Honismeret, 1984 (12. évfolyam)

HAGYOMÁNY - Dr. Bartók Albert: Bulyovszky Gyula

A nemzeti katasztrófa után Bulyovszkyra is a bujdosás várt, melyet megosztott vele ifjú felesége.1 ' Nem tudjuk hol volt rejtekhelye, források sem emiitik, hogy az osztrák önkényura­lom, az 1848-as márciusi szerepléséért, megtorló intézkedést foganatosított volna vele szemben. Bár arról tudunk, hogy később 1854-ben politikai múltja és megbízhatatlansága miatt nem kap lapalapítási engedélyt. Világos után sokat utazott külföldön, főleg Németországban, 1852-ben Londonban is járt, talán éppen ez mentette meg a felelősségre vonástól. Bulyovszky rendkívül népszerű ember volt Budapesten. A kortársak finom modorú, elegáns megjelenésű férfinak írták le, akit nagy műveltsége miatt, mindenütt szívesen láttak. Az 1860-as években a Császárfürdöben rendezett bálokban - ahol a rendezők a fiatal írók voltak vezető szerepet játszott." Meg kell emlékezni még közéleti szerepléséről, amelyet különösen a színészet felkarolása ügyében fejtett ki. A színészegyesület központi tanácsosa volt és ebben a minőségében különösen a vidéki elhagyatott színészet rendezésével foglalkozott. A színészek nyugdíjintézetének gondolata tőle származik. A magyar színészegyesületnek élete végéig vá­lasztmányi tagja volt.'1 II. Bulyovszky 1848-ban a „márciusi ifjúság" vezetői között, a legnagyobbak mellett tevé­kenykedik. A mellékelten bemutatott csoportkép 9 vezető személyiséget ábrázol és ennek tanúsága szerint a többiek mellett ott találjuk Bulyovszky Gyulát is. Gracza György a szabad­ságharcról írott munkájában többször is megemlékezik Bulyovszkyról, aki tagja volt annak a szűkebb, öttagú bizottságnak is, amely az alkotmányos reformokra vonatkozó elképzeléseket foglalta 12 pontba és amely Mit kíván a magyar nemzet? cimen vált közismertté. Ott találjuk március 14-én az Ellenzéki kör nagytermében megtartott népgyűlésen is, amely a 12 pontot nagy lelkesedéssel elfogadta. Március 15-én ő is ott volt a fiatalok lelkes csoportjában, amely a Landerer és Heckenast nyomdában követelte a 12 pont cenzúra nélküli kinyomtatását. Ké­sőbb Bulyovszky Gyula a közcsendi bizottmányban is szerepet kapott."1 Az elmondottakból megállapítható, hogy Bulyovszky az 1848-as forradalom szervezésében, a legnagyobbak mellett bábáskodott és a „márciusi ifjúság" vezetői közé tartozott. Nevét min­dig a legnagyobbakkal találjuk egy sorban. III. Bulyovszky már fiatal korában eljegyezte magát az irodalommal, a lapok fiatal korában is közölték írásait, 1843-ban a Regélő Pesti Divatlap 29. számában megjelent Költői halhatat­lanság című és ugyanezen lap 32. számában pedig Búcsú cimü, 11 versszakos költeménye," A Honderű ugyancsak 1843-ban közölte verses epigrammáit (Luizhoz, Egy magát festő szép­hez, Egy hazug költöhöz) és verses csipeteket (Őszinte vallomás, Megfejtés, Honleány.).'" Az Életképek-ben főleg színházi levelei jelentek meg 1847-ben Nemzeti Színház cimen." A győri Hazánk 1847-ben sírverseket (Hetényi Josepha sírjára és K. J. koszorújába) közölt töle." 1848-ban a Nemzeti Újságnál színibíráló, ugyanekkor munkatársa volt Kossuth Hírlapjának is. Elsősorban hírlapíró volt, aki korának szinte valamennyi újságjába és folyóiratába helye­zett el cikkeket. A Bach-korszakban a Magyar Hírlap sajtóterméknél vállalt alkalmaztatást, amely az abszolút kormány hivatalos szócsöve volt és amely alá volt rendelve a Helytartó­tanácsnak.1 ' E lapban legkorábban 1851. márciusi számban találjuk meg Heti szemle a fővárosi farsang körül cimü Írását."' Itt kezdte tárcaírói munkásságát. Versei, elbeszélései, tárcái, színházi és képzőművészeti kritikái, a társaséletről szóló hír­adásai a már említetteken kívül a következő lapokban jelentek meg: Pesti Röpívek (1850), Budapesti Hírlap (1853 60), Divatcsarnok (1854), Pesti Napló (1855 és 1857), Délibáb (1855 57), Religio, Családi Lapok (1855), Szépirodalmi Közlöny (1857), Magyar Néplap (1857), Aradi Lapok (1858 59), Koszorú (1863), Ország Tükre (1863), Fővárosi Lapok (1870, 1876, "Pesti Napló 1883. ápr. 24-1 112. szám. 'Sötér István: A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Bp., 1965. IV. kötet 26. és 31. old. "Egyetértés 1883. április 18-i szám 4. old. 'Pesti Napló 1883. 106. száma 2. oldala és Pesti Napló idézett száma. '"Gracza György: Az 1848 49-es magyar szabadságharc története Budapest, 1894. I. kötet 17., 24—26., 35—36., 45., 67. old. "Regélő Pesti Divatlap, kiadja és szerkeszti: Garay János, 1843. okt. 8-i 29. szám 909 910 oldala és 1843. okt. 19-i 32. szám 1008 -1009. old. '•'Honderű. Szépirodalmi és divatlap, szerkeszti Petrichevich Horváth Lázár, Buda, 1843. Első év első fele 471 472. és 830. old. "Életképek, felelős szerkesztők: Petöíi és Jókai, Pest, 1847. 60 62. és 156 159. old. "Hazánk. Kereskedelmi és szépirodalmi lap. Kiadja: Noisser Richárd, szerkeszti: Ko­vács Pál. Győrött, 1847. első félév, 37. szám címoldala és 118 119. old. ' 'Szilágyi Sándor: A magyar nemzet története Budapest, 1898. 10. kötet 471 472. old. "'Budapest történetének bibliográfiája VII. kötet 22. és köv. oldalak, 10.093 sorszám. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék