Hölgyfutár, 1862. január-június (13. évfolyam, 1-77. szám)
1862-02-06 / 16. szám
Bécsi hírek. ** A császárné számai. A bécsi nép azt tartja, hogy 1, 2, 3, 4, 5, a fejedelem, a többi számok pedig 10-ig a császárné számai, s hogy ezeket ö felségeik minden húzáskor berakják. Minthogy a legutóbbi húzáskor 7, 8, 9 számok jöttek ki, a bécsi lottósok között nagy az öröm, hogy ö felsége ternát nyert. ** A sz. Márk székesegyház nagy hirű mozaikjait közelebb fogják megújitani.Ez arany mozaikok megújítását eddig azért nem lehetett létesítni, mert az arany vegylét készítési módja, mi e mozaikok fő anyaga, titok volt, melyet a 45 ik század végével elhalt felfedezője magával a sírba vitt. Egy kitűnő olasz vegyész azonban e titok nyomába jött, s ígyjelenleg a mozaikok megújítását, eredeti becsük megtartásával, lehet eszközöltetni. ** Egy suszterinas audientián. A bécsi udvari palotában az őrök a napokban egy rongyolt öltözetű cseh fiút találtak, ki sokáig bámult a fejedelem szobáira. A hozzá intézett kérdésekre azt felelte, hogy őfelségével szeretne beszélni. Minthogy épen elfogadó nap volt, ruháit kiporolták, s beeresztették a terembe. Itt a fejedelemnek elbeszélte, hogy Csehországból való, s azért jött Bécsbe, s illetőleg ő Felségéhez, hogy valami alkalmazást találjon. „S mi szeretnél lenni?“ kérdő jókedvűen a fejedelem, „suszter-inas! felelte a fiú. A fejedelemnek a fiú naivsága oly nagyon megtetszett, hogy az udvari konyhába utasíttatá, hol jól járták, s a rendőrségnek egyszersmind megparancsoltató, hogy számára valami cipésznél helyet keressen. ** A gráci lap a Leobenben történt bányaégésről, melyről már távirati sürgönyök után megemlékeztünk, így ír: Jan. 24-ikén éjjel a bánya feletti fabódé ismeretlen okból meggyűlt. A füst a faszéngázzal a bányába nyomult, hol épen 109 munkás volt elfoglalva. Az égő bódét azonnal levonták s hajnali 3 órakor már el volt nyomva a tűz. Ekkor a bányászati hivatalnokok néhány munkás kíséretében, a halál bátor megvetésével a fagázzal teli bányákba nyomultak, társaik megszabadítására. Fáradozásaiknak sikerült reggeli 5 óráig 17 holt tetemet kihozni. Ekkor a bódé megmaradt részei újra füstölögni kezdettek, a gáz ismét a bányákba nyomult, melyeket a hivatalnokoknak rögtön el kellett hagyniok. Midőn az égések utósó nyomai is megsemmisíttettek, a holttetemek felhozása hason bátorsággal ismételtetett, és déli 1 óráig 11 hulla vonszoltatott földszinre. Mint a 25-en kísérleteket tettek, hogy az életre visszatérítsék, —■ de a kísérletek nem arattak semmi eredményt. A holt tetemeket ezután a hivatalszobába szállták, hol a sors áldozataiként vannak kiterítve. A szülök kétségbeesetten keresték gyermekeiket, a nők férjüket, a gyermekek apáikat. Erő- és reményteljes fiatal emberek élettelenül feküdtek ősz apáik mellett. Nem kisebb veszélynek volt a többi 81 munkás kitéve. Egy pajtásuk azonban észrevette a tüzet, ezen át az aknába szállt, tudósítáa őket a szerencsétlenségről, s kik a kijárathoz közelebb voltak, azok megszabadultak; a többi 25 — mint említők — az égés áldozata jön. ** Bécsben a múlt évben 270 egyén múlt ki természetellenes halállal, 29 felakasztotta, 12 agyonlőtte, 7 agyonszúrta, 2 megmérgezte magát. 27 vízbefult, 6 megfojtotta magát, 42 magasról esett le , 23-at kocsi gázolt el, 9 vasúton sérült meg, 9 lúgot ivott. ** Prágában egy boldog vőlegényt kissé keményen emlékeztettek az asszonyok régibb kötelezettségei bevallására. A mint arájával az oltárhoz volt lépendő, hogy a pap áldásában részesüljön, egy nő tört elő a tömegből s arra emlékeztető, miszerint egy régibb viszonyból eredt gyermekei vannak a vőlegénytől. Erre a jelen volt nők szidalmazások 127 közt az imaháztól egész lakásáig üldözték, hol megérkezve, kézzelfoghatólag bebizonyiták, hogy a gyönge nők is képesek megsértett jogukért boszut állani. Külföld. ** Összeütközés. Sandomiere orosz helységben csaknem összeütközésre került a dolog a nép és katonaság közt. Egy francia nyelvmester temetésére nagy tömeg gyűlt össze. A katonai parancsnok a népet szétoszlásra szólította fel Ennek azonban a lelkész ellene mondott, s a katona parancsnokot sértő kifejezésekkel illette, ekkor szerencsére közbejött az érsek, ki a népet szétoszlásra bírta. Eloszlott a nép, de nem hova hanem a temetőbe ment. A parancsnokló őrnagy 800 főnyi csapatával ekkor a temetőt körülkerítette, s az ellenszegülőket kezdé elfogdosni. Erre a vészharang megkondult, s hogy nagyobb összeütközés nem történt, csak a parancsnok belátásának s a főpap méltóságának köszönhetni. A szertartást végző lelkész, a polgármester és több mások elfogattak. ** Visszautasítás. „Opinion Nationale“ jelenti, mikép Torre-del-Greco község tanácsa tiltakozik Bourbon Ferenc adománya ellen, melyet Vezúv kitörése által károsultak javára küldött. A tiltakozás, melyet az egész községtanács és a nemzetőrség aláírt, kijelenti, mikép tőle nem fogadhat el segélyt. ** Párisi hírek. Egy párisi levélből átvesszük a következőket: XVIdik Lajos halálának évi fordulója január 21-kén volt. Egész délelőtt gyászmisék tartottak a chapelle expiatoireban. A d’Anjou st. Honoré utca rendkívülileg igen élénk volt, a fogatok hosszú sora állt a Malesherbes sétatérig. Malesherbes volt — mint köztudomású — XVI. Lajos fővédője, s így e sétatér elnevezése nem épen történetes. A kápolna egyptomi stylben épült, félkört alkot, szűk és rövid, és csak a tetején levő ablakboltozaton át nyeri a világosságot. Az oltáron hat aranyzott gyertatartó között áll a feszület. A jobb oldalon fekete márványtábla van befalazva, melybe arany betűkkel vésetett a király végrendelete ; a szemközt levő hasontáblán lehet Mária Antoinette végrendeletét olvasni. Miért nem emeltek itt e királyi párnak szobrokat ? Mária Antoinette gyönyörű szobra a st. Denis sírboltozatában van eltemetve, ott is csak ritkán lehet látni, az arcvonások oly szépek, oly fájdalmas megindítók, mint a rózsa a holttetem hajfürtéi között. Azon újítások alkalmával, melyek a st. Denis templomban eszközöltettek, a többi között minden emlék, szobor stb. a sírboltból a karzatra helyeztetett. A kápolnával folyosók vannak összefüggésben, melyek az aug. 10-kén elhunyt svájciak emlékére emeltettek; a falakon szintén márványtáblák vannak; ezekre kellett volna az elhunyt svájciak névsorát vésni; de a táblák üresek! A concordia-piacra XVI. Lajos emlékszobrát is kellett volna felállítani, azon hely szomszédságában, hol a guillotin alatt elvérzett. De e hely is — üres! . . . Még egy érdekes hírt. Beauvau hercegnő termeiben jótékonysági vásár tartatott a szegények javára. — Az árusnők a francia aristokratia legfényebb tagjai voltak, s az egész vásár a mondott célra 30,000 frankot jövedelmezett. E vásárkor egy ibolya bokrétának ára egy Napoleonhoz volt, és szívesen megfizették. Demidoff herceg egy pohár keresiért, melyet a szép de Ludre grófnő nyújtott feléje, 1000 frankot adott. ** D i p 1 o in a c i a i lakoma. Palmerston lord ,febr. 5 