Honismeret, 1996 (24. évfolyam)
A MAGYAR ISKOLA EZER ÉVE - Pásztor Emil: Karacs Teréz a szülői házban
" EZERÉVES A MAGYAR ISKOLA " / Karacs Teréz a szülői házban« Ki volt Karacs Teréz? Röviden szólva: pedagógus és írónő, aki a XIX. század első és utolsó évtizede között élt (1808-1892). Abban a korban, amikor Magyarországon a nagyobb lányok művelődésével még keveset törődtek, 1846-ban Miskolcon - 150 évvel ezelőtt - ő valósította meg hazánk legismertebb magyar nyelvű és szellemű, nyilvános nőnevelő intézetét, ahol már nemcsak a gazdag, hanem a szegényebb szülők 12-16 éves gyermekei is tanulhattak. Karacs Teréz nagy hatású elméleti és gyakorlati pedagógus volt, emellett országosan ismert írónő a maga korában. Rendkívül színes egyéniség, aki nélkül szegényebb lett volna a múlt századi magyar művelődés. Mint mélyen érző, gazdag lelkületű, példás életű ember és polgár is megérdemli az utókor figyelmét. Nevével és munkásságának rövidebb vagy hosszabb ismertetésével 1895-től. A Pallas nagy lexikona megjelenésétől máig számos lexikonban, sok-sok irodalom- és neveléstörténeti könyvben, folyóiratban és bibliográfiában találkozunk, de önálló könyv csak most jelenik meg az életéről. Polgár ősök és utódaik Édesapja, Karacs Ferenc 1770-ben tehetős földművelők gyermekeként született Püspökladányban (ahol jelenleg a gimnázium és a múzeum viseli a nevét). A debreceni református kollégiumban Csokonai Vitéz Mihálynak és Márton Józsefnek (a későbbi nyelvtan- és szótárírónak) volt a diáktársa. Ottani tanulmányai után három évig Margittán falusi tanító, majd pesti és bécsi tanulmányokután mérnök és rézmetsző művész lett. Karacsot mint művészt Münchenbe is hívták, hogy ott telepedjék le. Itthon ismerősei így szóltak hozzá: Miért temeti el a tehetségét Magyarországon, hol a művészetnek még nincs virágzó földje, hol a művészt sem becsülni, sem fizetni nem tudják? Ő így felelt: - Ha minden magyar művész külföldön virágoztatja tehetségét, akkor a magyar művészet sohasem virul fel, akkor a művész csak saját sorsán javít, s nem mozdítja elő nemzete csinosodását. Az ifjú művész Pesten telepedett le, s itt készítette - részben véséssel - a tudományok terjesztéséhez oly nélkülözhetetlen híres térképeit. 1802-ben vette feleségül Takács Évát (1779-1845), aki a tudós Takács Ádám gyóri református lelkész árvája volt. Karacs a pesti Ősz utcában (a Józsefváros mai Szentkirályi utcájában) hamarosan egy kisebb egyemeletes házat építtetett, amelynek tervét ő maga készítette. Kulcsár István író volt itt a telekszomszédjuk. Akkoriban itt volt a város vége. Az egyszerű, de elég kényelmes családi házhoz fákkal árnyalt, kellemes, gyöpös udvar és szép gyümölcsöskert tartozott. Az emeleti erkélyről gyönyörű kilátás nyílt a budai hegyekre, kelet felé pedig az ablakból Rákos síkjára lehetett látni. A környéknek azóta emelt magas épületei akkor még nem zárták el a kilátást e két irányban. Az akkor még nagyrészt német ajkú Pest nem tartozott Európa milliós városai közé. 1819-ben Fényes Elek Magyarország geographiai szótára Részletek az Egy nagy magyar pedagógus: Karacs Teréz című, a miskolci Felső-Magyarország Kiadónál megjelent életrajzi kismonográfiából.