Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-09-01 / 70. szám
18 45 40-k szám. HOIY ÉS KÜLFÖLD (Második félév.) Kolozsvár. Kedden September 1-en, 1845. Variálom: A’ Magyar orvosok és természetvizsgálók hatodik nagy gyűlése Pécs városában. Elegytár. A’ is magyar orvosok és természetvizsgálók hatodik nagy gyűlése Pécs városában. Ámbár közelebbi számunkban egy rövid közlést tettünk a* magyar orvosok és lenné* szel vizsgálók pécsi gy üléséről, érdekesnek hiszszük a’ „Jelenkor“ után e’ következő terjedelmes tudósitást is arról közleni. Szokatlan mozgalom uralkodott aug. I n Pesten az alsó gőzös állomáson, jelentő egyelőre, hogy lelketlen árúk helyett Árpád gőzös vendégtömeget szállitana a’ szőke Duna tükrére 4 órára megjelent mindenki pontosan; tetszett azonban Árpádnak órával későbben indulnia, ’s alig halad túl Pesten, példás remi és a’ kormány ügyessége miatt öszszeroppant ohsalailag egy malommal, szétzúzván ennek eggyik részét s helyéről kimozdítva diadallal szállá tovább és pályáján nem kevés gyönyörűségére a’ panaszkönyvnek, ’s méltó boszuságára a’ megrémült vendégeknek. Tolnáig mi nevezetes sem történt, itt nyolcz salve ’s ugyanannyi ave üdvözlő a’ szép vendég sereget, közönyös kapitányunk azonban talán hogy 22 ezer (vagy hány) pártot a’ lőporért és gyufáért meggazdálkodjék , feleslegesnek tartá a’ „fogadj Istent“—sőt a’mi több — egy kis zászlót se bigyesztett hajójára Mohácsig, épen úgy, mintha szerbiai vendégeket vontatott volna maga után. Mohácsnál kiszállott a’ tudós sereg, hol az előkészületek zaja által felélesztett néptömeg kiváncsilag vizsgálgatá a’kiszállókat, mindannyiban egyegy félistent tekintve, a derék s gondos városkapitány rövid idő alatt beszállásoztatá vendégeit, kik helyre vergődvén még azon este öszvegyültek a’püspöki kastély mellett fekvő igen csinos sétatéren, hol a helybeli barna hangászok mulattaták zenéjükkel a’ kellemesen szórakozókat. Másnap reggel 7 órakor készen várta már őket a’ mohácsi vérmezőre történendő kirándulásra a’ számos előfogat, 20 és néhány kocsi telvénmeg, először a’ szőlőhegyekre rándultunk, melyek közül Csele patak csergedez, egykoron a’ völgyekben iszapos helyeket, mocsárokat képező, most azonban csekély, de malomhajtásra mégis alkalmazható, mint ezt a’ cselei malom mutatja; a hajdani gyászos mocsárak helyén pedig jelenleg az ős Duna készíte magának uj ágyat, melyet évtizedről évtizedre tovább terjeszt, elelsodorva Mohácsnak is utszáll, ugyannyira, hogy alaposan állíthatni, miszerint az akkori Mohács sokkal beljebb feküdt ’s ezen mostani, az ősiből egy épületet sem mutathat. Dr Herman Jur Baranya megye főorvosa, szives hálára kötelező maga iránt az egész vendégsereget, mert hiven kalauzolva őket, mindenütt, minden érdekes pontot kijegyzett szemeik előtt, előadva értelmesen mindegyiknek hisztériái és hagyományi nevezetességeit; úgy szinte Kis K. kapitány úr is, ki mély avatottsággal bonczolgatá az előadottakat, bővitvén azokat saját nyomos ’s figyelemre igen méltó észrevételeivel. Viszszatértünk innen a’ város szélén keresztül magának a’ vérmezőnek helyszinére, itt — nevezetesen azon helyen, hol a’ csata bévégzettnek tartatik, egy kápolna áll, Király püspök által 1813-ban építtetve, elegendő arra, hogy az ott megfordulókat szomorú hajdanunkra emlékeztesse; de tekintve a’ hely hisztériái nevezetességét ’s a’ roppant események fontosságát , gúnyolódnám, ha oda illő emléknek nevezném; itt felolvasó Kis Károly kapit. ur az általa igen jelesen szerkesztett csata történetét, a’ kezénél lévő csatarajz nyomain kijelölve mindenütt, merre és miként vonultak a’ seregek, hol és miként történt az öszveütközés,nagy szakismerettel mutogatván Szolimán