Hon és Külföld, 1847 (7. évfolyam, 1-104. szám)
1847-07-15 / 56. szám
HON ÉS KÜLFÖLD 1S4T. (Második félév.) 56-dik Szám. Kolozsvár. Csütörtök Julius 15-kén 1S 4T. Tartalom! Somlyai Bátori István. Elegytár. Sontlyai Bátori István. (Folytatás A’ gyűlés eloszlása után tüstént ha Bátori Mileczkinek : készüljön a’ háború újabb folytatásához, de Mileczki fővezérségét letéve, tehát maga Bátori látott serényen az újabb készületek után. Azonban Niscerda vára is kezébe került. A’ lengyel nemesség csak lovat szolgálván, a’ gyalogság addig mind puha városiakból álla. Bátori e’ hitány pótlására a’ falusiak közzltt minden 20-dikat katonának irata. Vilnában ágyukat öntetett, hogy Ivánt függőben tartsa, a tábort Via folyója mellé Csazniczhoz parancsoló gyűlni, honnan Wielkoluki és Smolensk felé is át vitt 's még senki sem tudá ő merre szándékozik. Másfelől Rudolftól magyarországi birtokát Szatmári viszszakövetelé , mely helyett egyezkedés útján Rudolf Nagybányát adta. Azon közben Oskrik Gergely lengyel nemes, Ivánnal levelezni kezdett ’s néki azt igéré : Bátorít meggyilkolja. Árulása kitudatván, azzal mentette magát: csak Iván czárt akarta megcsalnis tőle sok pénzt csikarni, de gyilkoló szándéka nem volt. Oskik itéletesen kivégeztetett. Vilnábani léte alatt érkezék oda az erdélyi magyar sereg ’s az ő követe Ukhánszki a’ pápától egy szentelt karddal. Iván is több ízben küldé oda követeit, hogy Vilnából ne mozdulna, mig békealkudozásra küldendő követjei oda nem érkeznek, de Bátori látván, hogy Iván csak időt akar nyerni, azt felelég ő nemcsak Vilnában, hanem akár hols akármi körülmények köztt is illő feltételek alatt kész megbékélni. A temesvári basa is küldött hozzá, de csak intézetét kikémlelni. Vilnából 1580-ban julius elején indult el a Csaznicz alatti tíz ezer gyalogból ’s tizennyólcz ezer lovasból álló táborhoz. ’S bárha némelyek megint Pleskow, mások Smolensk felé menni tanácsiák, ő Wielkoluki vára ellen nyomula és útjában Zamoskit Bornemisza Jánossal és Lázár Istvánnal Wielicz ellen küldé, kik azt megvették. Radziwil Miklós augustus 15-kén Uschatát foglalá el, hová Bátori is utána megérkezett. Wielkoluki alá a’ tábor augustus 26-kán érkezett ’s a’ lakosok Bátori menetelét hallván, a’ várost harmincz templomával együtt felgyujtották ’s a’ várba zárkóztak. A’ magyarok a’ várnak tüzet vetőnek ’s a’ lengyelek gyarapiták azt. A’ tűz September 5-kén a’ lőporos épületig harapozván, Iván követei szeme láttára fellobbant ’s a vár és őrsereg nagy részét légbe hajtá, Bátori katonáiban is nem kevés kárt okoza. Másfelől Borbély Györgyöt és Király Albertet Turopiecz ellen rendelő, kik az őrsérget megszalasztották, 5 százat levágtak, nagy részét elfogták. Bornemisza János Newel várát, Radziwil Miklós Jezuriczát,Zamoski pedig Sawoboziát verék meg. Az utolsó megvételére Bátori Newelból Zamoski segítségére Király István vezérlete alatt 900 lengyel lovast ’s ezer magyar gyalogot küldött ; maga pedig Vilnába viszszaindult a’ RBel a’ jövő évről táborozásról tanácskozni. Vilnából Grodnóba utazott, honnan a’brandenburgi, pruszsziai és saxoniai herczegekhez, hogy azzal bántoki bizalmát nyilvánitsa, részint hogy a’ lengyeleket honukérti önkéntes áldozatra buzdítsa, pénzt kölcsönöző követeket küldött. Riga követeit is ott fogadá el, kik városukat feltételezve oltalmába ajánlók; de a’ varsói gyűlésre sietvén, az úton Drohiczinban egyezének meg ’s a’ rigaiak kikötőjük jövedelme kétharmad részét Bátorinak engedők. A’ rigaiak felesketésére Bátori Solikow Demetert küldé el. A’ Varsóba gyűlt RKet arra kéré: ne szünjenek meg ily szerencsés kezdet után a’ háború folytatásától, legalább mig Lithvániát el nem foglalják, mivel reményű, hogy most az Orosz birodalmat is egészen felforgathatják. Jelenté azt is, mily bajos néki évenként az újabb adó meghatározásáért a’ gyűlésre haza menni, a’ táborozást félbeszakasztani ’s az ellenségnek pihenésre, maga rendbeszedésére időt engedni, ’s kéré : legalább pár évre határozzanak adót. A’ BR erre oly feltételek alatt állának, hogy ha két év előtt a’ béke megkészül, az adószedés is tüstént megszűnjék. Iván követei azon 56