Hon és Külföld, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)

1844-11-26 / 95. szám

1844. 95-k szám» HON ÉS KÜLFÖLD (Második, félév.) Kolozsvár. Kedden november 30*án, 1844. Tartalom­­ A’ joniai szigetek. Corfu. Országgyűlési irományok. A’ joui «i I szigetek. Corf­­u. (Folyt­at­ás*) A’ második ostrom után, 1T1Q-ben Corfu városát egy rettenetes szerencsétlenség érte. Karácson első napján a' régi várerősségnek sziklába vágott nagy lőpor raktárába a’ menny- Ue lecsapott, melyben éppen ak­kor nagyon sok lőpor volt felhalmozva. A’ felvetett szik­laboltozatok rázkódása és ropogása oly retten­tő volt, hogy az az egész várost, mint valami erős földrengés, milyenek e’ szigeten gyakran vannak, megrázta. A’ lakosok mindnyájan azt gondolták, hogy világ vége van. Szinte egyel­ten egy ház sem maradott épségben , a’ szét­­repülő szikladarabok a’ házak fedeleit bever­ték­­ a’ lakosok , kik mindnyájan a’ szent Spi­­ridion templomába csődültek, oly rémülésben voltak, hogy mint tébolyodottak egymásba üt­közve nyargaltak , minden pillanatban a’ szi­getnek és városnak teljes elsülyedését és az utolsó ítélet napját várván. Képzelhetni vala­mennyire e’ rettentő romlást, ha elgondoljuk, hogy egy roppant sziklába vágott boltban , melynek falai talán ötven lábnál is vastagab­bak voltak, több ezer mázsa lőpor volt felhal­mozva , s e roppant sziklatömeg vettetett­­fel.­­A’ kikötőben öt hajót a’ lehulló szikla­darabok elsüly­esztett­ek, a’ többi hajók kisebb nagyobb mértékben mind megrongáltattak, s egy mértföldnyi távolságnál meszszebb egy őr­­házikó d­arabjai találtattak­ meg, a’ mely a’ sziklán a’ raktárajtajánál állott vala, ’s e’ da­raboktól nem távol az őrkatonák elégett cson­ka tagjai hevertek. Oszvesen több ezer ember vesztette­ el e’ borzasztó esemény által életet , ’s még ma is borzadással említik Corfu lakosai e’ rettenetes szerencsétlenséget. E’ raktár most ismét tökéletesen helyre van állítva, ’s azt a’ m­ennykö bécsapása ellen villámhárító (mennykő­­fogó) védi. A’ campoformói békekötés által 1787-ben a’ róniai szigetek és azokkal együtt Corfu is a’ franczia köztársaság hatalma alá estek, de már 1790-ben a’ francziák kénytelenittették Cor­­fut ’s azzal együtt a’ jóniai szigeteket mind az orosz-török ostromló seregnek átengedni. Éhséggel vették­ meg az oroszok Corfu várát. A’ tilsziti béke által a’ róniai szigetek ismét franczia uralkodás alá kerültek, de az ango­­lok azokat csak hamar egymásután a’ franczi­­áktól ismét elfoglalták, az erőhatalom által meg nem vehető Corfut kivéve. A’ lakosok búsultak az oroszok távozásán, kikhez nagyon vonszódtak, mivel ugyanazon egy valláshoz tar­toztak, ellenben a’ zsidók a’ francziákat sze­rették, mivel ezek által a görökökkel és ola­szokkal egyenlő szabadságot nyertek, a’ sze­gény Izrael népe itt, is a’ görögök és olaszok állai az előtt nagyon nyomatott. Napoleon elbukása után az első párizsi békekötés által a’ ronnai szigetek l Nagybritán­­nia oltalma alatt ismét köztársaságnak nyilat­koztattak. Egy jelen volt tanú az átadást a’ következőképpen irja­ re. Az 1813-ik év köze­pe óta az angolok Corfu szigetét kemény os­tromzár alatt tartották, úgy hogy csak na­gyon keveset ’s utoljára éppen semmit sem tudhattunk­ meg a’ szárazföldön történt dolgok­ról , csak midőn néha egy egy albániai vagy egy egy görög szerit tehette az angolok sze­mességét elkerülhetni, csak ilyenkor tudha­­tánk­ meg valamit arról, de azt is csak hiányo­san , mi Európában történik, ’s néha éppen az igazsággal ellenkező híreket, mivel a kor­mányzó, Donzeld­ tábornok, az igazságot a’ lehetőségig titokban tartotta. A’ lipcsei ütkö­zet után, midőn már a’ szövetségesek a’ Raj­nán átmentek vala, még sokáig Berlinben hit­tük lenni a’ francziákat. Csak midőn megki­­sérteték­, hogy a' franczia szolgálatban álló albaniai ezred Olaszországba szállitassék, mely ezred Corfuban feküdt mint őrsereg ’s nagyobb részint szökevényekből állott, kik a’ kegyet­len roniai Ali pasa dühe ’s zsarnoksága elől menekedtek vala meg, csak ekkor nyertünk több világot az európai eseményekre nézve. Az­ albániai sereg, véd rendetlen katonaság.

Next