én, a parlament megnyitását megelőző napon ünnepélyes lakomát ad az alsóház miniszeriális érzelmű képviselőinek. ** Jótékony aláírások. Turinban is nyitottak aláírásokat a lyoni és st.eitiennei gyármunkások fölsegélésére. ** Szerencsés megmentés. „Baron Ozy“ gőzhajó jan. 20-ikán érkezett Londonból Antwerpenbe. Fedélzetén két igen nagy értékű ló volt, melyet ő Felsége számára Londonban vettek s most egy angol jokey kíséretében Bécsbe szállíttattak. E lovak egyike a hires Teddington, a tavalyi Derby-versenydíj nyerője, melyet 1700 fontért (körülbelül 23,000 frt) vettek meg. Amint a hajó az antwerpeni kikötőbe ért, azonnal intézkedéseket tettek, hogy a lovak a szárazföldre szállíttassanak. A híd azonban karfa nélkül volt, s amint a tüzes ló rálépett, érezvén a deszka ingadozását, hátra ugrott, és 25—30 lábnyi magasból a Sebeidébe hullt. Teddington, mely a folyó iszapjáig sülyedt, szerencsére azonban ismét felmerült, ekkor sörényét kapták meg, s fél óráig tartó fáradozás után sikerült a szárazföldre kiúsznia. Külsőleg nem látszott megsértve. ** A távirdák kiterjedése. Kiszámították, hogy 1860-ban az egész földön a telegrafi vonalok 30 ezer német mértföldet tettek, nem számítva a többszörös és tenger alatti vonalokat. E szerint ugyanazon irányban alkalmazva, négyszer kerülnék meg a földet. E vonalok egyes országokban következőleg oszlanak föl: Éjszak amerikai egyesült államok 6670, német osztrák távirati egylet 3260, Franciaország 2160, Nagybritania 2630, Oroszország 1200, britt Keletindia 1100, Olaszország 500, Délamerika 320, Svájc 280, Ausztrália 250, a pyrenei félsziget 150 mf. ** A kitartás győz. Egy szegényebb sorsú nő a porosz királynak akart folyamodványt átnyújtani, a cselédség azonban kiutasítá a palotából, hova ismeretlen uton jött. A nő leült a palota mellé, s várta, míg az éj beköszönt. A király magántermébe vonult, s ekkor nagy póznát fogott, ráköté a folyamodványt és megkocogtatá vele az ablakot. Az őrök természetesen ismét elutasítók, de a király észrevette az ablakkocogást és megparancsolta, hogy kézbesítsék a nő folyamodványát. ** Egyházi szertartás. A nyelvünnepély Rómában az idén nagy közönség előtt tartatott meg a Collegio urbano de Propaganda Fide kápolnájában. A prédikátiók ez alkalommal chaldeai, syriai, armeniai, arabs, persa, kurd, kindustan, török, chinai, kopt, néger, görög, francia, spanyol, portugali, olasz, celta, izlandi, skót, holland, német és svájci szójárásban, dán, angol, illír, albániai, malai, retiai, és seelandi nyelven tartattak. A szónokok mind megemlékeztek a római egyház szenvedéséről s azon tántorithatlan bizalmat fejezék ki, hogy a kereszt, mint mindig, úgy most is győzedelmeskedni fog. E prédikátiókon hazánkfia, Liszt is jelen volt. *'* A finnek is civilizálódnak. A macskazene már finn atyánkfiainál is divatba kezd jönni. Helsingforsban a censoroknak macskazenét rendeztek. ** Orosz hitelbank. Január hó végén az oroszországi nagybirtokosok összegyűltek, tanácskozandók egy hitelbank fölállítása fölött. Oroszországban a múlt év lefolyása alatt 60 millió rubel értékű papírpénzt égettek, az idén pedig a fővasúttársulatnak adott engedmények és segély, újólag szükségessé tevék 30 millió értékű papírpénz kibocsátását. ** Összeütközés. Vekietriben az olasz papok a francia helyőrséggel oly kemény verekedésbe keveredtek, hogy hat szerzetes és néhány katona nehéz sebet kaptak. A papok feszületet, egyházi szereket és a templom padjait használák fegyverül.