Hon és Külföld, 1843 (3. évfolyam, 1-104. szám)
1843-03-21 / 23. szám
TOLDALÉK HILT ÉS JELEIHEZ. 1*43 (Első félév.) 23-k szánt. Kolozsvár. Kedden Martius II.cn. 1943. 1 1 " ■ ' '*'**' - —' ................. cn-' ' " - ' ■ ---.... Tartalom: Japán. II. III. SCSSSS388£££8&SSSSSS338£S£S33S3SSSSS§SS^3£^£S3SSSSSS3SSSSSCSS»33ÍBS3SSS sult vétek a’ nép előtt nincs becsben. Annál nagyobb tiszteletben áll az olyan pap, ki szent elhivatásának megfelel, ’s a’ tudományokat szereti; az ilyen pap’ képe a’ templomban felállittatik ’s halála után mint Isten tiszteltetik. Az alsóbb rendű polgári tisztviselők megkülönböztető jele, egy kard ’s nadrág, mit azoknak is mint szintén a’ más négy osztálynak, viselni szabad. Idetartoznak a’ művészek is. A’ többi osztályoknak a’ nadrág viselés tiltva van. A’ kereskedők osztálya a’ japáni polgári társaságban, bal ítéletek nyomó súlya alatt nyög. A’ kereskedő, kardot, nadrágot nem viselhet. A’ hiúság azonban ott is nagy, a’ japáni nép egy átaljában a’ kardviselést, mint látszik, boldogsága felének tartja, ’s így a’ gazdag kereskedő, kinek boldogságában a’ kard - nem - viselhetés nagy hiány, valamelyik megszorult nagy ur zavart állapotján pénzzel segít,’s ez aztán háládatossága tanúsítására a’ segedelmező kereskedőt cselédjei közzé béfogadja, de csak „tiszteletbelinek“ ’s ezen béfogadásnál fogva a’ kereskedő jogot nyer, hoszszu karddal büszkélkedni, de a’ mi a’ nadrágot illeti, arra semmiképpen szert nem tehet. A’ kézmivesek, mesteremberek köztt sok alsóbb osztályok vannak, különböző foglalatosság szerint; t. i. a’ nemesebb anyagból dolgozók nagyobb tekintetben vannak, mint a’ kevésbé mensebb anyagból dolgozók. A’ legalacsonabb, legmegvetettebb mesterség, a’ tímáré. A’ paraszt, a’ nemesség saját tulajdona. Vannak ugyan birtokos parasztok is, de azok nehéz adó terhe alatt nyögnek. Ezen nyolcz osztályok közzül, ki melyikben születik abban marad. Felsőbb osztályokba csak rendkívüli ritka érdem nyithat utat, de akkor is a’ felsőbb osztály valamelyik tag23 Japán. il. (L. a .»Toldalék“ 10-dik számát.) A’ japáni nép nyolcz osztályra oszlitt u. m. 1 , hűbéres fejedelmek és kormányzók ; 2, nemesek ; 3, papok ; 4, katonák ; 5, polgáritisztviselők ; 6, kereskedők ; 7, kézmivesek; 8, parasztok és napszámosok osztályaira. A’ császár, fejedelmek és kormányzók köztti viszonyokat említettük. (I. a’ Told. 1.-k sz.) A nemesek osztályából választatnak minden országos főhivatalokra a’ tisztviselők , milyenek a’ császári tanácsosok, hadi parancsnokok, a’ császári tartományok és városok kormányzói. Ezen nemesi viszonyok és Európában az előtt lenállott hűbéri rendszer köztt nagy hasonlatosság van. A’ nemesember, az uralkodóktól mert földért tartozik a’ dairinek és koebónak hív maradni, szükség idején meghatározott számú fegyveres néppel a’ koebó segítségére hadba menni. A’ nemesek, nyert földjök egyik részét másoknak szokták adni hűbérbe , ’s ezen nemesek hűbéresei teszik a’ katonák vagy a’ hadakozás; osztályát, mely nagy tekintetben áll ’s sok kiváltságokkal bir,a’ többek köztt, hogy minden katona, a’ fővezértől le a’ közlegényig, két kardot visel oldalán. Ezen osztály, csak háború idején teszen szolgálatot; a’ hoebó is tart fegyveres serget, mely folytonosan szolgál, de rangjára nézve ezen sereg, a’ hűbéres sereg után áll. A’ polgári tisztviselők közzül csak az olyanok viselhetnek két kardot, kik közvetetlen a’ császártól nyerték hivataljokat. A’ papok száma nagy, de fajtalan, kicsapongó tunya életök miatt igen nagy tiszteletben nem tartatnak; nagyobb része tudatlan, így nem csuda, ha a’ tudatlansággal páro