekelve, a kardalok pedig a köztetszés mellett csak azt a kívánni valót hagyták fen, hogy „minél több népdal!“ A szünet alatt Cseresznyés K. zenekara „Luciát“, s „Észak csillagát“ oly meglepő ügyességgel játszotta, hogy ha így halad, bizton versenyezhet, a legismertebb nevű zenekarokkal. Azt nem is kell mondanom, hogy a csárdások eljátszásában igen kitűnő. A tiszta jövedelem 124 forint pengő, mit az ifjúsági könyvtár az irodalom emelésére szánt, s mihelyt a főcéllal (hova fordítani akarja) — tisztába jött, áldozatul fog adni. Azokon kívül, kik közreműködni szívesek voltak, köszönetet érdemel Frank úr,hogy a termet — s Szuper úr, hogy a színpadot ingyen átadta. PEST 1858. EMICSI GUSZTÁV Tulajdonos: Nagy Ignác özvegye. KÖNYVNYOMDÁJA, EGYETEM-UTCA, TAKARÉKPÉNZTÁR-ÉPÜLET 2. SZ. 392 Hosszúra nyúlt levelem nem engedi, hogy ez estélylyel összefüggő nézetimet elmondjam. Azzal zárom be tehát rövideden levelemet, hogy Pápa és vidéke legyen a szép és jó iránt mindig ily fogékony , s akkor a szép és jó nem csak gyökeret ver, de egyszersmind gyümölcsöt is terem, barátságos emberekkel megáldott földében. Ja. Külföld. •a B irch-Pfeiffer asszonyság, a szenvedélyes drámairenő ismét egy drámai munkával lépett elő, melynek címe : If fi and, s mely korrajz akarna lenni. A mű három szakaszra van osztva, u. m. Hannover, melyben a darab hőse ifjúi erejének, s szinpadkázi vágyának érzetében, összeütközésbe jön kötelességével. A második szakasz : Mannheim, a harmadik: Berlin. A mű azonban koránsem nyerte a kívánt eredményt, amenyiben a darab végén sokkal több ellennyilatkozat hangzott, mint a mű jósága mellett. A Madridban legközelebb meggyilkolt Verdugo ezredes neje, Gomez d’Avellanda Gertrudis grófnő, Spanyolország egyik legtehetségdúsabb böltönője. Férje halála előtt kevés idővel adták egyik legújabb darabját a madridi „Novedades“ színpadon, mely darab anyira megnyerte a királynő tetszését, hogy egy gyémántos karperecet küldött szerzőjének ajándékul. Néhány nap előtt azt is írták a lapok, hogy Ribera, az ezredes gyilkosa, ugyan e darab előadásakor a színfalak mögött állt, s mindent megtett, hogy a legszebb jeleneteket nevetségesekké tegye. Az ezredes erre anyira dühbe jött hogy Riberával első találkozásakor ezt illetlen viselete miatt keményen megfeddette, mire Ribera stletjét ragadta ki, s keresztül szúrta az ezredest. E hírt azonban azóta több lap valótlannak nyilvánítá. " Dickens Károly a nagy humorista St. Martin Hallban : „Christmas Carol“ című művét felolvasta. A jövedelem a gyermekkóroda javára volt szentelve. „Oly nagy számú hallgatóság gyűlt egybe — írja a Times, — hogy a bejött összeg elég leendett az egyesült királyság minden gyermekét ellátni gyógyszerrel.“ Nemzeti színház. April 29-én : „Katalin.“ Mint vannak tragoediák tragikum nélkül, úgy vannak táncjátékok is tánc nélkül. Katalin is ilyenforma bal let. Látunk benne elég zavaros képletet, ugrándozást, néma ábrázolatot, de annál kevesebb szép táncot. Az elfogyasztott lőpor szagát nem enyhítik valami bájos, kecses táncképletek. Aranyvári Emilia kisasszonynak, csak a „La Saltorella“-ban van alkalma művészetét kellőleg kitüntetni. E könnyűdalak bájos mozgásait, szép alakzatait, szabatos keringéseit jelentéktelen fegyvertáncra, mintakép-csoportozatokra kénytelen vesztegetni. Nálunk egyedül az oly balleték tehetnek hatást, melynek fő részét a magántáncok, vagy pas de deux-k képezik, miután Aranyvári Emilia ezeket mindig