Honismeret, 2002 (30. évfolyam)

2002 / 2. szám - AZ OLVASÁS ÉVE - Mely könyvek és miként szerettették meg szülőföldem, lakóhelyem történelmét, táji-természeti világát? (Hideg Zoltán)

Mely könyvek és miként szerettették meg velem szülőföldem, lakóhelyem történelmét, népét, táji-természeti világát? 1983-ban születtem Miskolcon, s azóta ebben a városban élek szüleimmel. Itt tanulok a miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskolában. A 18 év alatt a város több körzetében is laktunk, s így mire gimnáziumba mentem elég jól megismer­tem a várost, sokat közlekedtem villamossal, busszal és kocsival. Ismertem Miskolc sok neve­zetességét, a Diósgyőri várat, az Avasi kilátót, a Herman Ottó Múzeumot. Elsős gimnazista koromban egyszer rajzórára az volt a feladatunk, hogy Miskolc egyik műemlékéről írjunk. Ekkor édesanyám - mivel könyvtárban dolgozik - sok könyvet hozott haza nekem. Együtt választottuk ki, hogy melyik épületről írjak. Miközben válogattam, sok minden egyéb érdekességre is felfigyeltem. Nézegettem a régi képeket, s próbáltam felfedez­ni, hogy milyen most az az utca, vagy mi van a helyén. Ezek a könyvek - fő­ként Dobrossy Ist­ván: Miskolc írásban és képekben - elmesélték a miskolci épületek történetét, a Postapalotáét, a Színházét, az Erdőigazgatóságét vagy MÁV Igazgatóságét. Az épületek mellett híres embere­ket is említenek, akik valamilyen módon kapcsolódtak Miskolc történetéhez. Furcsa volt ké­pen látni Déryné Széppataki Róza emléktábláját, főleg azért, mert villamossal naponta elme­gyek előtte. Szintén gyakran látom a „Jézus kútját" is, ami az Avas alatti Toronyalja utcán ta­lálható. A kúthoz sok legenda, történet kapcsolódik, amiket az irodalomtörténet őriz. Szeren­csére pár évvel ezelőtt a kutat helyreállították, környékét rendbe tették. Ezek persze csak ki­emelt példák Dobrossy István könyveiből, mert emellett rengeteg kép, fotó, térkép teszi az eseményeket szemléletessé, személyeket érdekessé. Aki Miskolcon lakik, szerencsés helyzetben van, mert a város a Bükk közelében terül el. Szinte nincs olyan Miskolccal foglalkozó kiadvány, amelyik ne említené meg Lillafüredet és a Bükk más tájait. A Vendégváró könyvsorozat miskolci könyve nagyon hasznos túrákat, prog­ramokat ajánl az érdeklődőknek és a miskolciaknak is. Az tetszett a legjobban az ajánlatok­ban, ahogy a szerző mindegyik túrát jellemezte, megadta a kilométert és az időt is, hogy kb. hány óra alatt lehet megtenni az utat. A könyvben lévő fotók ízelítőt adnak a Bükk természeti képeiből. A vízesések, sziklafalak, barlangok, források, növények bemutatása felkelti az olva­só érdeklődését. El is határoztam, hogy legközelebbi kirándulásunk alkalmával megnézzük a Peskő-barlangot, mert itt még régészeti leleteket is találtak. Ez a könyv egyébként felhívja a fi­gyelmet Miskolc múltjára, de ugyanakkor a mostani Miskolc látnivalóit, programjait is bemu­tatja az olvasónak. Az utóbbi időben több könyv is megjelent Miskolcról. Ezeket a várossal foglalkozó köny­veket mi is mindig megvesszük a családi könyvtár számára. A mi városunk Miskolc című kis könyvet is véletlenül látta meg anyukám a kirakatban. A könyv röviden, érthetően fogalmaz, gy az iskolások is könnyen átlapozhatják. Újdonság volt számomra, amikor elolvastam az­­Miskolcra és Újmiskolcra vonatkozó részeket, és Rákóczi Ferenc kapcsolatát Miskolccal. Nagy írónk, Jókai Mór is szerette Miskolcot. Felesége többször is játszott a miskolci színház­ban, s Jókai időnként elkísérte őt. Befejezésül még egy könyvről szeretnék szólni, amelyik felkeltette figyelmemet városunk épületei, műemlékei iránt. Ez a könyv a Védett épületek Miskolcon. Ezt sajnos nem tudtuk meg­venni, mert kevés jelent meg belőle, így anyukám hozta haza a könyvtárból. Ahogy belela­poztam, feltűnt a rengeteg színes fotó, kép. Elég lenne csak a képeket végignézni, s máris ké­pet kapna az olvasó e nagyváros múltjából, értékeiből. A könyv felépítése érthető, világos. A belváros bemutatásával indul, s fokozatosan kifelé haladva eljut a Garadna-völgy leírásáig. A sok ismerős épület mellett találtam egy-két olyat is, amiről nem gondoltam volna, hogy fon­tos. Ilyen volt pl. a mindszenti templom melletti épület, amelyik valamikor ispotály volt, vagy az avasi pincék. A Népkertben lévő Vigadó épületéről sem tudják sokan, hogy Hajós Alfréd úszóbajnok műve. A Garadna-völgyben lévő pisztrángkeltető épülete sem túlságosan figye­lemfelkeltő, de megtudtam, hogy 1934-ben épült, s alapítója Vásárhelyi István volt.

Next