Honismeret, 2004 (32. évfolyam)
2004 / 3. szám - ÉVFORDULÓK - Ötven éve kapott városi rangot Tata (Körmendi Géza)
Ötven éve kapott városi rangot Tata A községi tanács felterjesztett kérelmére a Minisztertanács az 1950. évi I. törvény 6. §-a alapján Tatát 1954. február 1-jével városi rangra emelte. Tata legújabb kori történetében ettől a naptól immár végérvényesen és visszavonhatatlanul várossá vált. Az ünneplő tataiak közül többen megkérdezték, miért az ötven évet ünnepeljük, amikor Tatát már hatszáz évvel ezelőtt, Zsigmond király uralkodása idején „civitas"-nak, városnak nevezték. Tata a XIV-XV. század többi mezővárosához hasonlóan nem rendelkezett kiváltságlevéllel. Ugyanakkor 1387-től az oklevelek valóban civitasként emlegették és egy 1490-ben kiadott okmányon Ó Tata pecsétje „Sigillum civitatis de Tata" olvasható. Tatának a földesúri mezőváros jogállása a török hódoltság után, az Esterházy grófok idején is az 1886:XXII. Tc., úgynevezett községi törvény kihirdetéséig megmaradt. Ez a törvény megszüntette mezővárosi jogállását. Ettől az időtől Tata községként szerepelt. Továbbra is megtartotta a virilistákból és választottakból álló községi képviselőtestületét, de elvesztette a bíró kijelölési jogát. Község voltán az 1938-ban, Tóvárossal történt egyesítése sem változtatott, ugyanis ezután nagyközségnek nevezték. Az elmondottak alapján érthető, hogy Tatának 1954-ben a városi rangra emelése az addigi nyolcvannyolc éves községi létből előrelépést jelentett. Az új lehetőséggel Tata az 1950-es évek nehéz gazdasági körülményei miatt, majd az 1956-os forradalom és szabadságharc megtorlása következtében csak az 1960-as évek elejétől élhetett igazán. A környező településekről a népesség nagyarányú beköltözése volt tapasztalható az 1960-as években. A város lakossága 1980-ig rohamosan nőtt, majd 1990-től a természetes szaporulat megszűnésével egyidőben megkezdődött Tatáról a kiköltözés Agostyánba, Bajra, Dunaszentmiklósra, Szomódra, Vértesszőlősre. A lakosság száma és a demográfiai mutatók A lakosság jelentős részét Tatán, a beruházásokkal támogatott ipari üzemek (Lakástextil Vállalat, Cipőgyár, Bőrgyár, téglagyárak), intézmények alkalmazták. Az iparban dolgozók létszáma 1949-ben 2225 fő volt, 1970-ben pedig már elérte az 5011 főt. A mezőgazdaságban dolgozók száma kisebb mértékben csökkent. Római katolikus plébániatemplom. Épült Fellner Jakab tervei szerint 1751-1784. (Fessel György felvételei) 1949 1960 1970 1980 1990 1999 2004 Lakosság száma összesen: 13 199 17 315 20 565 24 088 25 049 24 796 23 900 Természetes szaporulat: 1665 812 699 _ _ Beköltözés: -2451 2019 3454 942 --Gyarapodás: -4116 2831 3523 961 --Fogyás: -----253 896