igen szépen táncolja. De némajátékok ábrázolására nincs képzett személyzetünk,érdekes kiállításokra meg nincs elég díszítményünk. Hogyan ábrázolja például a komikumhoz szokott Perret, Salvator Rózát, a regényes festészt? Ki hinné el, hogy a bájos Katalin oly mély szerelemre gyúladt iránta? — A libretto ugyan ezt mondja, de a közönség nem hiheti el. — S kit érdekelne a festész avúlt műterme a kontár képekkel, a kopott falazattal, kivált midőn a mintakép-csoportozatok sem igen sikerülnek ? Szóval nálunk a ballet csak úgy bírhat érdekkel, mikor Aranyvári Emíliának széles tere van, hogy magát kitüntethesse, s egyúttal elfeledtessen velünk minden hiányt és a gyönge kiállítást. A „Katalinéban erre nincs tere, azért ne panaszkodjunk, ha a színház nem telt meg. Nyílt posta. és Lajos urnák. Több műlappal nem rendelkezhetünk. Németh János urnák. A zeneműt csak a jövő évnegyedben használhatnék, miután ilyet épen a közelebbi napokban fogunk adni, s egynél többet egy évnegyedben nem közölhetünk. Azt is szívesen vennék, ha ön a használt szöveg helyett valami mást alkalmazna, melyet nekünk egy kis szerénységből mellőznünk kell. Sz. Gerő verseit használni fogjuk. „Virva fakaszt...“ Mi bizony nevettünk rajta. Egyébiránt nem kell csüggedni. Greguss Ákos Petőfi verseit is kinevette, s már most meg ezért őt nevetik. B. Tivadar: Nem közölhető. Az 1858 ki január 1-étől március 31-éig a magyar nemzeti muzeum részére részint ajándékoztatok részint megvétetett: I. Könyvtár. 1. A bécsi cs. k. tudományos akadémia 12 kötetet. 2. A bécsi cs. k. birodalmi földtani intézet 1 k. 3. A Szent István-Társulat 2 k. 4. Az erdélyi gazdasági egylet 1 k. 5. A magyar erdészegylet 1 k. f1. A nagyváradi kath gymnasium igazgatósága 7 k. 7. A magyar nemzeti képcsarnokot alakitó egylet 1 k. 8. A budapesti hangászegyleti zenede 1 k. 9. Nagy István cs. k. úrbéri törvényszéki elnök 1 k. 10. Jan G. a milánói muzeum igazgatója 1 k. k. Sujánszky Euszták az aradi gymnázium igazgatója 1 k. 12. Fáy Ignác földbirtokos 1 k és 3 kéziratot. 13. Farkas Károly bakai lelkész 1 k. 14. G. Vilmos az austriai nemzeti bank pesti fiókintézetének főnöke 8 k. 15. Szalay László m. akadémiai tag 2 k. 16. Nagy József és Láng Adolf szerkesztők 1 k. 17. Ruttkay Gyula 1. 18. Kunitzer pesti kereskedő 1 k. 19. Zahornek szerző 1 k. 20. Jámbor Endre szabómester és szerkesztő 1 k. 21. Hornig és Warkanek szerkesztők 1 k. 22 Dózsa Dániel szerző 1 k. 23. Marczell János földbirtokos 1 k. 24. Libay Lajos akad. képiró 12 egyptomi szinnyomatot. 25. Lasku Károly szerző 1 k. 26. Mátray Gábor múzeumi őr 1 k. 21. A budai cs. k. egyetemi nyomda 12 csomag könyvet. 28. Landerer és Heckenast pesti nyomdász 32 k. 29. Trattner Károlyi pesti nyomdász 14 k. 30. Herz János pesti nyomdász 22 k. 31. Emich Gusztáv pesti nyomdász 9 k. 32. Müller Emil pesti nyomdász 8 k. 33. Werfer Károly kassai nyomdász 2 színnyomatot. 34 A debreceni városi nyomda 3 k. 35. Özvegy Szammer Pálné székesfehérvári nyomdája 5 k. 36 Szilády Károly kecskeméti nyomdász 34 k. 37. Plessel Lipót váci nyomdász 3 k. 38. Az egri érseki nyomda 24 k. 39. A pápai ref. iskola nyomdája 2 k. 40 Horák esztergomi nyomdász 26 kötetet- ajándékoztak. Kelt Pesten, 1858-ik ápril 1-én. Kubinyi Ágoston, magy. nemz. museum igazgatója. MA ADATIK: Rendkívüli előadás. Eredeti vígjáték 1 felv. Irta Degré Alajos. Ezt követi: Becsületszó. 4 ) arany pályadijjal jutalmazott eredeti vígjáték 1 felv. Irta Szigeti József.