Honismeret, 1998 (26. évfolyam)

1998 / 6. szám - A MAGYAR NYELV AZ EZREDFORDULÓN - Katona József történetírása (Törökné Gémes Tünde)

Ríszegtető­re egy asszony (talán boszorkány) bódító részeg­ virágot ültetett, de a tövét elátkozta, egy legény berúgott az illatától és egész életében a tetőn bolyongott. Híres volt - a képzelet szerint - a körösfői csizmadiatanító, aki nemcsak a betűvetés mesterségére tanította meg a gyerekeket, hanem csodálatos, tulipánokkal díszített piros csizmákat is készített. Abban az időben a szalmafedeles rektória pitvara tele volt piros csizmákkal. Első iskolatörténeti adatunk Körösfőből 1652-ből való, ekkor Adorján Gergelyné özvegy jobbágyasszonyról az urbáriumok feljegyezték, hogy „fia Scholában lakik". Az utalás bizo­nyára a Kolozsvári Református Kollégiumra vonatkozott, ahol a fiú deákoskodott, és ahonnan a kalotaszegi falvak iskolamestereiket hozták.21 Az első név szerint ismert körösfői tanító Gyulai Sámuel (1718-1819). Elhunytakor a kispetri eklézsia anyakönyve a következő sorokat írta róla: „Gyulai Sámuel 5 esztendőktől nyu­galomban lévő,­ele 75 esztendőkig a körösfői, magyarvalkói, damosi végre ... a kispetri ecclesia... igen jó emlékezetű Oskola Mestere eltemettetett több helyiségből is megjelent igen szép számú gyülekezet előtt életének a 101. évében".22 A tanító létalapját az egyházközség által megállapított díjlevél biztosította. Körösfőről 1754-ből ismerjük az első díjlevelet, amely évszázadok gyakorlatát tükrözte. E szerint: „Az oskolamesternek pediglen fizet az egész eccla 20 véka búzát, minden pár ember fél véka zabot, egy kenyeret, harangozásért egyszer főz neki egy esztendőben. Temetésért, mikor a pap prédikál 4 polturát, mikor pedig nem prédikál 8 polturát. Ad az egész eccla esztendőnként 5 szekér fát".23 A feudális társadalom idején a falusi kisiskola szalmafedeles szerény épület, egyszobás iskolaház, mely a sövénnyel kerített mesteri funduson (telken) állt. A korabeli iskolázás egyik nagy kérdése a rendszertelen iskolalátogatás, az egyházi hatóságok gyakran megbüntetik a hiányzó gyermekek szüleit. Egy 1801. évi körösfői rendelkezés kimondta: „Mind a legények, mind pedig a leányok szülei, ha az ő gyermekeik vakmerőképpen elmula­tja a tanítást, fizessen egy vonás forintot" 24 A vizitációs jegyzőkönyvek részletesen beszámolnak az oktatás anyagáról és módjáról. 1822-ben a körösfői gyerekek „olvasni, énekelni, számot vetni tanulnak, valamint Szent Históriát és vallást". Az olvasást az úgynevezett silabizálással, a betűztető módszerrel tanították.25 (A mássalhangzókat nem hangjuk, hanem nevük szerint ejtették ki a tanulók.) A silabizálás rossz módszere a „nagy hiábavalóság s kerengő útvesztés" alaposan meg­nehezítette az olvasás elsajátítását. A szalmafedeles kisiskolák tanítói azonban évszázadokon keresztül mégis csak oktatták a gyermeknép jelentős részét, lehetővé tették a legtehet­ségesebbek kiemelkedését a jobbágysorból, biztosították a szellemi élet folytonosságát. E szerény keretek között folyó oktató-nevelő munka számottevő iskolai örökséget hozott létre, amelyet később a polgári népoktatás hasznosított. Sebestyén Kálmán Katona József történetírása Katona Józsefben egyik legnagyobb nemzeti drámánk íróját tisztelhetjük. A Bánk bán és az előtte született többi drámafordításainak, drámáinak nagy része történelmi témákat dolgoz fel, történeti alapokra épül. Ha csak ezeket a műveket tekintenénk, akkor is megálla­píthatnánk, hogy Katona történelmi érdeklődése az átlagosnál mélyebb. A korai dráma­átdolgozások, mint A borzasztó torony, a Monostori Veronka, a Luca széke történelmi miliőt teremt 21 Jakó Zsigmond, im. 79. old. " A Kispetri Református Egyházközség anyakönyve. Zilahi Állami Lvt. 775. sz. ~3 Kolos-Kalotai Egyházmegye Conscriptiója, 1754. Kolos-Kalotai Egyházmegye Levéltára. Körösfői Református Egyházközség anyakönyve. KKEhmLvt. ~ Vizitációs jegyzőkönyvek a KKEhmLvt-ban. 55

Next