Hölgyfutár, 1862. január-június (13. évfolyam, 1-77. szám)

1862-02-06 / 16. szám

Bécsi hírek. ** A császárné sz­á­mai. A bécsi nép azt tartja, hogy 1, 2, 3, 4, 5, a fejedelem, a többi számok pedig 10-ig a császárné szá­mai, s hogy ezeket ö felségeik minden h­úzás­­kor berakják. Minthogy a legutóbbi húzáskor 7, 8, 9 számok jöttek ki, a bécsi lottósok kö­zött nagy az öröm, hogy ö felsége ternát nyert. ** A s­z. M­á­r­k székes­egyház nagy hirű mozaik­jait közelebb fogják megújitani.Ez arany mozaikok megújítását eddig azért nem lehe­tett létesítni, mert az arany vegylét készítési módja, mi e mozaikok fő anyaga, titok volt, melyet a 45 ik század végével elhalt felfede­zője magával a sírba vitt. Egy kitű­nő olasz ve­gyész azonban e titok nyomába jött, s így­­je­lenleg a mozaikok megújítását, eredeti becsük megtartásával, lehet eszközöltetni. ** Egy suszterinas audientián. A bécsi udvari palotában az őrök a napokban egy rongyolt öltözetű cseh fiút találtak, ki so­káig bámult a fejedelem szobáira. A hozzá in­tézett kérdésekre azt felelte, hogy ő­felségé­vel szeretne beszélni. Minthogy épen elfogadó nap volt, ruháit kiporolták, s beeresztették a terembe. Itt a fejedelemnek elbeszélte, hogy Csehországból való, s azért jött Bécsbe, s ille­tőleg ő Felségéhez, hogy valami alkalmazást találjon. „S mi szeretnél lenni?“ kérdő jóked­vűen a fejedelem, „suszter-inas! felelte a fiú. A fejedelemnek a fiú naivsága oly nagyon megtetszett, hogy az udvari konyhába utasít­tatá, hol jól járták, s a rendőrségnek egyszers­mind megparancsoltató, hogy számára valami cipésznél helyet keressen. ** A g­r­á­c­i lap a Leobenben történt bányaégésről, melyről már távirati sürgönyök után megemlékeztünk, így ír: Jan. 24-ikén éjjel a bánya feletti fabódé ismeretlen okból meggyűlt. A füst a faszéngázzal a bányába nyomult, hol épen 109 munkás volt elfoglal­va. Az égő bódét azonnal levonták s hajnali 3 órakor már el volt nyomva a tűz. Ekkor a bányászati hivatalnokok néhány munkás kísé­retében, a halál bátor megvetésével a fagázzal teli bányákba nyomultak, társaik megszaba­dítására. Fáradozásaiknak sikerült reggeli 5 óráig 17 holt tetemet kihozni. Ekkor a bódé megmaradt részei újra füstölögni kezdettek, a gáz ismét a bányákba nyomult, melyeket a hivatalnokoknak rögtön el kellett hagyniok. Midőn az égések utósó nyomai is megsemmi­­síttettek, a holttetemek felhozása hason bátor­sággal ismételtetett, és déli 1 óráig 11 hulla vonszoltatott földszinre. Mint a 25-en kísérle­teket tettek, hogy az életre visszatérítsék, —■ de a kísérletek nem arattak semmi eredményt. A holt tetemeket ezután a hivatalszobába száll­ták, hol a sors áldozataiként vannak ki­terítve. A szülök kétségbeesetten keresték gyermekeiket, a nők férjüket, a gyermekek apáikat. Erő- és reményteljes fiatal emberek élettelenül feküdtek ősz apáik mellett. Nem ki­sebb veszély­nek volt a többi 81 munkás kité­ve. Egy pajtásuk azonban észrevette a tüzet, ezen át az aknába szállt, tudósítá­a őket a sze­rencsétlenségről, s kik a kijárathoz közelebb voltak, azok megszabadultak; a többi 25 — mint említők — az égés áldozata jön. ** Bécsben a múlt évben 270 egyén múlt ki természetellenes halállal, 29 felakasz­totta, 12 agyonlőtte, 7 agyonszúrta, 2 meg­mérgezte magát. 