Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)

1843-01-27 / 8. szám

„mely közönségesen nemzeti múzeumnak ne­­veztetik.“—Indítványba hozatik miszerint egy nemzeti muzeum­ és szin­ház állandó megálla­pítása“— „mivel Erdélyben nemzeti muzeum mind eddig nem létez—eltökélettem tehát ma­gamban, hogy ily kívánatos dicső intézeti­ek hová hamarébbi alapítására csekély tehetsé­gem szerint segéd kezeket nyújtsak“—„bátor vagyok a' t. KKnak és RRnek a’ nemzeti mu­zeum gyarapítására felajánlania — nemzeti muzeum alapítását tárgy­azó indítvány—­—1 — en gyarapítására filléremmel hozzájárulni, ’sat 5-or Hogy ezen fejedelemségben mára min­­denik nemzet kebelében léteznek múzeumod, Batthtyáni és Telek­y grófok, Brucken­­t­h a­l­b. bökezüségökböl alapítva Károlyfejér­­vártty M. Vásárhelyit, és M­. Szebenben, me­lyek minden hazafiaknak nyitva állnak ’s a’ tartománybeliek mivelödésének megfelelők. 4- er. Hogy ha a’köz­szükség a’tudományok s szép mesterségek további segedelmezését nyilván kívánná, a’ készpénz szűke, miről a’ rendszeres bizottmány is emlékezik, inkább javasolná a’ már létező múzeumok gyarapítását, mint egy drága ház megvételét, mely a' tudo­mányok segédeszközeinek megszerzésére szánt készpénzt egészen felemészti, és folytonos ra­­vatalokat kiván.. 5- öt. Hogy valamint a’tud­omványos közin­tézetek eddig is találtak jóltévőkre, úgy ezu­tán sem fognak azok hi­ányzani, ’s azért mél­tán lehete reményleni, hogy aláírás útján gyűj­tendő szabad ajánlatok minden kirovást feles­legessé tesznek. S-or. Hogy midőn ő Felsége kormányzói lakot parancsolt vétetni, (noha az egész feje­delemség hasznára látszott intézve lenni) az adózók terheinek tekintetéből ebbe tette a’ semmi tevéhtől nem nyomott nemességnek sza­bad ajánlását a’ terhes kirovásnak ; ezért most is kívánatos lenne, hogy a’ szükséges pénza­lap önkéntes és nem kénszeritett adakozások­ból szereztessék. 7-szer. Hogy t. Rendtársaink, midőn a’ szász nemzet az annyira költséges ’s neki szük­ségtelen országos muzeum alapítását nem ó­­hajthatja, méltán nem vádolhatják, mintha ma­gyar nemzeti muzeum alapítását ellenzené, mert a’ szász nemzet nyilván vallotta, hogy neki a’ magyar nemzeti muzeum annyira kedves le­­end, hogy annak saját kebelében gyűjtendő szabad adakozásokból elősegélésére töreked­ni fog, 8­or. Hogy a* szász nemzet mint népne­velésre szánt apróbb iskolákat, úgy nagyobb tudományos intézeteket—melyeket minden má­sok segedelme nélkül alapított—ápol kebelében, ’s azoknak terjesztésére és gyarapítására na­ponkénti költségekkel küszködik, ’s azért kü­lönben is csekély erejét annyival inkább kí­mélnie kell, mennyivel kevésbé örvendhet ha­sonlókban­­. Rendtartásai segedelmének. Q-er. Hogy a’ szász nemzet majd annyi ki­rályi adót fizetvén, mint minden magyar me­gyék és vidékek, noha jelenleg sokkal többet is fizetnek, inkább ezen terheknek könnyebbi­­tését óhajtaná méltán, mint azoknak a’ muze­um és más még homályban rejtező intézetek költségeivel szaporodását. 10-et. Hogy ha a’ szász nemzet az erdélyi országgyűlésen a’ magyarok és székelyek sza­vazatainak túlnyomó súlyával­­. Rendtartásaink minden szükségeinek fedezésére oly könnyű­­séggel mint most czéloztatik, csupa jegyző­könyvi határozattal —­ ellenkezése mellett is — kénszerítethetik, nagy veszélynek tétetik­ ki, mert lassanként növekedő szegénységben végső ín­ségre kell jutnia. Noha ugyan mint mindjárt kezdetben említet­tük, t. Rendtartásaink a’ szász nemzetet a’ ro­vataitól jelenleg felmentették, de felvévén a’ szász követek ellenzésével azon választmányba, melyre a’ muzeum igazgatása bízatott, szász hazafit is, hogy igy a muzeum nemzeti vagy hazai czímét védelmezni lehessen, egyszersmind kimondották, hogy azon nemzet a’ költségek­­beni részvétre kötelezve volt, ’s ezentúli idők­ben is kötelezve marad , ezen cselekvésben to­vább is kimutatván, minő terek várakozik rá­­jok. A’ szász nemzet valamint t. Rendtársa­­­inak a’ ravatalok meghatározásában általános hatóságát el nem ismeri, úgy meg sem enged­heti, hogy közszükségek szine alatt, azon nem­zet polgárai oly költségek hordozására legye­nek erőltetve, melyek nekik vagy éppen sem­mi vagy felette csekély hasznot adnának- e B- Az országos terem iránt. Alólirt követeki, mig az 1791-ki 10 tör­­vényczikk maga erejében van, hogy Kolozs­várit az országgyűlés számára épület állittas­­sék, abban meg nem egyezhetnek, mivel a’fel­hívott törvény szerint az országgyűléseinek ő Felsége által meghatározandó helyen és idő­ben kelletik tartatni, most pedig tudni nem le­het, váljon az ezentúl tartandó országgyűlések

Next