Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-09-01 / 70. szám

Tartalom! A’ chinai békekötés. Bagdad. Elegytár. TOLDALÉK MUIAT ÉS JELEMHEZ. 1843. (Második félév.) «O­ K­SZillll. Kolozsvár. Pénteken September 1-én. 1843. A’ chinai békekötés. Loch kapitány az utolsó angol chinai tá­borozásról irt munkájában e’ nevezetes béke­kötés körülményeit irván*le, a’ többek köztt, a’ következő nem éppen érdektelen közleményt bocsátotta az olvasó világ elibe. „Reggelizés után Malcolm őrnagyot, Morrison és Thom urakat szárazra kísértem ama értekeződés vé­gett, melyben elhatározandó volt, hogy a’ chi­­naiak elfogadandják-e feltételeinket vagy nem." Ezen értekezödés egy nagy templomban folyt, mely a’ külső városban (Nankingban) a’ déli kőfal mellett fekszik, közel a’ víz-csa­tornához, hová a’ királyi hajón, még pedig a’ nehéz fatutajokban vágott nyíláson hajókáz­­tunk­ fel , mely tutajokkal a’ chinaiak a’ csatorna béjárását igyekeztek volt elzárni. Né­hány dsunka is kövekkel terhelve keresztül a’ csatornán elsülyesztetett volt, de ezeket a’ vizömlés ereje több darabokra szakasztott, úgy hogy a’ legnagyobb ladik is szabadon felme­hetett. Egy bambusznádból épített gyenge ki­kötőgát mellett, mely szándékosan számunkra volt elkészítve, a’ szárazra kiszállottunk ’s leg­­ottan pórnép nagy tömege vett­ körül ben­nünket , ezek is­­,a’ rettenetes barbarusokat“ látni kívánván. Azonban oly emberekre, kik a’ testerejéhez mérik ’s itélik-m­eg az embert, igen nagy benyomást éppen nem fogtunk ten­ni, mert mi mindnyájan karcsúk és soványok ,s egyébiránt is nyilvános parádéra nem vol­tunk elkészülve. Fejérnémünk tiszta ugyan, de az simnitóvassal vagy mángorlóval hetek óta legkisebb érintésbe nem jött volt, czipőink­­nek mocsárokban nagyon jó hasznát lehetett volna venni, kabátjaink nagyon szerény sza­­básuak és viseltesek voltak, kivévén a’ vitéz titoknak Malcolm őrnagy pompás forma­ruhá­ját, de ez is alsó ruháival szerencsétlensé­günkre nagyon ellenkezett. Ketten, ha nem mind négyen, még nem voltunk 30 évesek, mely életkor a’ dhinai lakos szemei előtt leg­kisebb tiszteletet nem igényelhet. A’ templom tágas udvara kapujánál egy sereg mandarin fogadott­ el bennünket, kik a’ gomboknak minden lehetséges nemeivel, ké­ken kezdve érczgombokig, voltak feldíszítve. Öltözetünkkel roppant nagy ellenkezésben, mandarinok hímezett selyem és musselin ru­hákban suhogtak körülöttünk, oly szép szöve­tekben, melyek megérdemlették volna, hogy legbájolabb hölgyeinket ékesítsék. Tisztelettel teljes hajlongások közti és nagyon kellemetes illedelemmel a’ nagy terembe vezettek bennün­ket, hol Johang tib­bnok és Tsin tatártábor­nok által fogadtattunk­ el. Miután Morrison úr minket rendre bemutatott, egy négy szeg­­letü asztal körül székekre ültünk, olyanokra melyek közzül mindegyiken két Lambert Dani (egy vastagságáról ismeretes angol nagyevő) elférhetett volna. Whang, Malcolmmal szem­­ben­ ült, én Tsin mellett foglaltam helyet és Thom úr velem szemben vala. Morrison úr egy más asztalnál telepedett­ le némely iromá­nyokat egyik nyelvből a’ másikra átteendő. Whang, 37­—38 éves férfi, a’ fiatalabb status emberei közti egyik legjelesebb férfi­nak tartatik ’s magaviselete, mint szintén társal­gása mindjárt teljes miveltségü férfira mutatott. Nem emlékezem hogy saját honomban valakit láttam volna, kinek magaviselete finomabb, miveltebb és elkötelezőbb lett legyen, mint e’ chinainak, a’ mi, honfitársainak idegenek iránti szokott módjától nagyon szembetünőleg különbözött. A’ tábornok jó testalkotása ’s 70

Next