27 vízbefult, 6 megfojtotta magát, 42 magasról esett le , 23-at kocsi gá­zolt el, 9 vasúton sérült meg, 9 lúgot ivott. ** Prágában egy boldog vőlegényt kissé keményen emlékeztettek az asszonyok régibb kötelezettségei bevallására. A mint ará­jával az oltárhoz volt lépendő, hogy a pap ál­dásában részesüljön, egy nő tört elő a tömeg­ből s arra emlékeztető, miszerint egy régibb viszonyból eredt gyermekei vannak a vőle­génytől. Erre a jelen volt nők szidalmazások 127 közt az imaháztól egész lakásáig üldözték, hol megérkezve, kézzelfoghatólag bebizonyiták, hogy a gyönge nők is képesek megsértett jo­gukért boszut állani. Külf­ö­ld. ** Összeütközés. Sandomiere orosz helységben csaknem összeütközésre került a dolog a nép és kato­naság közt. Egy francia nyelvmester temeté­sére nagy tömeg gyűlt össze. A katonai pa­rancsnok a népet szétoszlásra szólította fel Ennek azonban a lelkész ellene mondott, s a katona parancsnokot sértő kifejezésekkel illet­te, ekkor szerencsére közbejött az érsek, ki a népet szétoszlásra bírta. Eloszlott a nép, de nem hova hanem a temetőbe ment. A parancs­nokló őrnagy 800 főnyi csapatával ekkor a temetőt körülkerítette, s az ellenszegülőket kezdé elfogdosni. Erre a vészharang megkon­­dult, s hogy nagyobb összeütközés nem tör­tént, csak a parancsnok belátásának s a fő­pap méltóságának köszönhetni. A szertartást végző lelkész, a polgármester és több mások elfogattak. ** Visszautasítás. „Opinion Nationale“ jelenti, mikép Tor­­re-del-Greco község tanácsa tiltakozik Bour­bon Ferenc adománya ellen, melyet Vezúv ki­törése által károsultak javára küldött. A tilta­kozás, melyet az egész községtanács és a nem­zetőrség aláírt, kijelenti, mikép tőle nem fo­gadhat el segélyt. ** Párisi hírek. Egy párisi levélből átvesszük a követke­zőket: XVIdik Lajos halálának évi fordulója január 21-kén volt. Egész délelőtt gyászmisék tartottak a chapelle expiatoire­ban. A d’Anjou st. Honoré­ utca rendkívülileg igen élénk volt, a fogatok hosszú sora állt a Malesherbes sé­tatérig. Malesherbes volt — mint köztudomá­sú — XVI. Lajos fővédője, s így e sétatér el­nevezése nem épen történetes. A kápolna egyp­­tomi stylben épült, félkört alkot, szűk és rö­vid, és csak a tetején levő ablakboltozaton át nyeri a világosságot. Az oltáron hat aranyzott gyer­tatartó között áll a feszület. A jobb ol­dalon fekete márványtábla van befalazva, melybe arany betűkkel vésetett a király vég­rendelete ; a szemközt levő hasontáblán lehet Mária Antoinette végrendeletét olvasni. Miért nem emeltek itt e királyi párnak szobrokat ? Mária Antoinette gyönyörű szobra a st. Denis sírboltozatában van eltemetve, ott is csak rit­kán lehet látni, az arcvonások oly szépek, oly fájdalmas megindítók, mint a rózsa a holtte­tem hajfürtéi között. Azon újítások alkalmá­val, melyek a st. Denis templomban eszközöl­tettek, a többi között minden emlék, szobor stb. a sírboltból a karzatra helyeztetett. A ká­polnával folyosók vannak összefüggésben, me­lyek az aug. 10-kén elhunyt svájciak emlékére emeltettek; a falakon szintén márványtáblák vannak; ezekre kellett volna az elhunyt sváj­ciak névsorát vésni; de a táblák­­ üresek! A concordia-piacra XVI. Lajos emlékszobrát is kellett volna felállítani, azon hely szom­szédságában, hol a guillotin alatt elvérzett. De e hely is — üres! . . . Még egy érdekes hírt. Beauvau hercegnő termeiben jótékonysá­gi vásár tartatott a szegények javára. — Az árusnők a francia aristokratia legfényebb tag­jai voltak, s az egész vásár a mondott célra 30,000 frankot jövedelmezett. E vásárkor egy ibolya bokrétának ára egy Napoleonh­oz volt, és szívesen megfizették. Demidoff herceg egy pohár keresiért, melyet a szép de Ludre grófnő nyújtott feléje, 1000 frankot adott. ** D i p 1 o in a c i a i lakoma. Palmerston lord ,febr. 5 én, a parlament megnyitását megelőző napon ünnepélyes la­komát ad az alsóház miniszeriális érzelmű­­ képviselőinek. ** Jótékony aláírások. Turinban is nyitottak aláírásokat a lyoni és st.