Honismeret, 2001 (29. évfolyam)
2001 / 6. szám - ÉVFORDULÓK - Egan Ede, a rutén nép oltalmazója (Botlik József)
nak, életükben fenyegetik (lásd: az említett Tegze Géza esetét). Engem pedig 'Hástedt'-be tettek (a legborzasztóbb felekezeti bosszú, átok), mely, mint a beavatottak állítják, annyit jelent, hogy minden igazhitű, a kis gyermektől kezdve a tehetetlen aggastyánig, köteles mindennapi imádságába azon forró óhajt bevenni, hogy Jehovah engemet legkésőbben egy év alatt okvetlenül elpusztítson." Másutt: „Tisztában voltam magammal, hogy az én személyemnek ezáltal nem fogok barátokat szerezni, sőt személyemre nézve nézeteim nyílt közlése könnyen végzetessé fog válhatni. De tudtam és éreztem, hogy a rám bízott szent ügynek elárulásával lenne egyenlő, ha itt hallgatnék azon dolgokról, miket itt tapasztalnom kellett vagy melyek az itteni bajok megoldásának útjában állanak."18 Tanulságos az előbbiekhez hozzáfűzni Bartha Miklósnak, a Kazár földön szerzőjének a véleményét: „Megszüntetni úgy a kazárok privilégiumát, mint a rutének szolgaságát, ím ez a czélja a hegyvidéki akcziónak. A jogok és kötelességek harmonikus kiegyenlítése lesz ez. A túlerős megfékezése, a gyöngye támogatása... A hegyvidéki akczió nem antiszemita mozgalom. Törvénytelenség, igazságtalanság, méltánytalanság ott egyetlen zsidóval sem történik. Konkrét panaszt Egán ellen még senki sem tudott emelni. E sorok írása előtt -1. i. a Kazár földön című könyve megírásának befejezéséig - 376 (!) hírlapi közlemény jelent meg ellene. De egyetlen betű sincs ezen nagy hajszában, mely kézzelfogható vádat tartalmazna."19 Egan Ede megfeszített erővel dolgozott a hegyvidéki akció kiterjesztésén, miközben a függetlenségi párti, azaz az ellenzéki, kormányellenes sajtó heves ellenszenvvel kísérte működését és azzal vádolta, hogy reakciós politikai irányzatot szolgál ki. A miniszteri biztos nem győzte hangsúlyozni, hogy nincsenek előítéletei. A mélységes nyomorban élő rutén nép megsegítésén, és nem az uzsorásréteg tönkretételén dolgozik. A sajtó túlnyomó része ennek ellenére folytonosan támadta, antiszemitának bélyegezte, amely az akkori erőteljesen liberális rendszerben - akárcsak napjainkban - a legsúlyosabb jelzők közé tartozott. A gazdasági program megindításától, 1897 tavaszától 1901 október elejéig 375 (!) cikkben támadták Egan tevékenységét.20 Elsősorban a fővárosi liberális lapok igyekeztek lejáratni különféle rágalmakkal, előszeretettel arra hivatkoztak, hogy Egan súlyos idegbetegségben szenved, ami nem volt igaz. A parlament ülésén is támadták, a leváltását követelték a hegyvidéki kirendeltség éléről, de Darányi Ignác földművelési miniszter nem volt hajlandó megválni tőle. Ismerte rendkívüli szakértelmét, munkabírását és nagyra értékelte teljesítményét. 1901. szeptember közepén Egan Ede tárgyalásokat folytatott Ungváron Firczák Gyula munkácsi görög katolikus püspökkel a hegyvidéki akció további kiterjesztéséről. A megyeszékhelyről 20-án reggel indult útnak gyors lovas fogaton Munkácsra, útitársa Rochlitz Nándor királyi főerdész, a hegyvidéki kirendeltség Ung vármegyei megbízottja. Útközben a Hegyfark és Nagyláz községek közötti szakaszon, a Lázi-dombon Egan mindmáig kiderítetlen körülmények között, halálos kimenetelű lövést kapott. A súlyosan megsérült Egant fogaton vitték vissza Ungvárra, ahol a közkórházban meghalt anélkül, hogy visszanyerte volna öntudatát. Az egyetlen szemtanú, a főerdész - aki a lent a kocsinál maradt addig, amíg Egan, sokak által ismert szokása szerint ezen az útszakaszon gyalog a Lázi-domb tetejére kapaszkodott - mást észlelt: a domb peremén pisztoly dörrent. Feltekintve látta, hogy Egán fejjel lefelé zuhant az árokba. A helyi törvényszék két tagja, Orosz Ádám vizsgálóbíró és Polányi Aladár királyi alügyész, valamint orvosa a helyszíni szemlén felvett jegyzőkönyvükben „Az öngyilkosság esetét teljesen kizártnak nyilvánították."21 A hetekig tartó nyomozás után - mely érthetetlen módon, de nyilván nem véletlenül, nem folyt kellő eréllyel - a hivatalos vizsgálóbizottság véletlen balesetet állapított meg. Közben a fővárosi lapok - kivétel nélkül - kezdettől fogva balesetről vagy öngyilkosságról írtak, de Egan halálának körülményeit a sajtó és a közvélemény hónapokig vitatta. A számos ellentmondás miatt Bihar Jenő (1882-1951) újságíró, a Magyar Állam című lap akkori belső munkatársa beható magánnyomozást folytatott és büntetőjogi részletességgel, a végzetes út körül- 1886. 84., 126. old. 19 Bartha Miklós i. m. 320., 323. old. 20 Bartha Miklós: Egán Edéről. Magyarország, 1901. október 8. 2-3. old. 21 Egán Ede halála. Magyarország, 1901. szeptember 22. 6. old.