Hon és Külföld, 1845 (5. évfolyam, 1-104. szám)
1845-03-25 / 24. szám
1845. HON ÉS KÜLFÖLD Kolozsvár. Kedden mártzius 25-én, 1845. Tartalom Bánáti levelek. Az angolok újabb foglalásaik Keletindiában. Elegytár. Bánáti levelek. II. Tisztult bátyám! Megkezdem Írásomat, a’ közelebb félbehagyott tárgy folytatásával, remélve, nem leend önnek mint távolvidéki lakónak, a’ csak nevéről ismeretes Béga csatornáról néhány sornak levélbe igtatása unalmára. — Miután Mária Therésia felséges atyja győzedelmes hadsergei, Bánátot a’ török rabigától felmenték, az elpusztult helység, gróf Merczi Ferencz vidéki kormányzó ’s következői szerencsés vezérlete alatt kezdettl virulni ; áradásaival maga után sok károkat hagyó Bég vize szabályozása, mocsárok kiszárittatása munkába vetetett. — Ezen folyóvíz eredetét veszi Erdélyország hegyeiből, foly Temesvár felé, hogy számtalanoknak gazdag hasznot, áldást vigyen boldogitásukra. Kel szabadalmas társaság — a’ hon más részeivel, és az ausztriai kikötőkkel nagy kereskedést űz. — Az 1703- ban elkészült Bég vizének egyenes csatornája, bővebb táplálékot vehet és részén a Temesből, s csendes partjai köztt 33 1/2 mértföldön hömpölyög keresztül. Hogy megelőzzem ennek mikénti használásáról teendő kérdését , figyelmetessé teszem az iránt: a’ fubrika városon fellül, * kövek, fák ’s hasonlók szállítására , azon alól, kereskedésre használtunk. A’ József városnál (ez a’ 2-ik kül város) a’ terhes és más kereskedő hajók kikötő helye s a’ csatornához közel két felől nagy raktári épület van. Torontál vármegyén keresztül ’s Tittelnél a’ Tiszába, onnan az öreg Dunába utaznak terhes hajói. A’ hajók a’ csatorna egyik felén fontolva haladással alá (Első félév.) 24-k száma mennek, a’ másikon felvonalnak. Torontál negyedrészét mocsárok borítják, mely 50 ezer embernek gazdag életet adhatna, ’s még is bő terméseiből két millió véka gabonánál többet kivisznek évenként. A’ 200 évig dühöngött török miatt, a’ vidéket a’ vizek szabadon elöntötték, lakói elpusztultak. A’ népetlen helységeket, magyar, német, franczia gyarmatok foglalták el ’s ma ezek a’ legvirágzóbb és leggazdagabb faluk egész országban. Röviden a’ Bánátról és szélbeli katona lakóiról is írok. A’ Temesi Bánátnak hajdani kiterjedése 442 négyszegű mértföldre tétetett; Erdély, Oláhország, Duna, Tisza, Maros határozták. 1716-an a’ töröktől viszszavétetvén, katonai igazgatás alatt maradott és 12 kerületekre osztatott fel. 1551-ben Servia és Oláhország felőli helyek katonai kormány alatt hagyattak, a’ többiek Mária Theresiától a’ magyar koronának viszszaadattak ’s jóváhagyásából gróf Zichy és gr. Niczki eszközlésük által 1779- ben 3. u. m. Temes, Torontál és Krassó vármegyékre osztatott. A’ már többször emlitett visszavételkor a’ faluk hamuvá téve, a’ városok romba döntve valának, — ez áldott vidéknek lakói kiösettek, elvándoroltak ’s csak kevés számra apadtak. Gróf Merczi Ferencz kormányzó lakosokat telepitett, faluk, városok emelkedtek, gazdaságban gyarapodtak; de 1738-ban Ausztria és a’ török udvar közti kiütött háborúval , a’ becsapott ellenség mindenfelé hamuvá tette a’ szorgalom gyümölcseit, hanem az 1739-ben békövetkezett béke által ismét kezdének épülni. Német, oláh, franczia, rácz, bolgár gyarmatok, telepíttettek, új faluk városok jöttek létre. A’ tartomány bátorságositására az ellenségnek béütése akadályozására, a’ Duna mellé katonaság rendeltetett. Innen van eredete a’ bánáti határőrseregnek, mely így nevezik a temesvári Latora-erősség ügyes külvárossal, mely hasznos nevét, a’ selyem posztó-gyáraitól vette. Ezenkívül kereskedttsége, mesteremberei, jó tisztelő malmai, mulató helyei említésre méltóit._