­eitiennei gyármunkások fölsegélésére. ** Szerencsés megmentés. „Baron Ozy“ gőzhajó jan. 20-ikán érke­­zett Londonból Antwerpenbe. Fedélzetén két igen nagy értékű ló volt, melyet ő Felsége számára Londonban vettek s most egy angol jokey kíséretében Bécsbe szállíttattak. E lo­vak egyike a hires Teddington, a tavalyi Der­by-versenydíj nyerője, melyet 1700 fontért (körülbelül 23,000 frt) vettek meg. A­mint a hajó az antwerpeni kikötőbe ért, azonnal in­­tézke­déseket tettek, hogy a lovak a száraz­földre szállíttassanak. A híd azonban karfa nélkül volt, s a­mint a tüzes ló rá­lépett, érez­vén a deszka ingadozását, hátra ugrott, és 25—30 lábnyi magasból a Sebeidébe hullt. Teddington, mely a folyó iszapjáig sü­lyedt, szerencsére azonban ismét felmerült, ekkor sörényét kapták meg, s fél óráig tartó fárado­zás után sikerült a száraz­földre kiúsznia. Külsőleg nem látszott megsértve. ** A t­á­v­i­r­d­á­k kiterjedése. Kiszámították, hogy 1860-ban az egész földön a telegrafi vonalok 30 ezer német mért­földet tettek, nem számítva a többszörös és tenger alatti vonalokat. E szerint ugyanazon irányban alkalmazva, négyszer kerülnék meg a földet. E vonalok egyes országokban követ­kezőleg oszlanak föl: Éjszak amerikai egyesült államok 6670, német osztrák távirati egylet 3260, Franciaország 2160, Nagybritania 2630, Oroszország 1200, britt Keletindia 1100, Olasz­ország 500, Délamerika 320, Svájc 280, Ausz­trália 250, a pyrenei félsziget 150 mf. ** A kitartás győz. Egy szegényebb sorsú nő a porosz király­nak akart folyamodványt átnyújtani, a cseléd­ség azonban kiutasítá a palotából, hova isme­retlen uton jött. A nő leült a palota mellé, s várta, míg az éj beköszönt. A király magán­termébe vonult, s ekkor nagy póznát fogott, ráköté a folyamodványt és megkocogtatá vele az ablakot. Az őrök természetesen ismét eluta­sítók, de a király észrevette az ablakkoco­gást és megparancsolta, hogy kézbesítsék a nő folya­modványát. ** Egyházi szertartás. A nyelvünnepély Rómában az idén nagy közönség előtt tartatott meg a Collegio urbano de Propaganda Fide kápol­nájában. A prédikátiók ez alkalommal chal­­deai, syriai, armeniai, arabs, persa, kurd, k­in­­dustan, török, chinai, kopt, néger, görög, fran­cia, spanyol, portugali, olasz, celta, izlandi, skót, holland, német és svájci szójárásban, dán, angol, illír, albániai, malai, retiai, és see­­landi nyelven tartattak. A szónokok mind meg­emlékeztek a római egyház szenvedéséről s azon tántorithatlan bizalmat fejezék ki, hogy a kereszt, mint mindig, úgy most is győzedel­meskedni fog. E prédikátiókon hazánkfia, Liszt is jelen volt. *'* A finnek is c­i­v­i­l­i­z­á­l­ó­d­n­a­k. A macskazene már finn atyánkfiainál is divatba kezd jönni. Helsingforsban a censo­­roknak macskazenét rendeztek. ** Orosz hitelbank. Január hó végén az oroszországi nagy­birtokosok összegyűltek, tanácskozandók egy hitelbank fölállítása fölött. Oroszországban a múlt év lefolyása alatt 60 millió rubel értékű papírpénzt égettek, az idén pedig a fővasút­­társulatnak adott engedmények és segély, újó­lag szükségessé tevék 30 millió értékű papír­pénz kibocsátását. ** Összeütközés. Vekietriben az olasz papok a francia hely­őrséggel oly kemény verekedésbe keveredtek, hogy hat szerzetes és néhány katona nehéz sebet kaptak. A papok feszületet, egyházi sze­reket és a templom pad­jait használák fegy­verül.

Next