Honismeret, 1996 (24. évfolyam)

A MAGYAR ISKOLA EZER ÉVE - Pásztor Emil: Karacs Teréz a szülői házban

" EZERÉVES A MAGYAR ISKOLA "­­ / Karacs Teréz a szülői házban« Ki volt Karacs Teréz? Röviden szólva: pedagógus és írónő, aki a XIX. század első és utolsó évtizede között élt (1808-1892). Abban a korban, amikor Magyarországon a nagyobb lányok művelődésével még keveset törődtek, 1846-ban Miskolcon - 150 évvel ezelőtt - ő valósította meg hazánk legismertebb magyar nyelvű és szellemű, nyilvános nőnevelő intézetét, ahol már nemcsak a gazdag, hanem a szegényebb szülők 12-16 éves gyermekei is tanulhattak. Karacs Teréz nagy hatású elméleti és gyakorlati pedagógus volt, emellett országosan ismert írónő a maga korában. Rendkívül színes egyéniség, aki nélkül szegényebb lett volna a múlt századi magyar művelődés. Mint mélyen érző, gazdag lelkületű, példás életű ember és polgár is megérdemli az utókor figyelmét. Nevével és munkásságának rövidebb vagy hosszabb ismertetésével 1895-től. A Pallas nagy lexikona megjelenésétől máig számos lexikonban, sok-sok irodalom- és neveléstörténeti könyvben, folyóiratban és bibliográfiában találkozunk, de önálló könyv csak most jelenik meg az életéről. Polgár ősök és utódaik Édesapja, Karacs Ferenc 1770-ben tehetős földművelők gyermekeként született Püspökladányban (ahol jelenleg a gimnázium és a múzeum viseli a nevét). A debre­ceni református kollégiumban Csokonai Vitéz Mihálynak és Márton Józsefnek (a későbbi nyelvtan- és szótárírónak) volt a diáktársa. Ottani tanulmányai után három évig Margittán falusi tanító, majd pesti és bécsi ta­nulmányok­­után mérnök és rézmetsző művész lett. Karacsot mint művészt Münchenbe is hívták, hogy ott telepedjék le. Itthon ismerősei így szóltak hozzá: Miért temeti el a tehetségét Magyarországon, hol a művészetnek még nincs virágzó földje, hol a mű­vészt sem becsülni, sem fizetni nem tudják? Ő így felelt: - Ha minden magyar művész külföldön virágoztatja tehetségét, akkor a magyar művészet sohasem virul fel, akkor a művész csak saját sorsán javít, s nem mozdítja elő nemzete csinosodását. Az ifjú művész Pesten telepedett le, s itt készítette - részben véséssel - a tudomá­nyok terjesztéséhez oly nélkülözhetetlen híres térképeit. 1802-ben vette feleségül Takács Évát (1779-1845), aki a tudós Takács Ádám gyóri református lelkész árvája volt. Karacs a pesti Ősz utcában (a Józsefváros mai Szentkirályi utcájában) hamarosan egy kisebb egyemeletes házat építtetett, amelynek tervét ő maga készítette. Kulcsár István író volt itt a telekszomszédjuk. Akkoriban itt volt a város vége. Az egyszerű, de elég kényelmes családi házhoz fák­kal árnyalt, kellemes, gyöpös udvar és szép gyümölcsöskert tartozott. Az emeleti erkélyről gyönyörű kilátás nyílt a budai hegyekre, kelet felé pedig az ablakból Rákos síkjára lehetett látni. A környéknek azóta emelt magas épületei akkor még nem zárták el a kilátást e két irányban. Az akkor még nagyrészt német ajkú Pest nem tartozott Európa milliós városai közé. 1819-ben Fényes Elek Magyarország geographiai szótára­ ­ Részletek az Egy nagy magyar pedagógus: Karacs Teréz című, a miskolci Felső-Magyarország Kiadónál megjelent életrajzi kismonográfiából.

Next