Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-10-28 / 86. szám
HŐSI A KÜLFÖLD 1847. (Második félév.) §^adik SZUl« Kolozsvár. Csütörtök October 20-kan 1847, fartalom: Arábia. A’ boszorkányperek eredete. Elegytár. Arabia. Iv. Mehetned Ali uralkodása ’s következményei. Végzet.II A’ nyogoti arabsok főképp a’ béni kardok mindenkor jó egyetértésben éltek a’ serifekkel, mivel mindenik fél egyenlő érdekkel viseltetett a’ zarándok karavánok iránt. Hanem a’ zarándok karavánok száma ’s gazdagsága évről évre apad ’s azzal együtt a’ szent városok ’s nagy serif, valamint a’népek jövedelme is. Mig azonban nyűgöt tekintete sülted, középben a’ tulajdonképp! Nedsdben a’ vahabismusnak egy új csomója bonyolódik. Mindjárt a’ Mehemed Ali szerencsétlen syriai táborozása után egy csapat arabs jelenék meg Kairó ’s a’ Verestenger közti ’s ott több évig barangolt alá ’s fel. Faj- val egyszerre eltűnők ’s ezen arabsokkal a’ pusztába sietett. Legkisebb kétséget sem szenved, hogy az jól kiszámitott terv volt ’s Fajsal viszont úgy állandóló, mint vahabita főnök. Azon esetben erejét gyanithatólag nyugotra intexendi elsőbben; Assirral újra szövetségre lépik ’s akkor viszont a’ jelen század elején volt viszonyok újulandnak meg. A’ nedsdi vahabiták meghóditandják a’ nyugoti arabsokat, hatalmuk alá vetik a’ zarándok karavánokat ’s Ait mint assiri seik, Abu Nokta példája szerint, a’ Jemen elleni táborozást viszont elkezdendi. Fresznel, ki Arábia ügyei leírásában éppen nem megvetendő kútfő, azt írja már az 1838-dik év januariusában, tehát éppen azon időben, midőn az egyiptomi sereg még Arábiában volt ’s midőn Khursid basa éppen Nedid ellen indult, hogy ő a’ vahabiták birodalma viszont felállásán egy cseppet sem bámul ’s hogy a’ Mehemed Ali számtalan táborozásai a’ politikai zűrzavart hihetetlen nagyra nevelték. Az arabsok igen jól tudják a’ török hatalomnak Bagdadban és syriábani megbukását, jól tudják azt is, hogy most Arábiában egy török basa sem képpes legkisebb béfolyást is gyakorolni. Mehemed Ali 1810-től 1810-ig, 30 év alatt Egyiptomnak minden kincsét, erejét ’s egész hatalmát Arábia meghódítására fordítja ’s ha az angolok közbe ne vessék magukat, tervei bizonyos pontig talán sikerültek volna is; de Anglia parancsára kéntelenitteték Jemenből kitakarodni, Barajn szigetét elhagyni, Baszszora ’s Máskát elelleni terveiről lemondani ’s igy többi nem nagy fontosságú hódításainak többé semmi czélja ’s tartóssága nem volt. A’ szent városokat is ki kelle bocsátania, mik a’ mozlemek előtt őt még nagy tekintetben tarthatták volna. Az arábiai háború Egyiptom segédforrásait a’ syriai ’s peloponnésusi háborúknál jobban megemésztette’s most ez ország ínség ’s nyomor örvényében fetreng, úgy, hogy egy török basa sem képpes többre, legyen az Mehemed Ali vagy Ibrahim bár, Arábiába elegendő serget vinni. A’ török hatalomnak tehát Arábiában tettleg vége van, bárba Dsiddában még török basa van ’s egész nemzet a’ hoszszas háború által erőszakos mozgásba hozatott. A’ syriai puszta, arabs népektől hemzseg, kik ellen a’ naponként gyengülő törökök magukat nem védhetik ’s Jeruzsálemet is megtámadandják. Mikor fog egy nagyobb kitörés békövetkezni, átalán fogva nem lehet megmondani, de annyi bizonyos, hogy a’szomszéd tartományokban, Mesopotámiában, Syriában ’s Egyiptomban a’ török hatalmat hasonlíthatatlanul gyengébbnek találandja, mint az előbbeni. Valamint a’ vahabiták hatalmának felemelkedése, úgy a Mehemed Ali táborozásai következésében is nagyobb tömegek képződének ,’s az egymás közti tusakodó apróbb népeket inkább egyesiték. Ha tehát a nagyobb háborúk pillanatig több vérbe kerültek is, az egészben kevesebb vér ömlött mint annakelőtte. A’ vahabiták uralkodása egy főnök alávetés fogalmát terjeszti el ,s bárha ez alárendelés egy csalogató hűbéri szövetségben álla is, Mehemed Alinak főképp az assír népek elleni háborúi még is azt tanúsítják, hogy ezen szerkezet már meglehetős gyökeret vert é s hatását annál kevésbé hibázhatta el, minthogy az egyiptomi seregtők nem kevésszámú kivándorlók, egy jobb hadi rendezetnek bárha csekély, de az arabsok tere .