Honismeret, 2002 (30. évfolyam)
2002 / 2. szám - AZ OLVASÁS ÉVE - Mely könyvek és miként szerettették meg szülőföldem, lakóhelyem történelmét, táji-természeti világát? (Hideg Zoltán)
Mely könyvek és miként szerettették meg velem szülőföldem, lakóhelyem történelmét, népét, táji-természeti világát? 1983-ban születtem Miskolcon, s azóta ebben a városban élek szüleimmel. Itt tanulok a miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskolában. A 18 év alatt a város több körzetében is laktunk, s így mire gimnáziumba mentem elég jól megismertem a várost, sokat közlekedtem villamossal, busszal és kocsival. Ismertem Miskolc sok nevezetességét, a Diósgyőri várat, az Avasi kilátót, a Herman Ottó Múzeumot. Elsős gimnazista koromban egyszer rajzórára az volt a feladatunk, hogy Miskolc egyik műemlékéről írjunk. Ekkor édesanyám - mivel könyvtárban dolgozik - sok könyvet hozott haza nekem. Együtt választottuk ki, hogy melyik épületről írjak. Miközben válogattam, sok minden egyéb érdekességre is felfigyeltem. Nézegettem a régi képeket, s próbáltam felfedezni, hogy milyen most az az utca, vagy mi van a helyén. Ezek a könyvek - főként Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben - elmesélték a miskolci épületek történetét, a Postapalotáét, a Színházét, az Erdőigazgatóságét vagy MÁV Igazgatóságét. Az épületek mellett híres embereket is említenek, akik valamilyen módon kapcsolódtak Miskolc történetéhez. Furcsa volt képen látni Déryné Széppataki Róza emléktábláját, főleg azért, mert villamossal naponta elmegyek előtte. Szintén gyakran látom a „Jézus kútját" is, ami az Avas alatti Toronyalja utcán található. A kúthoz sok legenda, történet kapcsolódik, amiket az irodalomtörténet őriz. Szerencsére pár évvel ezelőtt a kutat helyreállították, környékét rendbe tették. Ezek persze csak kiemelt példák Dobrossy István könyveiből, mert emellett rengeteg kép, fotó, térkép teszi az eseményeket szemléletessé, személyeket érdekessé. Aki Miskolcon lakik, szerencsés helyzetben van, mert a város a Bükk közelében terül el. Szinte nincs olyan Miskolccal foglalkozó kiadvány, amelyik ne említené meg Lillafüredet és a Bükk más tájait. A Vendégváró könyvsorozat miskolci könyve nagyon hasznos túrákat, programokat ajánl az érdeklődőknek és a miskolciaknak is. Az tetszett a legjobban az ajánlatokban, ahogy a szerző mindegyik túrát jellemezte, megadta a kilométert és az időt is, hogy kb. hány óra alatt lehet megtenni az utat. A könyvben lévő fotók ízelítőt adnak a Bükk természeti képeiből. A vízesések, sziklafalak, barlangok, források, növények bemutatása felkelti az olvasó érdeklődését. El is határoztam, hogy legközelebbi kirándulásunk alkalmával megnézzük a Peskő-barlangot, mert itt még régészeti leleteket is találtak. Ez a könyv egyébként felhívja a figyelmet Miskolc múltjára, de ugyanakkor a mostani Miskolc látnivalóit, programjait is bemutatja az olvasónak. Az utóbbi időben több könyv is megjelent Miskolcról. Ezeket a várossal foglalkozó könyveket mi is mindig megvesszük a családi könyvtár számára. A mi városunk Miskolc című kis könyvet is véletlenül látta meg anyukám a kirakatban. A könyv röviden, érthetően fogalmaz, gy az iskolások is könnyen átlapozhatják. Újdonság volt számomra, amikor elolvastam azMiskolcra és Újmiskolcra vonatkozó részeket, és Rákóczi Ferenc kapcsolatát Miskolccal. Nagy írónk, Jókai Mór is szerette Miskolcot. Felesége többször is játszott a miskolci színházban, s Jókai időnként elkísérte őt. Befejezésül még egy könyvről szeretnék szólni, amelyik felkeltette figyelmemet városunk épületei, műemlékei iránt. Ez a könyv a Védett épületek Miskolcon. Ezt sajnos nem tudtuk megvenni, mert kevés jelent meg belőle, így anyukám hozta haza a könyvtárból. Ahogy belelapoztam, feltűnt a rengeteg színes fotó, kép. Elég lenne csak a képeket végignézni, s máris képet kapna az olvasó e nagyváros múltjából, értékeiből. A könyv felépítése érthető, világos. A belváros bemutatásával indul, s fokozatosan kifelé haladva eljut a Garadna-völgy leírásáig. A sok ismerős épület mellett találtam egy-két olyat is, amiről nem gondoltam volna, hogy fontos. Ilyen volt pl. a mindszenti templom melletti épület, amelyik valamikor ispotály volt, vagy az avasi pincék. A Népkertben lévő Vigadó épületéről sem tudják sokan, hogy Hajós Alfréd úszóbajnok műve. A Garadna-völgyben lévő pisztrángkeltető épülete sem túlságosan figyelemfelkeltő, de megtudtam, hogy 1934-ben épült, s alapítója Vásárhelyi István volt.