Honismeret, 1979 (7. évfolyam)

HONISMERETI OLVASÓKÖNYV - Vörösmarty Géza: Az Academia Istropolitana

36 HONISMERETI OLVASÓKÖNYV Az Academia Istropolitana A pozsonyi óváros központjának, a Jirásek (azelőtt Ventur) utca 3-as számú háza régen a prépostság és a királyi kúria épülete volt. Az eredetileg későgót stílusú épület magán viseli a korai reneszánsz jegyeit. A XV. században pénzverde működött itt, s innen ered az Altes Münzhaus — Régi Pénzverőház — elnevezés. A pénzverés jogát Zsigmond király adta Pozsony városának, ugyancsak tőle kapta a város ma is haszná­latban levő címerét. Az idők folyamán az épület többször cserélt gazdát. Többek kö­zött ebben az épületben működött a Mátyás király által alapított humanista egyetem, az Academia Istropolitana. Épületének felkutatása sok téves találgatásra adott alkalmat. A kérdést azután Ri­mely Károly­ döntötte el végérvényesen. A pozsonyi prépost és a káptalan 1544. és 1546. évi periratai alapján kimutatta, hogy az Academia Istropolitana a Szt. Mártonról elnevezett koronázó székesegyháztól keletre eső, homlokzatával a Ventur utcára néző, a Régi Pénzverőház néven ismert épületben volt. A Gmaitel örökösöktől az épület fele háramlás útján a király tulajdonába került — ezt Mátyás király az egyetem cél­jaira adományozta —, az épület másik felét hatszáz arany forint saját pénzen az esz­tergomi hercegprímás vásárolta meg az egyetem számára. Az érsek tanácsára a szom­szédos, a pozsonyi prépostság tulajdonában levő telek egy részét szintén az egyetem­nek adományozta a király. Az egyetemet hivatalosan 1467. július 20-án nyitották meg ünnepélyes keretek között. Tanulmányi szervezet tekintetében ez volt Magyarországon időrendben — a második teljes egyetem. Az egyetemeket a XIII. század második fele óta Studium generalenak nevezték, ahol a Studium nemcsak a tanulást, de a tanítást is jelentette; a generale kifejezés pe­dig az egyetem teljességén, egyetemességén kívül azt is mutatta, hogy az előadások nyilvánosak és bármelyik országból látogathatják. Mátyás király az Olaszország felől érkező humanista szellem hatására célul tűzte ki, hogy uralkodásának emlékét az utókor számára valamilyen módon megörökítse. Ilyen törekvései nyomán keletkezett a pozsonyi egyetem is. De ettől eltekintve is ér­deklődött a hazai közművelődés és a közoktatásügy iránt, s felismerte az egyetem lé­tesítésének a szükségességét. Mindjárt trónralépése után, amint megerősítette hatal­mát, megtette a szükséges lépéseket az egyetem alapítása érdekében. Udvara legkivá­lóbb humanistáival, Vitéz János tudós esztergomi érsekkel és Csermiczei János,­ más néven Janus Pannonius tudós költővel együtt munkához látott. A kor előírásai szerint egy új egyetem alapítása és működése csak abban az eset­ben volt érvényes, ha azt valamelyik felsőbb hatalom engedélyezte. Mátyás uralkodói hatalmánál fogva kiadhatott volna alapítólevelet az új egyetem számára, csakhogy ez csupán az ország határain belül lett volna érvényes. Mátyás pedig nem korlátolt jogú, hanem teljes hatáskörű egyetemet kívánt alapítani. Azt akarta, hogy egyeteme a vég­zett hallgatóknak az összes több külföldi egyetemre is teljes joggal megadhassa a ta­nításra való jogosítványt. Ezért volt szükséges, hogy nála is magasabb rangú hatalmas-­ ­ Rimely Károly (1825—1904) besztercebányai püspök, egyházi író. Számos tudományos cikk, ér­tekezés, szentbeszéd írója. Ő volt Rudolf trónörökös, Gizella és Klotild hercegnők magyar­tanára.­­ A spanyolországi Sevillában levő Colimbina Könyvtárban Csapody Csaba kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárának nyugalomba vonult vezetője két, eddig ismeretlen Janus kódexet talált a közelmúltban. Az I. kódexben Janus Pannonius epikus és legutolsó művei van­nak összegyűjtve. A II. kódex tíz elégiát, százharminc epigrammát és száz Janus Pannonius fogalmazta, többségében Mátyás király nevében írt levelet tartalmaz. Ennek az utóbbinak van a legnagyobb jelentősége. (Ld.: Magyar Nemzet, 1977. I. 5.)

Next