Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-12-08 / 98. szám
Tartii Sumi Vázolatok Rio de Janeiro-ból. Előfizetési hirdetés. 1843. T O K D A L E K IIN T ÉS JELEKHEZ. s $ - ■ y. (Második félév.) 98-k szám. Kolozsvár. Pénteken december 8-án, 1843. I. Tárolcikk Rio de Janeiro-ból. I. J Rabszolgaiag. A’ rabszolgaság azon rali fene, mely a’ brazíliai népéletét legbelsőbb csirájában megmérgezi, az erköltsiségnek aláás s minden magasbra emelkedést akadályoz. A’ szegény, nyomorult afrikai fekete nép közti uralkodó ínség,yomoruság szemlélése az érzékeny ember keblét, mély fájdalommal tölti el, ’s nem engedi, hogy az ilyen kebel, a’ szép természetet nagyszerű tájékaival, ’s a’ gazdag növény- és állatvilág bámulatos termékeit kedvetlen érzés nélkül szemlélhesse. De saját szemeinkkel kell szerencsétlen fekete bőrű embertársaink ínségét látnunk, hogy annak borzasztó rajzát teljes épségében képzelhessük. A’ szerecsenek Rio de Janeiroban ’s egész Braziliában gyakran nagyon is kegyetlen uraik önkényének egészen kitéve vannak, ’s a’ törvények e’ nyomorult teremtményeket nagyon gyengén, vagy éppen nem oltalmazzák. Azért láthatni ott e’ szerencsétlenek ellen oly konszerítő eszközöket és rendszabályokat forgásban és gyakorlatban tenni, melyeket minden emberi kormány gyalázatára csak embertelenség és vad erőszak gondolhatott ki. Az amerikaiak távoli pogányok megtérítésére missiokat és bibliai társaságokat alapítnak, de jobban tennék ha legelsőbben is saját hónukban kezdenék az emberiség és erkölcsiség útjára téríteni elfajult honfitársaikat. Rabszolgáiknak erkölcsi és testi állapotja javítása, mily széles nagy mezőt nyitna felebaráti szeretetök gyakorolhatásának ! A’ rabszolgák piacra szemlélése Rio de Janeiroban, szerfelett nagy undorodást gerjeszt. Egy hoszszu útszában (Rua de Valengo-ban) csak gém sssssssssss minden ház, rabszolgák lakhelye. A’ nagyobb házakban ilyen lakhelyek . 4—5 nagy és tágas szobából vagy színből állnak, ’s minden szobában 6O— 80 rabszolga, mint eladás végett kitett áru, vásárlókra várakozik. A’ rabszolgák egész öltözete rendszerint egy kék lepel és egy veres sapka , a’ nyomorultak elhitvánkozva ’s utálatos börnyavalyákkal kiütésekkel eltelve, körben földön hevernek, ’s vakaródznak vagy szomszédjaiknak teszik e’ szolgálatot, mely látvány teljességgel nem bír vonzó erővel. A’ rabszolgák többnyire mindég búsak ’s ha néha egy egy mosoly vonul is el ajkaikon, csak hamar viszszaesnek ama mély érzéketlenség állapotjába , mi sajátjává válik a’ szerencsétlennek, kinek keblébe semmi óhajtás, semmi kivánság, semmi remény többé nem férhet. A’ rabárusok mindenképpen igyekeznek emberáruikat felviditni , ’s néha e’ végre nagyon csudálatos eszközöket használnak, rabszolgáikat p. o. korbácscsal erőltetvén jó kedvre ’s tánczra. De e’ bánásmód éppen nem ered talán résztvevő emberi érzésből, mert ezen tulajdont egy rabárusnak is emberiséget levelkezett szivében keresni nem kell . — durva aljas önhaszonlesés sarkalja a’ rabárust, hogy ő is, mint minden kereskedő, maga áruját a’ legajánlóbb színben tüntesse ki, ’s kétséget nem szenved, hogy egy eleven jó kedvű rabszolga sokkal könnyebben ’s hamarább talál vásárlóra, mint a’ busongó, levert képű. A’ nagyobbrészint jól kihízott rabárusok rendszerint lakhelyeik ajtói előtt töltik idejöket, ’s az elmenőket szép és erőteljes rabszolgáik megtekintésére és vásárlásra szólitgatják fel. Az ilyen rabszolga - vásárláskor, a’ rabszolgát vagy rabnőt a’ vásárolni szándékozó minden oldalról megnézegeti, megtapogatja, mint ná-98