Hon és Külföld, 1841 (1. évfolyam, 1-105. szám)

1841-01-22 / 6. szám

sa szerencsétlen volt, elébb Nápolyi király kis Károly kénszernté a’ thronusról leszállani, majd ennek Forgács Balázs által meggyilkoltatása vi­tán, annyával Erzsébethtel az ellene kiütött partütés lecsendesitésére sietvén, Tótországban a’ megöletett király egy hívének kezébe esett, 's fogságba hurczoltatott, hol szeme láttára an­­yya Erzsébeth megfojtatott. Férje Zsigmond, kit az alatt a’ Magyarok királyoknak megválasz­tanak, kiszabaditá őtét, 's közösen folytatták az uralkodást 1395-ig, mikor Mária meghalt, és a’ királyi hatalom egyedül Zsigmondra szállott.­ Ötven esztendeig uralkodott Zsigmond, i­­dejét sok külső és belső háborúságok czimere­­zik ; okossággal, előrenézéssel ellenkező igazga­tásáért népe idegenségét gyakran tapasztalta, sőt egy versben fogságot is szenvedett. Német császárrá választatása után, a’­mi 14­16-b. történt néha országa dolgai 's érdeke mellőzésével más tartományok bajaiba ereszkedett, név szerént az anyaszentegyházban támadott szakadásért két egyházi gyűlést tartott, előbb Constanzban 1414-el 1418-ig hová több magyar és erdélyi fő­urak elkisérték, valamint későbbre Baselben.­ Sze­rencsétlenül hadakozott Zsigmond Bajazeth tö­rök császárral 1­396-b­­a több keresztyén orszá­gokból, névszerént Francziaországból érke­zett segítséggel nagyra nőtt magyar serget Nikápoly­­nál a’ Törökök megverték és sok vérontás közti szaladásra kénszeritették. A’ következő 1397-d. esztendő nevezetes arról, hogy a’ Törökök ak­kor ütöttek­ bé legelőbb a magyar földre, az addig nem látott vad ellenséget, egyik a Zsig­mond ellen felzendült föemberek közzül, Csák­tornyai Laczkfi István—a’ magyar Herostratus—­­hivta­ bé a’ Dráva és Száva közötti földre, mely nagy pusztítást szenvedett. — Erdélyre nézve egyébaránt Zsigmond ural­kodása több tekintetben, néha gyászoson is, emlékezetes. Az idejében Magyarországon tör­tént, és annak csendességet megzavaró, thro­­nust is megrázó belső versengések ugyan e’ kis hazára nem igen terjedtek­­ ki, de annál súlyo­sabban érezte a’ Törökök hatalmát, kik alatta kezdték azt zaklatni, majd három századon ke­resztül csak nem szakadatlanul dúlták, rongál­ták,­­s gyakran tüzbe lángba borították.. Zsig­mond idejében ötször csaptak­ bé azok ide, leg­előbb 1420-b. őszszel, mikor Csáki Miklós vaj­dát Háczegné­ meggyőzték, Szászvárost elpusz­tították,­­s azon szék minden lakossait rabság­ba hurczolták. A’ következő esztendő tavaszszán a’ Barczaságot dulták­ fel, ’s a’ Szászok ellenük menő sergét, a’ Székelyek megszaladása miatt, keményen megverték. Majd 1452-b.­n­ Zsigmond­­tól elpártolt havasalföldi vajda Mircse társasá­gában újra bécsapván Erdélybe, Brassó vidéke, Kőhalom szék és a’ Szászok földje érezte rab­ló dühösségöket, midőn e’ tájékokról számos lakosokat, mint foglyokat, vittek­ el magokkal, nem külömben 1433-b. és 1455-b. is szenvedett Erdély tölök. A’ fogarasvidéki Oláhok felzen­dülése is 1454-b. kik az egész környéket, ki­vált a’Barczaságot háborgatták , Törökök inger­léséből történt.— Az ország fenyegetett átlapol­ja, és gyakran megújuló ínsége az oltalom esz­közökről gondoskodást megkívánták, ’s mely sürgető volt e’ részben a’ szükség, Csáki Mik­lós vajda ez időtajban költ leveléből tudjuk, mert az erdélyi rendek a’ t­ordai gyűlésen el­végezték, hogy minden harmadik nemes ember, és minden tizedik paraszt hadi szolgálatra men­jen.­­­(Folytatása következik) Az Angol nép erkölcsiség­ét illető státistikai adatok. Nincs fontosabb érdeke a’ státusnak a­ nép erkölcsi és vallásos nevelésénél, ez minden bi­zonnyal az ember földi boldogsága alapja, szük­séges feltétele egy ország virágzásának, jóllé­tének, ’s minden viszontagságok közti erősen állásának.­­• Hol a’ nép nevelésére nincs illő gond fordítva, az elhanyagolva van, ott a' kü­­lömbözö vétkeket és bűnöket, sokszor rémitő alakokban, eláradva látjuk; a’ külömben is nyo­morúsággal és életterheivel küszködő szegények, közsorsuak könnyen alá sülyednek, sok roszsz­­ra vetemednek, mert nincs mi az erkölcsi rom­lottságot gátolja, azt viszsza tartoztassa, csirá­jában megfojtsa. Szóval népoktatás a’ nép er­kölcsének legbiztosabb védője, önállója. Londonban egy statistikai társaság ülésé­ben nem régen olvastak­ fel a’ fennebbi állitás igazságát világos adatokkal bizonyitó jeles érte­kezést. Annak szerzője megmutatta, hogy a’há­rom utolsó esztendőről tett általános számítás szerént, JOOO individuum közzül, kik Angliá­ban és a’ Walesi (olv. welsz) herczegségben el-

Next